Celluloidon a Csoma legendárium

Szemzőék már vágnak

Elkészültek az első Kőrösi Csoma Sándorról forgatott film, a Csoma legendárium húszórányi Super 8-as technikával rögzített anyagának muszterei, melyekről mind Szemző Tibor, a rendező, mind Szaladják István, az operatőr azt nyilatkozta, éppen az van rajta, amit szerettek volna filmre rögzíteni. Még a vágás előtt, márciusra, elkészül a film 14 nyelven, 100 különböző hangon megszólaló, Törőcsik Mari narrátorszövegeivel kísért hanganyaga, mivel ezt hangjáték formájában egy nemzetközi versenyen szeretné elindítani a Magyar Rádió. Ezzel párhuzamosan zajlik a barokk bábszínházak stílusában elgondolt animációs legenda-füzér elkészítése. A Roskó Gábor festőművész keze alatt megelevenedő csaknem félórányi animációs betét tíz, egyenként 3-4 perces erdélyi legendát tartalmaz, amelyek indirekt módon közvetítik az életrajzot, egyben oldásként és kötésként szolgálnak majd a filmfelvételek között. Vagy ahogy az animátor vélekedik: „Különféle rétegek találkoznak egy bizonyos szellemi síkon. Így az eklektika végül harmonikus egészet alkot.”

A felvett anyag Szemző Tibor szerint, mint „irányítottan talált” anyag funkcionál majd, vagyis a vágóasztalon teljesedik Csoma képzeletbeli vizualizált naplójává. A stáb végighaladt a tudós életének fontos indiai helyszínein, s mindent úgy vett fel, mintha azt a fizikai valójában meg sem jelenő a főhős látná. Bár a buddhista vallás szakrális része már megszűnőben, tárgyi elemeiben még erősen jelen van a hétköznapokban. Minden fontos lehet, könyvtár, templom, létkerék, szerzetes, a falusi élet kellékei. Kanamban készült a híres Tibeti-Angol szótár, Calcutta tíz alig ismert év emlékét őrzi, Darjeeling a végpont. A három legfontosabb helyszín mellett további szakrális és hétköznapi helyek, mint például a Taj Mahal, Fatehpur Sikri, vagy a hindu szent hely, Varanasi kerültek rögzítésre. A pontos ember-és állatportrék pedig a helyiek körében bodhiszattvaként, azaz megvilágosodottként tisztelt Csoma reinkarnációinak leképezésében segíthetnek. A képi kalandok furcsasága, hogy amint a rendező is elmondta, visszanézve sokszor a leghétköznapibb felvételek, mint mondjuk néhány életkép a vonatról, tűnnek a legszakrálisabbnak. Ehhez Szaladják István még hozzátette, a személyes benyomást tovább erősíti, hogy végig kézikamerával dolgoztak, ugyanis a lét elillanó pillanatait nem lehet játékfilmes módon megközelíteni, mivel az mindig hamis érzetet kelt. Rögzíthető viszont, hogy hogyan emelődik át a hétköznapi tevékenység ebbe a létszerűségbe. Az archaizálás pedig megoldható a sebesség manipulásával, gyorsítással, lassítással.

Maga a hathetes túra nem kis fizikai megpróbáltatást jelentett a stábnak, különösen a misszió azon részének, akik korábban még nem tapasztalták meg a Kelet valóságát. Bognár Attila, a társproducer felelt az út technikai feltételeiért. Meggyőződése, hogy a történelmi Tibet részeként számon tartott Kanamba, ahova gyakorlatilag idegeneknek tilos bemennie, az utolsó utáni pillanatban sikerült eljutni. A kis csapat nyolc napig tartózkodott a világtól elzárt faluban, ahol szerzetesek fogadták be őket, s kifejezetten a forgatás kedvéért kerítettek sort egy olyan vallási szertartásra, amely már régóta húzódott. A segítőkészség máshol is kísérte az expedíciót. Így vagy úgy, ha más nem, baksissal, de mindenhol sikerült elérni, hogy a szándékosan elhanyagolt, archaikus állapotukban konzerválódott területeken együttműködjenek a filmesekkel.

A több lépcsőben közönség elé kerülő alkotás eddig elnyert 45 milliójához még legalább 20-22 millió forintra van szükség ahhoz, hogy a film teljes költségvetését előteremthessék, mondta a film producere, Durst György. Köszönhető ez annak, hogy bár a stáb kicsi, jelentős pluszköltséggel jár, hogy a produkció 14 nyelven beszél. A további finanszírozást segítheti a frissen kijött filmtörvény, hiszen abban már benne foglaltatik, hogy a befektetők felajánlásaikat leírhatják az adóból, ezen kívül az alkotók is igényelhetnek bizonyos creditösszegeket az eddigi sikeres produkcióik után. A producer szerint az államnak egyébként is kötelessége lenne támogatni, hogy Kőrösi Csoma Sándorról végre film készüljön.

A rendezőt a filmhu kérdédeire is válaszolt a friss tapasztalatokról:
„Ha kellett, az utcán aludtunk” - Beszélgetés Szemző Tiborral