Rozsamm: Béla bácsi hetven
(Az alábbi szöveg, az értelmezést megkönnyítendő, a fontosabb szereplők jellemzését is magába foglalja.)
Reggel van. Egy férfi, Sándor érkezik Ferihegyre a fiával, Danival. Sándor ötven felé jár, lódenkabátot visel, fején kalap. Kerekes bőröndöt húz. Dani kezében videokamera. Dani 23 éves, megszállott videós. Nemrégiben kapott egy digitális kamerát. A film teljes hosszában az ő felvételeit látjuk. (Bővebben lásd: Rendezői koncepció.) Beszállnak egy taxiba. Sándor bemondja a címet, elindulnak. A taxiban szól a zene.
Hol Sándort látjuk, hol a sofőrt, hol a tájat. Sándor és Dani beszélgetnek. Dani felvétel közben, a kamera mögül válaszol.
Képek Budapest külterületéről
Főcím
Sándor előveszi a mobilját és tárcsáz. Elmondja, hogy megérkezett. A vonal másik végén nem tudják mindjárt, hogy ki ő, ezért Sándornak magyarázkodnia kell. Elmondja, hogy ő Sándor, Kanadából érkezett a fiával, és 12 éves kora óta nem járt Magyarországon.
A belvárosban vagyunk. Képek a belvárosról.
Újpesten, egy bérház előtt áll meg a taxi. Sándor fizet, kiszállnak, felcsengetnek a kaputelefonon. Sokat várnak a válaszra. Idős férfihang felel.
Lifttel mennek a negyedik emeletre. Elindulnak a gangon, Sándor a névtáblákat fürkészi. Amikor Kezed Béla nevét megtalálja, izgalom tölti el. Csönget.
Béla bácsi nyit ajtót frotírköpenyben. Apró, jelentéktelen ember. Mélybarna szeme van, az egyik üvegből. Nagy szívélyességgel ölelkeznek össze. Némán lapongatják egymás vállát. Sándor kissé feszélyezett.
Béla bácsi kedves ember, de mozdulatain és beszédén egykedvűséggel vegyes gépiesség üt át. Egyszerűen és tisztán fogalmaz, a tényeket, s a számokat igen kedveli. Gondosan ügyel a formalitásokra. Jó, a becsületet kötelességnek tekintő ember benyomását kelti. 70 éves.
Bemennek Béla bácsi lakásába. Balra konyha, hátul, az előszoba végében egy tágas nappali. A hetvenes évek bútorkultúrája tárul fel. A falakon a festék egyidős lehet a bútorokkal. Fakósárga alapon, mintázott hengerrel felhúzott, vékony, zöld virágok szaladnak a plafonig. Jól ápolt, tiszta lakás, minden mértani precizitással foglalja el a helyét. Látszik, hogy Béla bácsi nagy becsben tartja az értékeit. A szekrények tetején, s a vitrinekben testes vázák, porcelánszobrok serege. Növények mindenhol, cserepekben. A diványon loboncos vén macska gömbölyödik. Zajosan recseg a padló Béla bácsi és vendégei lépte alatt.
Béla bácsi láthatóan vendégeket vár. A nappali asztalán frissen mosott abroszok összehajtogatva, csillogó poharak katonás rendben, s rágcsálnivaló még felbontatlanul. Az asztal körül rengeteg szék. Alig akad két egyforma.
Béla bácsi hellyel és pálinkával kínálja Sándort és Danit. Beszélgetni kezdenek. Béla bácsi, a közös emlékek felidézéséhez Sándor segítségét kéri. Sándor elmondja, hogy 1960-ban, tíz éves korában került a kórházba égési sérülésekkel. Az apja, egy este elaludt cigarettával a kezében. Felgyulladt a lakás, az apja a lángok között veszett. őt az anyja kimenekítette de súlyos égési sérüléseket szerzett. Béla bácsi emlékszik. Most ismer rá Sándorra. Felvillanyozottan idézi fel a múltat. Azt mondja, hogy Sándor volt számára a fordulat, attól fogva magasra vitte Isten a dolgát. Elmereng, majd azt mondja Sándornak, hogy túl korán jöttek, a vendégeket délre várta, még fel kell öltöznie, de addig is érezze magát otthon. Sándor felajánlja, hogy segít.
