sex hikaye

Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években

Klaniczay Gábor

2003. szeptember 4. - Formanek Csaba
Klaniczay GáborAugusztus 28-án tartották a noran könyvkiadó és Klaniczay Gábor szerző Ellenkultúra a hetvenes–nyolcvanas években című könyvének bemutatóját. A kiadó szokásaihoz híven most sem a kötetet vette a középpontba, hanem inkább a szerző életét, személyiségét mutatták be az összegyűlt közönségnek.
"A kötet írásai között van filmkritika és elemző tanulmány, szociológiai eszmefuttatás és szamizdat naplójegyzet, műelemzés és indulatos bírálat. Ma úgy jellemezhetnénk őket, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek "kultúrkritikai" beállítottságát dokumentálják, zseniálisan okos leírásai annak a világnak, amelyet két évtizede egyszer már átéltünk valamennyien, amennyiben jelen voltunk akkor, amikor huszonévesen magunkra eszméltünk. A könyv hősei: a SZUBKULTÚRA ÉS A DIVAT, A szuperkommersz, New York és a magasfeszültség, a perperformance és a gyökerei, a SZEX ÉS A VALLÁS, A trágárság és a civilizáció a középkori orgia-vádak, az erotikus jelképek, a középkori vaskosságok, a szabad szerelem, a meztelenség, a nudizmus és története, az égi szerelem, az aktposzter, és a pornográfia. Rockerek, hippik, macskák. Andy Warhol, David Bowie, és még sokan mások."

Így jellemzi a kiadó ismertetőjében a kötetet, melynek szerzője Klaniczay Gábor, a középkorkutatóként ismert történész, egyetemi tanár. A könyvbemutató egy régi barátja, Barna Imre ismertetőjével kezdődött. Barna bevezetőjében kitért arra, hogy Klaniczay látszólagos kétarcúsága mögött "életmódbeli megfontolások" húzódnak. A hippik és a ferencesek közti hasonlóságot, vagy a meztelenség és a divat kultúráját szerves összefüggéseiben tárgyaló író válogatott tanulmánykötetében a személyes hangvétel nem válik magánérdekűvé. Egy olyan tudós ember megfigyelései olvashatók ebben a könyvben, aki életében a tudományos elefántcsonttorony helyett a lelkes otthonteremtés útját választotta, ezzel bizonyítva, hogy abban a korszakban és körülmények között is mennyire szabad lehetett az ember.

Barna szerint a régi írásokat újraolvasva (példaként a Andy Warhol-ról és David Bowie-ról szólókat említette, és az 1984-es István királyról szóló kritikát) ma is aktuális észrevételekkel, gondolatokkal találkozhatunk.

Ezután levetítették a szerzőről szóló 18 perces Jávor István által készített Buli című filmet, mely külön erre az alkalomra készült, és amelyben Klaniczay Gábor elmondta, hogy eleinte csak a lányának akart összeállítani egy "szamizdat-kiadványt" a régi írásokból, hogy valamilyen képet nyújtson neki arról az időszakról. Később azt vette észre, hogy mindezt talán szívesen olvasnák mások is. Így született meg végül ez a könyv, melynek témájáról Klaniczay szerint ma már kevesebbet beszélünk. Abban az időszakban úgy érezte, hogy sosem fog megöregedni, a '68 szellemiségében felnőtt hosszúhajú lázadóból azonban mégis felnőtt családapa lett. Ezzel a változással, Klaniczay szerint, neki és generációjának számot kell vetnie.

A szerző azt is elismerte, hogy ígéretes tartalomjegyzékével kissé becsapja az olvasót: szisztematikus tematikát kínál (film, szex, stb.), miközben az írások leginkább alkalmi célokra születtek. Ugyanakkor fontosnak tartja a könyv dokumentumértékét (ezért nem is javított igazán a szövegeken), mely nyelvezetén keresztül is bevezeti az olvasót egy korszak világába.

Klaniczay Gábor szeptembertől 1 évre Stanfordba megy ösztöndíjjal, így a könyvbemutató egyúttal búcsúzás is volt barátaitól, kollégáitól.

Címkék

ismertető , szakma



nka emblema 2012