Az 56 villanás című film műfaji meghatározásáról

Sólyom András nyílt levele

Az alábbiakban Sólyom András nyílt levelét tesszük közzé 56 villanás című filmjének műfajáról. Az alkotó filmjét a játékfilmes versenybe nevezte, ám az előzsűri a dokfilmek közé utalta, a dokfilmes zsűri azonban játékfilmes eszközei miatt kizárta az értékelésből. A rendező válasza.

A dokumentum-játékfilm – ha ez lehetséges - eredeti szereplőkkel vagy azokat érthetően karakterizáló civil szereplőkkel illetve (kevéssé elkoptatott) profi színészekkel készül, akik – ha jók – hitelessé tehetik a fikciós filmet.

A dramatizált dokumentumfilmben professzionális és amatőr szereplőket is láthatunk, akiknek a feladatuk elvégzéséhez szintén elengedhetetlen a hiteles emberábrázolás.

Mind a két műfaj filmjei – többnyire - eredeti helyszíneken forognak. Ebben sincs különbség, mint ahogy abban sincs, hogy ezekben a filmekben eredeti dokumentumokkal (is) megismerkedhetünk.

Csakhogy: a felhasznált dokumentumok mennyiségétől függően már érdemes különbséget tenni. (A dokumentumok két csoportba sorolhatók: közvetlen képi és/vagy hangi információk, illetve közvetett módon a nézők elé kerülő dokumentumok. (pl: jegyzőkönyvi idézetek felolvasása-elmondása, dramatizálása)

Abban az esetben, ha egy film a teljes terjedelmében (vagy azt megközelítően) közvetett és közvetlen módon kezelt dokumentumokból építkezik, dokumentumfilmről kell beszélnünk.

A dokumentum-játékfilm megteheti az ismert tények közötti, bizonyíték nélküli események feltételezését, sőt ezért érdemes a műfajt művelni, mert a dokumentumokkal nem igazolható, de okkal-joggal feltételezhető események kikövetkeztetése igazi alkotói lehetőség.

Az 56 villanás szövegkönyve rendőrségi jegyzőkönyvekre épül.

Ezúttal azonban másról van szó. 

Az 56 villanás c. film szövegkönyve rendőrségi jegyzőkönyvekre épül. (Fővárosi Levéltár: 8005/1958, Szirmai Ottó és társai bűnügye) A közvetlen dokumentumok: Kádár János 1957 május elsejei beszéde, majd egy rádióbeszédének részlete, továbbá Angyal István fotója, és Takács Marika tv-bemondó megjelentetése.

A film módszere valóban játékfilmes, mert érzelmi élményben kívánja részesíteni a nézőt, ellentétben azzal a már jól ismert technikával, amikor történészek felolvassák a jegyző-könyvekből szerintük kiemelésre érdekes részleteket, és kiegészítő magyarázattal látják azt el.

Az 56 villanás c. filmben a profi és amatőr színészek szerepeltetése „mindössze” a hatásos dokumentumkezelést szolgálja.

A dokumentumfilm műfaji hangsúlyozását az 56-os forradalom mai megítélésének sokszínűsége miatt tartom fontosnak. A jelenből visszavetített vágyak és félreértések ellen az egyik leghitelesebb tanút, Angyal Istvánt a ránk maradt vallomásai (dokumentumok) alapján „szólaltatom meg”.

Épp a dokumentált helyzetek hangsúlyozása miatt nem írtam egy feltételezett jelenetet se, csak azért, hogy Angyal István karakterét pontosítsam! Kizárólag azokban a helyzetekben láthatjuk őt, amelyekről maradt fenn írásos dokumentum!!!