Robby Müller lesz Tarr operatőre
A londoni férfi
Tarr BélaRobby Müller, Wim Wenders, Lars von Trier és Jim Jarmush filmjeinek fotografálója lesz Tarr Béla új filmjének operatőre. A rendező Georges Simenon: A londoni férfi című krimijéből ismét Krasznahorkai Lászlóval közösen írta a forgatókönyvet. Többhónapos keresés után végül Korzikán találták meg a helyszínt, ahol december 1-jén kezdi a forgatást a nemzetközi stáb. A szereplőgárda is nemzetközi lesz, közülük már biztos Volker Spengler (Fassbinder filmjeinek egyik színésze) és Derzsi János.
A londoni férfi részben magyar: a film nagy nemzetközi koprodukcióban készül - angol, francia, német és holland részvétellel. A film nyelve francia és angol lesz.
 |
| Robby Müller |
Robby Müllert, aki többek között a
Táncos a sötétben, a
Szellemkutya, a
Buena Vista Social Club, a
Hullámtörés és a
Halott ember operatőre volt, hosszú keresés után, filmjei alapján választotta Tarr Béla filmje
elkészítéséhez - tudtuk meg Ránki Júliától, a film sajtófelelősétől. Georges Simenon krimijének filmre írásával már '97 óta - a
Werkmeister harmóniák elkészítésével párhuzamosan - foglalkozott Krasznahorkai és Tarr, akik ezúttal is lassú, hosszú ideig tartó munkamódszerükkel kezelték az anyagot. Az egy éves, Európa valamennyi kikötővárosát érintő helyszínkeresés után végül a korzikai Bastiában találták meg azokat a speciális időjárási és terepviszonyokat, melyek már Simenon könyvében is megjelennek, és melyek mindig különleges jelentőséget nyernek Tarr filmjeiben.
 |
| Georges Simenon |
Georges Simenon (1903-1989) 16 éves korában vidéki riporterként kezdte pályáját, majd 1923-tól Párizsban volt újságíró. 1930-ban teremtette meg Maigret felügyelő figuráját, majd a következő évtől megjelentek első regényei. Kiadója, a Gallimard akkori rektora, André Gide a legnagyobb élő francia regényírónak tartotta. 1945-ig 86 regényt és novelláskötetet, majd 1972-ig, amikor abbahagyta a regényírást, további 117 regényt publikált. Simenon az egyik legtöbbször megfilmesített regényíró. Francia rendezők egész hadseregét ihlette meg, olyan nevekkel, mint Renoir, Carné, Henri Decoin, Duvivier, Delannoy, Autant-Lara, Henri Verneuil, Gilles Grangier, Melville, Granier-Deferre, majd Tavernier, Chabrol és Patrice Leconte.
 |
| Krasznahorkai László |
A londoni férfi tengerparton élő főszereplője a világon kívül él, és egyre inkább elmagányosodik. Amikor egy gyilkosság szemtanúja lesz, morális problémákkal szembesül, melyek elvezetik a létezés értelmének kérdéséig. Az alkotókat ezúttal sem az eredeti krimi elmesélése érdekli, hanem belső emberi történéseket szeretnének ábrázolni. A Filmvilág augusztusi számában Tarr így ír: "A film hangvétele személyes lesz, minden kockájából áradni fog az a szemlélet, ahogyan én a világot látom."
A 100 milliós MMK-támogatáson kívül egyelőre nem lehet tudni, hogy a film mekkora költségvetésből készül, valamint azt sem, hogy mikorra várható, hogy moziba kerül.
