Új rendszerben oktatják a filmrendezőket

Változásban az SZFE

A bolognai-i folyamat elérte a Színház és Filmművészeti Egyetemet is - az oktatási rendszer átjárhatóságát biztosító átalakítás során háromlépcsős lett a magyarországi filmes művészképzés is és 2011. szeptemberétől alapképzésre, mesterképzésre és doktori iskolára tagolódik. Bárdos András, a Film- és Televízió Főtanszak rektorhelyettese elmondta: többszörös szorításban dolgozták ki a rendszert: a magyar közoktatás rendszere mellett a művészképzés számára kényelmetlen európai uniós követelményeknek is meg kellett felelniük. Az alapképzés során ez sikerült, a mesterképzés akkreditációja folyamatban van, a doktori iskola pedig változatlanul magas színvonalú képzést nyújt a jelentkezőknek.

 

Az alapképzés 6x6 néven indul: a hat szakra egyenként hat embert vesznek fel, akik hat féléven át tanulnak majd az intézményben. Az újítás a párhuzamos osztályok együttműködésére épít: “Láttunk erre példákat Török Feriék osztályában, vagy Mundruczó Kornél és Petrányi Viktória esetében, szeretnénk erre a továbbiakban is lehetőséget adni.” - mondta Szász János, a következő rendezőosztály vezetője a filmhunak. A hat féléves alapképzés során a rendezőknek lehetősége lesz együttdolgozni a párhuzamos osztályokban tanuló operatőrökkel, vágókkal, gyártásvezetőkkel, dramaturgokkal és hangmérnökökkel is.

Az egyik nagy dilemma az elméleti és a gyakorlati képzés különválasztása volt: a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a filmkészítés komplex jellege miatt komoly gondot jelentett a hallgatók számára az elméleti órákon vezetett katalógus és a tananyagot számon kérő vizsga, emiatt nem tudták befejezni a gyakorlati képzés során készült filmjeiket. Az új rendszerben 5 hét elméleti oktatást 10 hét gyakorlat követ majd - a tanári karban is frissítést végeztek: olyan tehetséges, fiatal rendezőket vesznek státuszba, mint Török Ferenc, Pálfi György és Mundruczó Kornél, akik a gyakorlati órákat fogják vezetni.

A hat félév részletes tanmenetet követ: “Az első félévet én úgy hívom, diótörés. Nagyon fontos, hogy megismerjük azt a hat embert, akivel dolgozni fogunk, és hogy ők is megismerjenek minket, hogy megtaláljuk, kinek mi a a megfelelő eszköz, hogyan tud működni. Mert lehet vérrel is írni, de akkor az a te véred legyen. A második félévben a dokumentum műfajával ismerkednek meg a hallgatók, a teljes második év a tévés műfajok ismeretére megy rá - de nem csak a tévéjátékot, hanem minden tévében előforduló műfajt szeretnénk megismertetni a hallgatókkal.  Az ötödik félév az új média tanulmányoké lesz, és csak a hatodik félévben kezdenek majd foglalkozni a diplomafilmek előkészítésével és gyártásával. ” Szakítani szeretnének azzal a hagyománnyal, hogy a rendező szakosok a képzés folyamán ontják magukból a kisjátékfilmeket: “Itt szakemberképzés folyik. Nagyon komoly hangsúlyt szeretnénk erre helyezni, mert magam is találkoztam olyan rendező szakon diplomázott hallgatóval, aki egy napi diszpót nem tudott megírni, mert nem tanították meg neki. Nagyon fontos, hogy ha a magyar film helyzete a következő években ilyen bizonytalan lesz, akkor a hallgatók például tudjanak dolgozni a televízióban, az interneten vagy az új médiában.”

“Amikor ezek a hallgatók végeznek, magyar film még lesz” - veszi át a szót Bárdos András, “De hogy televízió hogyan és milyen formában lesz, még nem tudhatjuk, lehet hogy már IPadre kell gyártaniuk mozgóképes, letölthető tartalmat.” Éppen ezért kérdés, hogy a folyamatosan alakuló új médiát ki fogja nekik megtanítani, de Bárdosnak erre is van válasza: az Egyetem ugyanis nemrégiben a Leonardo Innovációtranszfer* keretében 113 ezer eurós támogatást nyert el, amelyet az Új Médiára történő mozgóképes átállás képzési oldalára fordítanak, ebben Gelentsér Imre, a Sanoma Új Média Divízió vezetője lesz az Egyetem segítségére.

