A FILMVILÁG szeptemberi számából
Szuperhősök, Hernádi, Altman
SZUPERHŐSÖK
Batman maga a testet öltött filmélmény: kiterjesztett denevérszárnya sötét szélesvászon (mérete nem véletlenül nő két-háromszorosára a 40-es évektől napjainkig), emblémája reflektorfénnyel égboltra vetített sziluett, birodalma a vámpírok, kísértetek és más árnyalakok lakta éjszaka.
Batman maga a testet öltött filmélmény: kiterjesztett denevérszárnya sötét szélesvászon (mérete nem véletlenül nő két-háromszorosára a 40-es évektől napjainkig), emblémája reflektorfénnyel égboltra vetített sziluett, birodalma a vámpírok, kísértetek és más árnyalakok lakta éjszaka.
HERNÁDI
Volt egyszer egy tekintet. Nem egyszerűen okos szempár – az okossághoz a szem csillogása is elég lett volna – hanem ott volt a pillantás mélysége, benne együttérzés.
ALTMAN
Altman kényelmetlen klasszikus; Amerika otthonos rendjét minden filmjében illúziónak mutatja. A western, a háborús film, a gengsztermozi áthangolásával visszájáról mutatja meg az amerikai mítoszokat.
A NAGY KÖNYV
Itt az új pánik: mentsük meg a regényt! Mert beteg szegény, olvasatlan, árva, csüggeteg, halálán van, döglőben, kipusztuló félében. A könyvnyomtatási nagy bumm után a Gutenberg galaxis összezsugorodott.