A MAFSZ-vezetés hivatalos állásfoglalása

Habár az idei évben nagyobb pénzösszeget oszthattak szét az MMK kuratóriumai, a 72 éves múlttal rendelkező MAFSZ-nak működési költségekre és amatőrfilmes pályázatok kiírására mégis be kellett érnie 9 millió Ft támogatással, ami 3,5 millióval kevesebb, mint a tavalyi évben. A hiányzó összeg 3 hónapos kiesést jelent a Szövetségnek, tájékoztatta a filmhut Győri Csilla, a MAFSZ ügyvezető titkára. Ideiglenesen a vágó-technikust, az adminisztrátort és a számítógépes rendszergazdát is el kellett küldenünk. Az Oktogon téri irodát gyakorlatilag bezártuk, a szükséges adminisztrációs munkát pedig „lenullázott” körülmények közt, pl. Hírlevél nélkül, stúdió üzemeltetés nélkül, közüzemi korlátozásokkal és kimenő telefonhívások nélkül végezzük.

Soha nem volt cél, mint ahogy most sem az, hogy más filmgyártó műhelyekkel (pláne gazdasági vállalkozásokkal) versenyezzünk, sőt azt hangsúlyoztuk, hogy a kisfilmes műhelyek összefogva képviseljék az alkotókat, hisz ha egymást segítjük, talán közelebb kerülünk közös céljainkhoz.
A MAFSZ mindig is egy innovatív tehetségkutató és tehetséggondozó műhely volt, s nem a filmek sikeressége, „jósága”, vagy az alkotók múltja határozta meg a műhelyben készülő produkciókhoz nyújtott támogatást, hanem a strukturális és anyagi lehetőségek szabta keretek. Számos alkotó, aki most más műhelyben dolgozik, a MAFSZ-ban készítette vagy mutatta be első munkáit. Hogy csak pár nevet említsek a mostani favoritok közül: Dyga Zsombor, Csáki László, Szilágyi Kornél, Hevesi Nándor, Cs. Nagy Sándor, Szolnoki József, Buzás Mihály, Kálmánchelyi Zoltán, Meskó Zsolt vagy a Török Feri. Ez természetesen nekünk is siker, hisz azok a fiatalok, akik itt járták ki az előkészítőt, felsőbb osztályba léptek, és mi büszkék vagyunk rájuk.
Már a kapuban a jövő nemzedék: Szalai Bálint, Perrin György, Csobai Bence, Réthelyi András, Vas Vilmos, Vadócz Péter, Salamin Gergely, Szabó Simon, Mátyás Miklós, akik pár év múlva valószínűleg megjelennek a filmszemlén, főiskolások lesznek, díjakat nyernek, de természetesen azokkal sincs semmi baj, akik nem lesznek híres filmrendezők.
Ismert anekdota, hogy egyszer Sztálin elvtárs megkérdezte az orosz filmügyi referensét: - És mondja, hány filmet készítünk egy évben?
- Úgy kétszázat.
- És abból hány zseniális?
- Négy-öt.
- Akkor miért nem csak azokat készítjük el?

Vajon mi az üzenete a 4K Kuratórium döntésének?
Nincs szükség egy több száz tagot számláló egyesületre, ahová elsősorban fiatal alkotók fordulnak segítségért, akiknek se nevük, se múltjuk, se fesztiválsikereik, nem jutnak be a főiskolára, vagy nem is akarnak, de lehet, hogy tehetségesek?
Nincs szükség az utánpótlásra, a tehetségkutatásra, a szakmai zsűrik nyújtotta konzultatív segítségére, vagy a tematikus pályázatokra?
Nincs szükség a MAFSZ-ban folyó – ellenszolgáltatásokat nélkülöző, ám a segítőknek költséget jelentő – társadalmi munkára?
A pályázatokon ugyanolyan feltételekkel kell részt vennünk, mint a gazdasági vállalkozásoknak? Magas pályázati díjakkal, szigorú versenyfeltételekkel, egyszemélyes, bevétel-orientált gazdasági vállalkozásokkal szemben, amikkel egy demokratikusan működő, többszintű döntéshozatalon nyugvó egyesület eleve nem versenyezhet?
Nincs értelme a MAFSZ-ban legalább 30 éve folyó oktatásnak, a nyári alkotótáborokra, az egyedülálló archívumkra melyben több száz régi amatőrfilm egyetlen kópiáját próbáljuk megőrizni?
A 4K nem azt jelenti, hogy: Képzés, Kutatás, Kísérleti film, valamint Könyv és folyóirat-kiadást támogató Kuratórium? Hogy merülhet fel egy ilyen kuratóriumban döntési szempontként a sikeresség, vagy a filmszakmai elismertség?
El tudom képzelni, hogy ez csak valami félreértés, és igénybe fogunk venni minden eszközt és kapcsolatot, hogy mindezt tisztázzuk. Tárgyalásokat kezdeményezzünk az 4K Kuratóriummal, valamint az MMK vezetőségével személyesen.
Nem gondoljuk, hogy bárkinek bármi alanyi jogon jár, de mindannyiunknak megkönnyíti ezt a munkát, hogy nem magunkért küzdünk, hanem egy jó ügyért!

Köszönjük, hogy meghallgattatok!