Az MMK beszámolója a jubileumi Filmszemlén

Gyorstalpaló külföldieknek

Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke megnyitotta a sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az Alapítvány sajátos helyzetben van, mert hatalmas vagyonnal gazdálkodik: a filmgyár és a Filmlabor üzemeltetése mellett tervezik a filmes oktatás bevezetését. Grunwalsky Ferenc ezután átadta a szót Benedek Andrásnak, aki az MMK kuratóriumának tagja, és egyben a Mafilm Igazgatótanácsának elnöke.

Dr. Benedek András elmondta, a Mafilmnek nagyon régi hagyományai vannak. A filmvagyon jelentős része átkerült az MMK-hoz; a filmszakmai központként működő Mafilm és a technikai szolgáltatásokat nyújtó Filmlabor ma már az MMK tulajdonában van. A Mafilm két lábon áll, a Róna utcai gyártelep az innováció és oktatás, a kreatív és humán erőforrások fejlesztését szolgáló telephely, itt a digitális technikákhoz való kötődés miatt szeretnének egy olyan célzott fejlesztést véghezvinni, ami a gazdasági és filmszakmai tevékenység számára kedvezőbbé tenné a környezetet. 

A Róna utcai filmgyárban a klasszikus filmes szakemberképzést is vissza akarják hozni, így élőbbé tennék a telephelyet az alkotók és a filmszakma számára. Az oktatás fő célja azonban az, hogy a  nemzetközi produkciókat ki tudják szolgálni világszínvonalú szakemberekkel. A Mafilm fő innovációja a Fóti telephelyhez kötődik, itt néhány héten belül elindul egy nagy kapacitású új stúdió építése.

Grunwalsky Ferenc

Tavaly előtt leégett a Huszárik stúdió, ennek indul meg nemsokára az újjáépítése: “mintegy félmilliárdos beruházással igyekszünk egy nagyon modern stúdiót felépíteni. A filmszakmai vagyongazdálkodáshoz komplex infrastruktúra- és oktatás-fejlesztési programokat, stratégiát alakítunk ki” - mondta Benedek András.

Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára elmondta, a tavalyi évben az Alapítvány pályázati kiírásaira 1565 pályamű érkezett, csaknem 12 milliárd forintot igényeltek a pályázók, ebből 871 pályázatot díjaztak a rendelkezésre álló 4,8 milliárd forintból. Idén február 28-ig megjelentetik a pályázati naptárat, ahogy azt is, hogy melyik tematikára mennyi pénzt különítenek el. 2009-ben is fenntartanak minden korábbi pályázatot minden munkafázisban és minden műfajban (gyártási, forgalmazási, forgatókönyvírói, kisfilmes, dokumentumfilmes, stb.).

A szakma folyamatos és jó működéséhez szükséges, hogy folyamatosan legyenek koprodukciók, ezt az irányt is fenn szeretnék tartani. “Mivel bővíti még az MMK a pénzügyi lehetőségeket?” - tematizálta további mondandóját Tóth Erzsébet, majd elmondta, az MMK 20-40%-os hozzájárulása a produkciókhoz további támogatásokat vonzhat. “Szeretnék feleleveníteni a német-magyar államközi együttműködést, és küszöbön áll egy ír-magyar megállapodás is, ami bővíti a lehetőségeket és szorosabbá fűzi a nemzeti filmgyártások kapcsolatát.” A tavalyi évben sikeres volt az együttműködés a Duna Televízióval a dokumentumfilmek gyártására, és a Magyar TV-vel a játékfilmek gyártására kiírt közös pályázat, az MTV-vel idén is sikerült megállapodni (ez egy kétéves megállapodás), ezért nem csak a mostani, de a jövő évi filmszemlén is lesz majd tévéfilm versenykategória.

Tóth Erzsébet Benedek Andráshoz kapcsolódva elmondta: “A hazai filmgyártás, a koprodukciós filmgyártás és a bérmunka a magyar filmszakma három tartópillére. Tavaly a Huszárik műterem a John Adams sorozat díszleteivel a belsejében égett le, ez a produkció idén a Golden Globe-on mind a négy jelölését megnyerte. A John Adams a rossz indulás ellenére egy sikeres bérmunka volt a Mafilm számára, és a díjátadón Tom Hanks producer megköszönte Budapestnek és Magyarországnak a segítséget, ami az egész filmszakma elismerése volt.”

Tóth Erzsébet, Dr. Benedek András, Oláh Kata, Kézdi-Kovács Zsolt

Kézdi-Kovács Zsolt elmondta, amikor az MMK megalakult, a kulturális minisztériumtól ideszármaztatták a teljes nemzetközi tevékenységet is, erre alakult meg a Magyar Filmunió. “Nagyon sok producer és produkció szenved attól, hogy ha nincs kormányközi megállapodás, nem lehet rendes megállapodást kötni. Az Eurimages, aminek kezdetektől, 1990-től tagja vagyok sok hasznot hoz a filmszakmának, minden évben több pénzt kaptunk vissza, mint amit befizettünk. A 90-es évek elején az alapokra is meg kellett tanítani a filmszakma résztvevőit, néhány producer még egy csekket sem tudott kitölteni.

