Parlamenti vita a filmtörvényről
Módosító javaslatok
November 26-án a Parlament megvitatta a filmtörvény tervezetét, melyet előzőleg november 12-én a kormány jóváhagyott. A mostani vita során az MSZP támogatta a javaslatot, míg a Fidesz több ponton módosítani szeretné azt. A törvénytervezet szövege itt olvasható.
A szakmai konszenzussal született törvényjavaslat célja kiterjed a teljes magyar mozgóképkultúrára, a szakemberek képzésétől a filmgyártásig és a terjesztésig, ismertette a miniszter. Az állami támogatás növekedése mellett ellenőrizhetőbb lesz a közpénzek elosztása, melyet a törvény szerint a politikától független, szakmai szervezetek által létrehozott Magyar Mozgókép Közalapítvány végezne. A következő évben ez 6,5 milliárd forintot jelentene, 2005-ben 8, 2006-ban pedig 10 milliárdot.
A befektetési és adókedvezmények bevezetésével biztosítani tudják majd, hogy több külföldi és magántőke áramolhasson a filmiparba. Ennek keretében 10%-os adókedvezményben részesül az, aki Magyarországon a filmiparba fekteti a pénzét. Ettől a koprodukciós filmek, valamint a külföldi bérmunkák növekedését várják a törvény alkotói. Fontos része a javaslatnak a normatív támogatás bevezetése, melynek célja, hogy a jelenlegi 5-6%-os nézőszám 20%-ra emelkedjen.
Kósa Ferenc MSZP-s képviselő, filmrendező a javaslatban "a szabadság és a felelősség törvényét" látja. "A felelősséggel súlyosbított szabadság írott és íratlan követelményeinek" betartása révén készülhetnek majd filmalkotások az országban, fogalmazott Kósa. A filmtörvényt már 1990-ben a médiatörvénnyel párhuzamosan tervbe vették. A sok késlekedés során a stúdiók felmorzsolódtak, és Kósa szerint ez az oka a mennyiségi és minőségi visszaesésnek is, melyet az utóbbi években a magyar filmszakma elszenvedett.
A Fidesz részéről Halász János szólalt fel, aki úgy gondolja, nagyon kevés valódi változtatást fogalmaz meg a törvényjavaslat: nagyrészt a mostani állapotot hagyja jóvá. A Fidesz bizonyos módosító indítványok megfontolását tartja szükségesnek, ugyanakkor egyetértenek a normatív támogatási szisztéma és az átláthatóbb közpénz-felhasználás bevezetésével.
Ugyancsak kifogásolta, hogy a februárban ígért 1,5 milliárdos állami támogatás helyett a kormány 250 millióval kevesebbet jutatott a szakmának. Halász a törvényjavaslatban szereplő Mozgókép Koordinációs Tanácsnak a médiatörvény módosításával "igazi" jogköröket biztosítana. A képviselő szerint a 10%-os adókedvezmény a külföldiek számára nem lesz elég csábító, így érdemes volna megfontolni a kedvezmény 20%-ra emelését. A gazdasági környezetre vonatkozó rész az előterjesztésben meglehetősen elnagyolt, és "bérmunka és koprodukció között nem tesz különbséget a törvényjavaslat"
A törvény jelenlegi szövegéből a fideszes honatya szerint hiányzik a közalapítvány strukturális átalakításának kérdése, valamint a videót és DVD-t érintő területek tárgyalása is.
Pető Iván (SZDSZ) az egyre romló magyar filmhelyzetre hívta fel a figyelmet. Nem csak a gyártás, de a forgalamzás területén is komoly problémák mutatkoznak, ezért nagyon fontos, hogy a magyar film visszaszerezhesse a nézőit. Pető szerint a törvényjavaslat erőssége, hogy nem a politikát bízza meg a források elosztásával, melyekhez nyilvános pályázatok útján lehet hozzáférni.
Lezsák Sándor (MDF) szerint fontos lenne, hogy más művészeti ágakat is hasonló törvények védjenek. A törvény átlátható helyzetet hoz létre a filmiparban, de emellett szükség lenne egy nemzeti filmstratégiára is, mely a kormányváltások esetében is biztosítanák a filmesek védettségét. Az MDF a korhatárok kérdésében pedig szeretné, ha a törvény nem ajánlásokat tenne, hanem tiltásokat fogalmazna meg. Lezsák Sándor a határon túli magyar filmgyártás támogatását hiányolja még az előterjesztésből.
Vass Lajos kulturális államtitkár megköszönte a pártok észrevételeit: azokat megbeszélik majd a Filmszakmai Kerekasztal résztvevőivel, hogy minél szélesebb politikai és szakmai egyetértés születhessen.
A filmtörvény tervezete
