A Straub-Huillet házaspár filmjei a Francia Intézetben

Jean-Marie Straub és Daniele Huillet különleges színfoltjai a francia filmgyártásnak, ugyanis férj-feleségként, házastársi egyetértésben készítették műveiket. Filmjeik javarészt irodalmi adaptációk, méghozzá hű adaptációk. Mallarmé, Duras, Kafka, Hölderlin és Cézanne jelenik meg a fílmvásznon. Az érdeklődők február 2-15. között válogatást láthatnak a házaspár legsikerültebb alkotásaiból.

Jean-Marie Straub diákként, 1954-ben telepszik le Párizsban, ahol filmklubbok szervezésével foglalkozik. Ismeretséget köt Jacques Rivette-tel és Robert Bressonnal. 1958-ban, az algériai háború idején megszökik a behívó elől, és feleségével, Danièle Huillet-vel átszökik Münchenbe. Öt évvel később készítik el első, közös rövidfilmjüket Machorka-Muff címmel, amit, gyümölcsöző munkakapcsolatuk eredményeképp, húsz másik követ. A Heinrich Böll regényéből 1965-ben forgatott játékfilmjükben (Es Hilft) a németországi rasszizmus következményeit járják körül. Leghíresebb filmjükben, az 1967-ben készült Anna Magdalena Bach történetében hallható először Lipcse dala, amelyet eddig nem ismerhetett a közönség. A házaspár 1969-ben Rómába költözik. Összes filmjük azzal jellemezhető, hogy a tér és az idő megváltoztatása, vagy az egyéb filmnyelvi eljárások háttérben maradnak s a megfilmesített irodalmi szöveg kerül előtérbe.