Blues B.R.Others: Egy koncert 2005. november 20-án (DVD)

Nívódíjat a bandának!

Adott ugye a Blues Brothers kultusz, maga a koncepció: jóravaló zenebolondok olcsó napszemüvegben, kalapban, húszdolláros fekete öltönyben, kopott aktatáskájuk tele blues és soul muzsikával, virulens nagyzenekar élén terjesztik az igét. Öreg ötlet, ám máig remekül működik; az amerikai popzene hőskorszakának kedélyes hangulatú, showelemekkel kevert megidézése éppannyira kophatatlan konstrukció, mint a ’66-os Ford Mustang.

Frontszolgálatban: Király Vajk, Szirtes Edina "Mókus", Hrabovszky Tamás

A szegedi Blues B.R.Others létezését a csalfa véletlennek köszönheti, alkalmi tréfának indult a három zenekarból összeverődő csapat, de a közönség egyöntetű, hangos ovációval fogadta a nyakkendős zenebohócokat, a srácok pedig az évek leforgása alatt professzionális produkcióvá csiszolták a műsort (szerencsére a régi bandák is megmaradtak, ma is aktívak). Idestova hat éve játszanak itthon és külhonban, s bár az erőszakos nyomulás teljes mellőzése miatt a szélesebb közönség létezésükről sem értesült (értsd: nincsenek benne a tévében), sikereik számottevőek.

Blues brother, soul sister

Az Egy koncert 2005. november 20-án a zenekar első hivatalos kiadványa, nagyvonalúan mért DVD, merthogy 17 dal és egy werkfilmként jelölt interjúcsokor is helyt kapott a korongon. Kézbe véve, kellemes layout gerjeszti a bizalmat, a komoly meglepetések azonban csak lejátszás közben kezdenek egymásra tornyosulni. Kezdve a leginkább szembeszökő erénnyel: egy átlagos zenekar örül, ha befog valahonnan egy elfogadhatónak nevezhető énekest (sokan erre sem képesek, bizonyosan a turáni átok), ebben a csapatban pedig szemtelen módon három mikrofonállvány álldogál a színpad homlokterében – a bandában szigorúan mérve is két nagyon jó és egy zseniális énekes brillírozik. Sorba véve a frontembereket, illetlen, ám indokolt módon kezdve az urakkal: a színpad bal oldalán Király Vajk énekes és oklevélmentes táncművész, zenekarlélek és fő ceremóniamester bűvöli a nagyérdeműt; jobb felől Hrabovszky Tamás, aki nem csak mikrofonos emberként felel meg a magas elvárásoknak, de harmonikásként is ott a helye hazánk egyébiránt nem túl gyenge szakmai élvonalában, nem megfeledkezve a nagyzenekarokban ritkán alkalmazott csörgőbanán virtuóz kezeléséről. Nevezett gentlemanek, hátuk mögött 10+ év közös zenéléssel, szinte bármit megtehetnek a színpadon, a legnagyobb pillanatokat mégis Szirtes Edina, azaz Mókus hozza, merthogy ez a nő tőrőlmetszett zseni, a tőrőlmetszett zsenikkel pedig nehéz érdemben konkurálni. Mókus tutira tévedésből lett fehér és szőke, a humán genom hárommilliárd bázispárja közül dévaj tréfát űzhetett néhány; hangja és attitűdje száz százalékosan fekete, pirulásra késztető bájjal, mosolygó lazasággal teljesíti az Aretha Franklin által felállított, szerénynek bajosan nevezhető nívószintet. A Send Me Someone to Love, a Think, a Baby I Love You előadása könnyen leboríthatja székéből a tapasztalatlan vállalkozót; honleányunk sejtjei mélyén érzi ezt a műfajt, tehetsége szekérderéknyi, de tanulni sem volt lusta, sőt, akár hegedűt is ragad, ha azt az adott dal (Americano) megkívánja. Ilyen fazonok mellett baj nem eshet, miként a zenekar további tagjai is felnőnek a feladathoz: nehéz ugyan elhelyezni a valóság nevű gyűjtőhalmazban azt a kirívó tényt, hogy egy 10 tagú bandában nincs gyenge pont, a zongoristától a harsonásig mindenki érzésből, elegánsan és pontosan játszik, de meglepően gyorsan hozzászokik az ember a kivételesen szerencsés konstellációhoz.

