A fekete kutya - Történetek a Spanyol Polgárháborúból
Forgács Péter
A spanyol polgárháború évtizedekig olyasmi volt számomra, mint egy fekete-fehér Robert Capa fotó. Mindegyre csak a kegyetlen Franco és a véreskezű fasiszták (sajnálatos) győzelme a baloldal felett - dominálta képzeletemet. Ez valójában nem sok a valódi Spanyolországról. Az én külön spanyol kalandom 1993-ban kezdődött Ernesto Noriega amatőr filmjeivel, a polgárháborús, börtönben forgatott és a háború szaggatta Spanyolországot megrajzoló expresszionista film képsorai megragadták a képzeletemet.
Hirtelen nehezen megválaszolható kérdések merültek fel: mi történt azzal, aki csak épp szeretné túlélni, vagy balszerencséjére rossz időben a rossz helyen volt? Miért és milyen e pusztító testvérharc telis tele volt szenvedéssel, nyomorúsággal, káosszal és kölcsönös véres megtorlásokkal. Teljesen új megközelítések kínálkoztak a film-ásatásaim során, s mennél jobban elmerültem a spanyol skízisben, s egyre több történetet, s különleges filmeket találtam – a kihívás nöttön nőtt, hogy a sosem látott látomás, a személyes tapasztalatok érzékletessége felé haladjak. Az
El perro negro készítése jóval tovább tartott, mint gondoltam, s ma sem tudom milyen. Talán egy-két évnek kell eltelnie, hogy végtére megértsem mit is követtem el.