Béla bácsi Irénke, a szomszédasszony nevét kiáltja. Átkullog Irénke. ő készíti elő a lakást a vendéglátáshoz. Béla bácsi öltözködik, Sándor szalámit vág, Irénke salátát pucol és mesél a házról, meg Béla bácsiről. Elmondja, hogy Béla bácsi egyszerűen, csendben él, soha nem panaszkodik. Mindenki szereti, de mégsincs barátja. Zárkózott ember, mintha félne kicsit a többiektől. Amúgy jól feltalálja magát, nem szorul rá senkire.
Csöngetnek.
Irénke néni ajtót nyit. Doktor Pávai érkezett. Egyik kezében masnival átkötött bonbonos doboz, a másikban pedig egy aktatáska. Határozottan lép be, otthonosan mozog a lakásban. Hetven év felett lehet, akárcsak Béla bácsi. Öltözködése nagyon drága, de nem hivalkodó. Egy aranyóra villan ki néha a zakója ujjából. Vonásai tanult, művelt emberre vallanak. Lehengerlő és egyenes a beszéde, szereti hallani a hangját. Szellemes, jó társasági ember, de humora kissé sekélyes.
Sándor és Pávai fürkészve tekintenek egymásra, aztán bemutatkoznak. A ráismerés öröme csillan fel a szemükben. Pávai elmondja, hogy emlékezetében a kis Sándor mekkora volt és milyen.
Pávai és Sándor párbeszédéből kiderül, hogy Béla bácsinak aznap van a hetvenedik születésnapja, s belföldről- külföldről egyaránt várnak vendégeket. Az ünnepséget Pávai doktor szervezte.
Pávai az idő múlásán mélázik.
Béla bácsi közben felöltözött, a legszebb öltönyét vette fel. Feléje fordul a figyelem. Felelevenítik a régmúlt napokat, az első találkozást. Béla bácsi elmeséli, hogy 1951-ben ment először a Tímár utcai Szerológiába. Később sokáig járt oda mint rendszeres véradó. Itt ismerte meg az akkor pályakezdő Pávai doktort, aki azt javasolta, hogy a vér mellett adjon velőt is...
Csöngetnek.
Egy nagydarab, feketebőrű férfi áll az ajtóban. ő David. Kezében nagy csomag, díszpapírban. Szélesen vigyorog. Mellette a szintén feketebőrű felesége, kettejük között pedig a gyerekük . Pazarul jólöltözöttek. Daviden mélykék öltöny van aranygombokkal, zsebében díszzsebkendő, lakkcipője akár a tükör. David majd kicsattan az erőtől, s az életörömtől. Vidámságot, lendületet áraszt, közvetlensége zavarbaejtő. Bársonyos, basszbariton hangja van. Mindhárman csak angolul beszélnek. A felesége, Davidné, menő divatház kosztümjét viseli. Visszahúzódó, az alázatosságig figyelmes asszony benyomását kelti. A férfi is, a nő is 35- 40 éves lehet. A kislányuk jólnevelt, és csöndes. Rózsaszínfodros ruhácskát visel, kezében egy bánatosképű plüsskutyát tart, ami ha megnyomja, szívettépően nyüszít.
Pávai doktor nyit nekik ajtót. Pávai ismerősként üdvözli Davidet, a feleségének és a gyerekének pedig bemutatkozik. David egyenest Béla bácsihoz megy, keblére öleli, kezet ráz vele, majd átadja az ajándékát. Kézfogásnál látjuk, hogy David jobbkezén fehér a bőr.
Béla bácsi bontogatja az ajándékot, a háttérben David és családja bemutatkozik. A dobozból egy pazargazdagságú, ízléstelen váza kerül elő. Béla bácsi udvariasan örül.
Közben Irénke néni megterített ebédhez. Pávai azt mondja, hogy még három vendéget várnak, ketten pedig, Malayziából, valamint Argentinából nem tudtak eljönni, viszont küldtek dísztáviratot...
