Szemző Tibor Kőrösi Csomáról forgat

Csoma Legendárium

Kőrösi Csoma Sándor útjával, művével, tudományos és nyelvészeti jelentőségével rengeteg írás, film foglalkozott már. Csomát nemzetünk egyik büszkeségeként szokták emlegetni. Arról azonban, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi ki is volt valójában, a tudós zarándok legendája mögött ki rejtőzik, milyen ember volt vagy lehetett ő, csak feltevéseink vannak. Hogy heroikus munkája, lenyűgöző életútja hogyan és mivé formálta őt, hogyan gondolkodott, főképp hogyan érzett, vagy például miről álmodott arról csak közvetett információink vannak, ő maga erről senkinek nem beszélt. A zárkózottság karakterének egyik alapvető jegye volt.  Szemző Tibor Csoma Legendárium címmel készülő filmje többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Szemző Tibor a forgatócsoport indulását megelőző sajtótájékoztatón elmondta, fontos a hős személyiségének és motívumának megértése. Mindez eddig elveszett a figura legendákkal táplált igen erős mítosza mögött. Azért fontos az eredeti helyszíneken forgatni, mert onnan a mi életünk tűnik egzotikusnak és távolinak. A képi világ egyrészt a Super8-as kamerán átszűrt, „nem fókuszált látással” megragadott valóság, másrészt a Zórádi Ernő diafilmjeit és az Esti meséket idéző Roskó Gábor által kitalált és megfestett, s Papp Károly által megmozgatott animációs betétek alkotják.

Szaladják István kamerája Csoma útját követi majd: Tibet, a Himalája buddhista világa, Darjeeling, Calcutta, arcok, emberek, tájak, olykor akár eseménytelen képsorok, egy olyan jelenléti filmezés eredményeképp, amely nem értelmez, nem beállított képeket készít, de nem is dokumentál; inkább megemeli, szinte szakralizálja akár a leghétköznapibb pillanatot. A film operatőre az intuíció kicsiszolására helyezi a hangsúlyt. Mint mondta, bár nem könnyű, igyekszik majd szűz szemmel tekinteni az elé táruló látványra, hogy elvárásoktól és gondolatoktól mentesen fókuszálhasson.

Míg maga a rendező egyelőre nem kívánja műfaji határok közé szorítani filmjét, a forgatókönyvíró, Sári László úgy fogalmazott, nem nagyromantikus kosztümös drámát szeretnének filmre vinni, hanem a szellem nagy kalandját, egyfajta filozófiai pikareszket. A tűnődések alkotta lánc végén kiderül, Kőrösi Csoma talán pont azért nem folytatta útját Tibetből, mert megértette, szükségtelen a célhoz rögeszmésen ragaszkodni, rájött, mire való a létezés.

Csoma már útnak indulásakor 13 nyelvet beszélt, ez a film is legalább ennyi nyelven szól majd, ennyi nyelven vezet keresztül bennünket egy különös és izgalmas úton. A forgatókönyv megírásához Sári László gazdag és változatos forrásanyagot használt, egyebek közt Sztrabón, Milarepa, Henry S. Landor, Baktay Ervin, Gautama Buddha, Su-la-ce, J.W. Goethe, a 6. dalai láma műveit és a Tibeti halottaskönyvet. Mint az író elmondta, mindezek jól megfértek egymás mellett, hiszen a szellemi út megértését szolgálják. Az anyag homogenitását biztosítja majd, hogy a rendező zenészkézzel válogatja, ritmizálja egymás mellé a különböző zeneiségű szövegeket. Mint Szemző korábbi munkáiban, úgy a Csoma Legendáriumban is kiemelt szerepe lesz a zenének, különös tekintettel arra, hogy a film Csoma Sándor belső hangját szeretné megszólaltatni. A zenei anyag elkészítésében Hortobágyi László és a Keleti Zenei Archívum is közreműködik

Durst György, a producer kijelentette: nem ebből a filmből fog meggazdagodni, szerencsére a 40 millióból több helyszínen forgó alkotásban való részvételt senki nem pénzért vállalta, inkább lelkesedésből. A film különlegessége, hogy a Buharovok óta senki nem rögzített nagyjátékfilmet Super8-cassal. Vagyis a kísérlet ebből a szempontból is érdekesnek bizonyul.