Tavaly, 2008-ban hatszor annyit kaptunk vissza az Eurimages-tól, mint amennyit befizettünk. Ráadásul kiszélesedett a lehetőség a koprodukciókra is, nemcsak a többségi, de a kisebbségi magyar koprodukciókra is. Eddig kicsit esetlegesen folytak a nemzetközi együttműködések, ezen akartunk változtatni, amikor létrehoztuk a filmalapok, filmközpontok közötti kétoldalú együttműködéseket, ennek első fecskéje az ír-magyar megállapodás. Ezt lenne jó kiszélesíteni a következő években, hogy kölcsönösségi alapon jöjjenek létre együttműködések. A magyar-német államközi együttműködés kihirdetése után a két ország filmalapjai, filmközpontjai kétoldalú együttműködési megállapodásokat fognak tudni kötni.”

Szomjas György a Magyar Filmművész Szövetség főtitkára elmondta, az MFSZ az MMK alapítója. “Tevékenységünkben legfontosabb a nyitottság, mert tagjaink között van szinte az egész filmszakma. A Filmszemle szervezésében is ezt a nyitottságot igyekszünk képviselni.” Majd hozzátette: “Az idei filmszemlén mindegyik játékfilmet láttam, ezekben a fantasztikus kreativitás nyilatkozik meg, úgy érzem, ez a legfontosabb eredményünk. A különböző szakmai viták lefolytatása is a Szövetség feladata, ezeket általában sikerül belső körben, szakmai körben és szakmai szempontok alapján lefolytatni. Szövetségünk elsősorban  ezekben igyekszik szerepet vállalni.“

Ezt követően az asztalnál ülők a közönség kérdéseire válaszoltak.

Gulyás István az MTI-től Grunwalsky Ferenctől kérdezte: “Mi várható az állami filmstúdiók privatizációja ügyében idén?”

“A privatizáció valójában igazi részletkérdés, meg fogjuk oldani, az biztos, de hogy a végeredmény mi lesz, az eléggé partikuláris kérdés, mert ezt nem az MMK tárgyalja, és nem az MMK ítéli meg. A külföldiek nem is tudják miről van szó, a lényeg az, hogy 3 állami stúdiót privatizáljanak vagy megszüntessenek.”
Szomjas György: “Az valóban félreértés, hogy az MMK ennek főszereplője lenne. Én csak annyit mondanék, hogy a Szövetség legutóbbi ülésén egyhangú álláspont született szerint jogutód nélküli végelszámolással szűnjenek meg ezek a cégek, de a stúdiók nevét tovább lehetne vinni. A jogutódot azért tartanánk problémásnak, mert az alapítói jogok komoly gondot okozhatnak.”

Szomjas György

A következő kérdező egy francia újságíró volt. “Első alkalommal vagyok ezen a fesztiválon, de el kell mondanom, hogy a  környező országokban nincs ilyen nemzeti fesztivál. Nekem úgy tűnik, hogy a magyar filmek, amelyeknek nagy sikereik vannak külföldön, itthon nem hoznak megfelelő nézőszámot. Egyetértenek ezzel?”

Grunwalsky Ferenc: “Ez egy több évszázadra visszanyúló probléma. A népi kultúrában sikeres alkotásaink sokszor külföldön nem működnek, és sikeres külföldön, azt itthon nem feltétlenül tudják megemészteni. A magyar közönségfilmet a csehek, lengyelek, románok nem értik, az újító jellegű műveket pedig itthon nem értik meg sokan.”

Tóth Erzsébet: “Nem tartom igazságosnak, amikor sokféleség ellenére mindig szembesítenek bennünket a moziban elért alacsony nézőszámmal. Vranik Roland kiszámolta, hogy az ő filmje a fesztiválok, a dvd-kiadás, a HBO és egyéb tévécsatornák sugárzásával együttvéve összességében többszörösét produkálta, mint a moziban elért nézőszám. Kérem, hogy ne becsüljük alul ezeket a filmeket kizárólag a mozis nézőszámok alapján!”

Anna Franklin, Filmneweurope.com
“Magyarország koprodukciós központtá vált Kelet-Európában. Mi a véleményük erről?”

Grunwalsky Ferenc: “Ezt nagyon reméljük, ezért építjük újjá a műtermet. Az MMK előnyt élvez más szervezetekkel szemben, mert van infrastrukturális háttere. A koprodukciók óriási hagyománnyal bírnak a magyar filmgyártásban. Az MMK nem csak a fiatalokat vonja be az oktatással, szakemberképzéssel, hanem a generációk összenövése is megvalósul ezáltal.”