A felvételi folyamat megőrzi a korábbi évek során kidolgozott többfordulós rendszert: a Felsőoktatási tájékoztatóban részletesen le lesz írva az egyes szakaszok menete. A  műveltségi tesztet követi majd a fotóetűd készítése illetve egy felvételi elbeszélgetés. Szász megerősítette, hogy az írásbeli tesztben a műveltség mellett tájékozottságot is igyekeznek megvizsgálni, de a kreatív képességeket is próbálják már ebben az első körben felmérni. Rendező szak már régen indult: utoljára Enyedi Ildikó osztályába felvételizhettek a diákok 2005-ben, aki egyébként meg is cáfolta azt a városi legendát, hogy a rendező szakon a már egy diplomával rendelkező, idősebb hallgatókat kedvelnék, hiszen főleg 18-22 éves diákokból válogatta össze osztályát. (Akik azóta már ötödévesek, fotókiállításukról írt beszámolónk itt.) “Az intézményben műveletlenségnek helye nincs” - fogalmaz Szász, aki ide akar felvételizni annak olvasottnak, kultúrában jártásnak kell lennie és ismernie kell megkerülhetetlen filmművészeti alkotásokat is.

Ebben segítenek a jelentkezők számára a Színház és Filmművészeti Egyetem által indított Felvételi Előkészítő tanfolyamok, amelyek nagyon intenzív formában, négy hétvége alatt igyekeznek bemutatni a jelentkezők számára, hogy mi várható a felvételi vizsgán. Bárdos a televíziós szak tavalyi tapasztalairól beszámolva elmondta, hogy a tanfolyamon résztvettek jelentős száma eljutott a szóbeli vizsgáig. Ugyanakkor az is fontos, hogy az előkészítőt nem a majdani osztályfőnökök tartják, így a rendező szakra Enyedi Ildikó és Janisch Attila készíti majd fel a jelentkezőket. A televíziós műsorkészítést Bárdos András tanítja majd, a kameramannokat Vecsernyés János, a vágókat pedig Kollányi Tamás és Kiss Wanda oktatja. 2011-ben további előkészítőket terveznek a fentieken kívül hangmester és gyártásszervező szakon is. (Az előkészítőre való jelentkezés feltételeiről bővebben itt)

És hogy kiknek ajánlják a képzéseket? Bárdos szigorúan úgy fogalmazott, hogy csak azok számára, akikben lángol a szenvedély elkövetkezendő hivatásuk iránt, azaz “egész életük hátralevő részében vágni és vagy rendezni szeretnének.” Az eredetileg dramaturg szakra jelentkező, filmrendező szakot végzett Szász megengedőbben fogalmaz “Fiatal emberekről beszélünk, ezért én örülnék, ha a legelején lenne lehetőség némi átjárásra a szakok között.”

A felvételi előkészítőkre 2010. november 22-ig, hétfőig lehet jelentkezni, a kurzust minimum 12 fő jelentkezése esetén indítja az Egyetem. Jelentkezési lap.

*A Színház és Filmművészeti Egyetem Filmfőtanszaka jelen projekt keretében az állami és privát televíziós társaságok igényeit kielégítő média-továbbképzés és egy elsőfilmes mesteriskola indítását kívánja elıkészíteni. A projekt első része intézményi szintű, de országos jelentőségű, mivel az EU, azon belül Magyarország 2012-es digitális műsorelosztásra történő átállását készíti elő képzési oldalról – új kompetenciákat kiépítve a médiaszakmában foglalkoztatott különböző korú és végzettségű szakembergárdában. A program második része egy, a visegrádi négyek régióját megcélzó nyitott képzés első, hazai lépése, melynek keretében a szakmai végzettség nélküli, első filmjüket készítő amatőr filmesek képességeinek, szakmai tudásának fejlesztését vállalja az egyetem, szakmai oktatói potenciálját tovább hasznosítva.