A Mindenes

Szőcs Petra

A mindenes a Bocaccio: Dekameron 3. nap 1. novellájának adaptációja. A novella A néma kertész címen vált ismertté. Az eredeti történet főszereplője egy béreslegény, aki beszabadul egy apácakolostorba, hogy ott kedvét töltse a fiatal és romlatlan növendékeken. Mivel az apácák nagyon vigyáznak a jó hírükre, süketnémának adja ki magát, hogy megnyerje a bizalmukat. Az adaptált történet napjainkban játszódik, egy szigorú fegyelemmel működtetett balettintézet növendékei és egy fiatal fiú között. Miután megkapja az állást, elkezd garázdálkodni a zsenge táncosnők között. A fiúnak nincs nehéz dolga a becserkészésükkel, a fiatal balett táncosok meglepően készségesek, sőt, önként keresik a társaságát. Hamar rákapnak a szerelem ízére, végül már a Mindenes nem bírja a tempót. Mire a főnökasszony is megkörnyékezi, nem tudja tovább tartani magát, megszólal. A főnöknő feljelentéssel zsarolja, így a Mindenes egy életre eljegyzi magát az intézménnyel.

Filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?

Szőcs Petra: Úgy történt, hogy az osztályból (SZFE-mozgóképtudományi) mindenki átdolgozott egy Dekameron-történetet, és egymás forgatókönyveit rendeztük meg. Érdekes, hogy eleinte én is a néma kertész történetét akartam adaptálni (bár teljesen másképpen írtam volna meg). Örülök, hogy megrendezhettem végül.

A stábtagokat többnyire az egyetemről válogattam, de nagyon sokat segítettek a barátaim is - fotó: Sipos Dániel

Filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

Sz. P.: A film az NKA és az MMK támogatásával készült, amit az osztállyal pályáztunk meg. A stábtagokat többnyire az egyetemről válogattam, de nagyon sokat segítettek a barátaim is. Tompa Ádámot és Bakos Évát a Bárka Színházból ismertem. Néhány színésznő hivatásos balerina. Nagyon jó csapat volt, sokat köszönhetek mindenkinek.

Filmhu:Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)

Sz. P.: Nagyon jó hangulatú forgatás volt… Azt például nem felejtem el, amikor a jól megtermett világosító lemozogta az egyik balerina szerepét. Nem is, ez jobb lesz: van egy olyan jelenet, amikor a szög kibújik a zsákból, és az egyik balerina a Káma-Szútrából olvas, a másik pedig a testével illusztrálja. A nagy rohanásban nem volt időnk kivenni a Szabó Ervinből a Káma Szútrát, így a jelenet leforgatása előtt kértünk egy könyvet Lakatos Márk barátomtól, aki az Eötvös Collégiumban lakik, a forgatás helyszínén. Nagyalakú legyen, és keményfedelű, így szólt a kívánság. Márk lehozta Ricoeur Az élő metaforáját. Lakatos Franciska tökéletesen bemutatta rá pozíciókat.

Filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

Sz. P.: A Statisztikai Évkönyvből.

Filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

Sz. P.: „Plié… grand plié… szoplié!”

Filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

Néhány színésznő hivatásos balerina - Káma Szútra és Ricoeur

Sz. P.: A legelső, mikor Samu bemegy az épületbe. Azt szerettem volna, hogy átfusson előtte a kövér kolimacska, de mindig mellette futott el. Háromszor vettük fel a jelenetet, a macska egyre dühösebb lett, a végén már karmolt és harapott (én fogtam). Negyedszerre nem volt hajlandó részt venni a forgatáson. Azóta is megismer és utál.

Filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?

Sz. P.: Bármelyiken.

Filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

Sz. P.: Cristian Mungiu: 4 hónap, 3 hét, 3 nap és a fiatalon meghalt Cristian Nemescu California Dreaming c. befejezetlen filmje.