Nagy sikerrel mutatták be Pálfi György montázsfilmjét Cannes-ban

Annak ellenére, hogy az utolsó versenynapon a fesztiválozók jelentős része már hazautazott, az esti díszbemutatóhoz hasonlóan a sajtóvetítésen is megtelt a fesztiválpalota harmadik legnagyobb, mintegy négyszáz fős terme. A közönség mindkét vetítésen hatalmas tapssal jutalmazta az alkotógárdát: a rendező Pálfi György mellett Huszár Viktor producert, Ruttkay Zsófia dramaturgot, Lemhényi Réka, Richter Nóra, Czakó Judit és Szalai Károly vágót, a hangért felelős Balázs Gábort és a zenéket összeállító Barna Balázst.

A filmet Thierry Frémaux művészeti igazgató "a világon a legszebb főcímű" filmként konferálta fel. (A Final Cut elején a filmben felhasznált valamennyi alkotás rendezőjének neve megjelenik.) Emlékeztetett arra, hogy Pálfi György, a "magyar mozi egyik legígéretesebb fiatal alkotója" visszatérő vendége Cannes-nak, miután a Taxidermiát 2006-ban nagy sikerrel vetítették az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű második legjelentősebb versenyszekcióban.

"Nagyon szép történetnek" nevezte Frémaux, hogy producerként "a veterán Tarr Béla és a fiatal Pálfi György együtt dolgozott" ezen a filmen. A fesztiváligazgató szerint "teljes az ellentmondás" a fiatal magyar filmes generáció "termékenysége és ötletgazdasága", illetve aközött, "hogy a jelenlegi magyar kormány nem tartja túl sokra a magyar filmgyártást, és emiatt sorra zárnak be produceri irodák, köztük például Tarr Béláé is", aki néhány napja jelentette be, hogy megszűnik az általa vezetett T.T. Filmműhely.

Pálfi György a közönségnek elmondta, hogy három évig egy kis szobában készült ez a film, amely "tisztelgés" a filmtörténet 116 éve előtt a Lumiere fivérektől az Avatárig. "Azzal, hogy itt lehetünk, egy álom vált valósággá" - hangsúlyozta a rendező. A sajtóvetítésen köszönetet mondott a fesztiválnak, amiért meghívta a filmet, Michel Reilhacnak (az ARTE televízió művészeti vezetőjének), valamint Tarr Bélának és minden moziszerető embernek. A díszbemutatón pedig azt is bejelentette, hogy a nap folyamán szerződést írt alá az egyik legjelentősebb európai filmforgalmazó céggel, a francia Wild Brunch-csal, amely a nemzetközi forgalmazás érdekében segít megoldani a felhasznált filmek és zenék miatti jogi nehézségeket. 

A 450 filmtörténeti klasszikusból előzetes engedélyek nélkül összevágott alkotást eddig csak oktatóanyagként lehetett használni, illetve ingyenes, zártkörű vetítéseken bemutatni. Pálfi az MTI-nek elmondta, hogy miután kísérleti filmről van szó, a jogdíjakat illetően a Final Cut esetében egy fordított folyamat történt. A hatalmas összeg miatt ugyanis elképzelhetetlen lett volna olyan producert találni, aki előre megfinanszírozta volna több száz filmnek a jogdíját azért, hogy ő abból elkészítsen egy kísérleti munkát.

A cannes-i bemutató Pálfi szerint annak a bizonyítéka, hogy a vágással és a dramaturgiával "sikerült egy olyan filmnyelvi kísérletet megvalósítani, amelyet a nézők is szeretnek". A fesztiválmeghívás ugyanis - mint az MTI-nek kifejtette - már önmagában azt jelentette, hogy a Final Cut megállja a helyét a szerzői filmek sorában. A magyarországi tucatnyi zártkörű vetítés után pedig a nemzetközi közönség előtti első bemutató alapján is elmondható, hogy a nézők értik és szeretik ezt az alkotást - tette hozzá. Ez szerinte "nagyon szép visszaigazolás" azután, hogy a montázsfilm tulajdonképpen azért készült, mert támogatás hiányában leállt a magyar filmgyártás, de Pálfi és csapata "nem hagyta magát és elővette egy olyan ötletét, amelyet olcsón meg lehet valósítani".

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években négy forgatókönyvön is dolgozott. Ezek közül a cannes-i fesztiválon három különböző producer három filmtervéhez is keresett külföldi partnereket: Arany János Toldijából és Rejtő Jenő A szőke ciklon című regényből készülő adaptációk mellett egy nagyon alacsony költségvetésű sci-fit is szeretne forgatni, ha a Magyar Nemzeti Filmalaptól sikerül támogatáshoz jutnia.