Gitáron játszik: Török Péter

Köszönhetően a pompás zenekarnak, a koncerten felsorakoztatott 17 dal közt szemtelenül jó hangszereléseket lelni, melyek esetenként könyörtelenül kispadra zavarják az eredetit. A Ford Fairlane kalandjai c. kultikus marhaságból elhíresült Ain’t Got You előadása pontos matematikai becslések szerint is százszor jobb, mint a filmben hallható verzió, a BBRO által prezentált Kiss pompásan egyesíti a Prince-féle eredeti és az Art of Noise által végrehajtott remake kvalitásait, Otis Redding dala (Sad Song) pedig – istenem, három ilyen énekessel!- gátlástalan túlerőben elkövetett észbontási kísérlet. A kompozíciók mintegy harmada a Blues Brothers filmekből lett kiemelve (a trióban eldanászott She Caught the Katy magasan a legjobb adaptációja a klasszikusnak, melyhez eddig szerencsém volt), másik kétharmada soul és swing és Chicago blues, rátöltve egy neoklasszikus Brian Setzer szerzemény, hibátlan stílusérzékkel szedték össze a showelemekkel dúsított műsor anyagát. Röviden és valósan szólva: a vitathatatlan tehetségen és az évtizedes zenészrutinon felül irdatlan munka is rejlik ebben a produkcióban.

Harmonikavirtuóz, énekes és banánzörgető

A BBRO első koncert DVD-je a lehető legjobb értelemben vett minőségi szórakoztatás, teljesen hibbant és mélyen elkötelezett muzsikusok önfeledt jutalomjátéka; a süket is könnyen ráhasad erre az anyagra, de a vájtfülű jazzisták sem bújnak el nyüszítve a nagy becsben tartott lemezgyűjtemény halmai közé. Technikai oldalról nem várható el az, ami számon kérhető mondjuk egy új Brian Setzer DVD-n operatőri meló, vagy egy ’60-as Harry Belafonte koncertfelvételen hang terén, hisz félmillió dollárnyi látványt, méregdrága analóg stúdiótechnikát beletolni egy ilyen projektbe itthon merőben álomszerű cselendzs (a kiadványt hellyel-közzel maga a zenekar finanszírozta). A kép 4:3, a hang sztereó (helyes döntés volt), a kameramunka, a vágás és a hangkeverés korrekt, összességében tisztességes a teljesítmény, a hiányosságok pedig senkinek sem fognak feltűnni, mert annyi zene, annyi szív és annyi lelkesedés ragadt bele ebbe a korongba, hogy a legzordabb szívű ítész sem emelhet érdemi kifogást.

Minden hazai klubba kellene egy ilyen zenekar, egyfelől tornázni feljebb a hallgatóság csüggesztően alacsony elvárásait, másfelől lezavarni a színpadról az öntudatos kutyaütőket, de miután ez bajosan lenne kivitelezhető, legalább ezt a kiadványt szerezze be a Tisztelt Olvasó, és mutassa meg barátainak, akik – ha okosan válogatta meg a komákat - majd jól el fogják lopni a digitális lemezt. Ha lenyúlják, se haragudjon rájuk; anyagi értelemben véve számottevő kárt nem okozhatnak, mert nagylelkű a zenekar, balek módon hagyja magát lerabolni: ma, amikor egy hazai gyártású sztárocska kétslágeres hanglemeze is veri az ötezret, ezt a pompás DVD-t vicces 2,5 lepedőért társíthatja gyűjteményéhez a zenebarát.

Kontakt: www.bluesbrothers.hu