Csöngetnek
Egy nyeszlett, pattanásos, zsíroshajú lány jelenik meg. Azt mondja, hogy ő Davidék tolmácsa, sajnálja, hogy elkésett. Csatlakozik a David családhoz. Vézna és színtelen hangon, viszont tökéletes nyelvhelyességgel fordít oda- viszza. Hébe- hóba hibázik. David magyarországi
benyomásait foglalja össze pár mondatban, majd hozzáteszi, hogy valamelyest ő is magyarnak érzi magát.
Irénke néni azt mondja, hogy üljenek asztalhoz, fogyasszanak egy kis aperitívet.. Rendezkednek, leülnek.
Csöngetnek
Egy 35 év körüli nő lép be, napszemüvegben. Emi. Feltűnően csinos, nőiesség hatja át minden mozdulatát. Kedves, de kissé kényszeredett. Béla bácsi kitörő örömmel fogadja.
Emi őszinte szeretettel öleli meg Béla bácsit. Bemutatkozik a többieknek, Pávai felé biccent, majd elindul a konyha irányába. A napszemüvegét végig nem veszi le. A jelenlevők iszogatnak, beszélgetnek. Irénke néni szorgosan tölti újra a poharakat.
Pávai és Sándor beszélgetnek. Pávai doktor azt mondja, a hetvenes években rájött, hogy Béla bácsi szervezete egészen kivételes regenerációs képességgel bír. Hallatlan gyorsasággal gyógyul minden sebe és sérülése.
A vendégek tesznek- vesznek, járnak- kelnek.
Dani a kamerával elindul vécére. Benyit a fürdőszobába. Emi sminkeli magát a tükör előtt. Egymásra merednek a tükörben. Emi egyik szeme világoskék, a másik szeme mélybarna. Dani elnézést kér és visszatér a nappaliba.
Csöngetnek
Két japán férfi és két magyar jelenik meg. A japánok a negyvenes éveikben járnak. Róluk is lerí, hogy gazdag emberek. Az anyanyelvükön kívül nem beszélnek más nyelven. Szintén ajándékdoboz van náluk. A frissen érkezett magyarok közül az egyik nő, a másik férfi. Sári és Géza. Úgy tűnik nemigen ismerik egymást. A nő is, a férfi is negyven és ötven év között van. Pávai doktor hellyel és itallal kínálja őket.
Folyik a társalgás. Beszélgetéstöredékeket hallunk.
Az egyik japán a villájával megkocogtatja a poharát. Felemelkedik, majd tósztot mond, japánul. Beszéde közben többször Béla bácsira mutat és meghajlik. Elhallgat, leveszi a zakóját, kibontja a nyakkendőjét, leveszi az ingét is, és előtárja a vállát. Egy plasztikai beavatkozás nyomai tárulnak fel. Több, tenyér nagyságú folt látható. Sejthetően átültetett bőrdarabok. A bőrdarabok mindegyikén tetoválástöredékek. A tetoválástöredékek amatőr munkára vallanak. Primitív, mélykék vonások. Alakok, szövegrészek rajzolódnak ki. Itt- ott teljes szavak is kiolvashatók, melyek magyar nyelven íródtak. A japán áll némán, majd felsegíti a honfitársát a székről, megfordítja, feltűri az ingét, hogy a veséje tájékát láthatóvá tegye. Egy komoly műtét nyomát látjuk. A japán tapsolni kezd. Mindenki tapsol, majd iszik Béla bácsi egészségére.
Irénke néni közben hozza a tyúkhúslevest, s mer mindenkinek a tányérjára.
David, a japánok példáján felbuzdulva ledobja a zakóját és feltűri a jobbkarján az inget. Az alkarja fehérbőrű. Ugyancsak tele van tetoválásokkal. A tetoválások az eredeti rendben állnak. Arcok, alakok, politikai- vallási szimbólumok, nők, férfiak és városok nevei. David azt mondja, majdnem harminc éve él ezzel a karral, szeretné végre megtudni, hogy mi mit jelent és hogy ki kicsoda. Béla bácsi a kezébe veszi David karját és mesélni kezd. Szerelmek, barátságok, s a magyarországi negyvenes-ötvenes évek világa tárul fel...
David kézbeveszi a szervezést. Azt mondja, mindenki mutassa meg, milye van. Sándor a hátát mutatja meg. A hajdan megégett felületen szintén tetovált bőrrészek láthatók. Egy- egy szó, vagy ábra darabjai több testen van elszórva. Puzzle- szerűen állíthatók össze.
A vendégek hangulata egyre emelkedettebb. A test- és tetoválásrészek illesztgetése jó játéknak bizonyul. Emi az egyetlen aki nem vesz részt. Béla bácsi mesél, a vendégek kérdeznek.
Folyik a mulatozás, a vendégek kezdenek berúgni.
Emi és Béla bácsi beszélgetnek. Emi Béla bácsi lábánál guggol, fogják egymás kezét. Láthatóan nagy szeretet fűzi őket egymáshoz. Emin továbbra is napszemüveg. Párbeszédüket a mulatozás zajától nem hallani.
Sári egy gitárt szed elő. Azt mondja, írt egy dalt, direkt erre az alkalomra. Szeretné, ha majd a refrént mindenki vele együtt énekelné. Énekelni kezd, tanítja a refrént.
Megcsörren Pávai doktor mobilja. Röviden beszél, sűrűn bólogat.
Folyik a mulatozás
Danit megkérik, hogy segítsen a konyhában. Sietve lerakja a videokameráját a cselédszobában, de elfelejti kikapcsolni.
Csöngetnek.
Pávai doktor nyit ajtót. Egy férfit enged be. Pávai doktor a cselédszobába vezeti, ahol félig- meddig Dani kamerájának a látószögébe kerülnek. A Férfi öltönyt, nyakkendőt visel, mozdulatai idegesek. Leülnek a díványra, s a következő párbeszéd zajlik le közöttük:.
Férfi: Hogy van?
Pávai: Köszöni jól.
Férfi: És az egészsége hogy szolgál?
Pávai: Nincs oka panaszra.
Pávai előszedi a táskáját, elhúzza a zippzárt. Egy fémszínű, hightech hűtőládikó bukkan elő. Pávai rácsap a tetejére, s megszólalna éppen, amikor Dani jön a kamerájáért. Elnézést kér, felmarkolja a kamerát, s viszi a nappaliba.
A mulatozókat látjuk újra.
A háttérben a férfi távozik a táskával.
Mulatnak .
Este van. Egy taxiban ül Sándor, és Danival beszélget. Tetszik nekik a város, örülnek, hogy a következő két hetet itt tölthetik el.
Dani kikapcsolja a kamerát.
Végefőcím.
Rendezői koncepció
A film digitális videokamerával elkészített (ál)amatőr videofilm. Hossza kb. 20 perc. A forgatókönyv szerint Dani, azaz az operatőr, nemrégen kapta a digitális kamerát. Az az első kockákból megállapítható, hogy Dani a filmezéshez ért, a digitális kamerához azonban még nem. Dani tehát kísérletezik. Itt- ott, ilyen-olyan digitális trükkel alakítja át a képet. Néha Danit is halljuk amint tetszésének, vagy nemtetszésének ad hangot. A kamera mozgékony, de nem túlmozgásos. Dani néha megjelenik egy tükörben, vagy ablaküvegben. Előfordul, hogy felvétel közben átadja másnak a kamerát. Kevés a vágás. A film azt a látszatot kelti, hogy nem vágóasztalon, hanem a kamerában lett vágva. Dani igen hosszú snittekkel dolgozik, és nagyon jószemű operatőr. A színészek többperces jeleneteket játszanak, s ők is, a kamera is, állandó mozgásban vannak. Sok a párbeszéd. Itt- ott, egy- egy beszélő fejen megpihen a kép. A párbeszédtöredékek felületességük ellenére is jelentőséggel bírnak. Dani Kanadában nőtt fel, Magyarországon még nem járt, ezért a leghétköznapibb tárgyak is megragadják a figyelmét. Daninak felvétel közben számos kérdése, észrevétele van.
A film szándéka szerint szatíra. A jellemekben, helyzetekben lappangó tragikum komikumát kívánja, alig tapinthatóan kidomborítani. A szereplők nagyon határozott, szinte szélsőséges jellemmel bírnak. Megnyílvánulásaik révén különös hóbortok, szokások, gesztusok villannak fel.
