Erdőss Pál: Üvegfal

Több korosztályos mozi

filmhu: Mi volt a nyolc éves szünet oka? Mivel foglalkozott az eltelt időben?

Régebben minden generáció járt moziba Erdőss Pál

Erdőss Pál: Ezt a kérdést két oldalról szeretném megközelíteni. Egyrészt 1982 és 1997 között 11 filmet forgattam, talán ez egy kicsit sok volt, s úgy éreztem, szeretném magam kipróbálni más területeken is.  Ekkor keresett meg Sára Sándor, a Duna Tv akkori elnöke, nem lenne-e kedvem dolgozni nála. Örömmel fogadtam az ajánlatát, s elkezdtem történelmi témákban dokumentumfilmeket készíteni, így a szakmán belül maradva tudtam tovább dolgozni, s olyat, amihez kedvem is volt. Szakács Sándor történész barátommal készítettem a Megidézett történelem és a XX. század vitatott személyei című sorozatokat, most pedig Habsburgok és magyarok címmel a Habsburgok történetét dolgozzuk fel. Ezen kívül színházban is rendeztem, Szilágyi Tiborral Az ügynök halálát Sopronban és Egerben.

A másik ok összetettebb, utalok itt a filmgyártás körülményeinek megváltozására, a moziba járók összetételének átalakulására. 97-ben szűnt meg végleg a Mafilm és a Hétfői Műhely is, s kicsit légüres térben éreztem magam. Drámaian megváltoztak a gyártási és támogatási költségek, a pénzszerzési források, s úgy tűnik, el kellett telnie egy kis időnek, míg újra filmet forgattam. Most talán beindult valami, elkészült ez a film, tervben van másik kettő is, kaptunk is a forgatásokra előkészítési támogatást. Az egyik Kertész Ákos forgatókönyve Farkasbőrben címmel, a másik Kovács Istvánnak, az Írószövetség alelnökének Budakeszi srácok címet viselő forgatókönyve, ez egy 56-os történet. 

filmhu: Vár-e valamilyen változást a nemrégiben elfogadott filmtörvény miatt a filmgyártás és a szakma helyzetének körülményeiben?

E.P.: Ami a finanszírozást illeti, a filmtörvény tartalmaz kedvező lehetőségeket, gondolok itt elsősorban a külső pénzforrások, befektetők, szponzorok bevonására, az adókedvezmények miatt, illetve a nagyobb állami szerepvállalásra, igen, ez mindenképpen sokat lendíthet a mozifilmgyártáson. A tévéfilm egy másik ügy.

filmhu: Ha jól tudom, tavaly kiírtak egy pályázatot tévéfilmekre, készült is vagy tíz?

E.P.: Az nem változtat lényegileg a helyzeten. Anno, amikor még létezett a Mafilm, s mi kezdtük a pályánkat, évente 40 játékfilm és 30 tévéfilm készült. De visszatérve az előbbi kérdésére, ami a szakmát illeti, szintén megszűnt az a szervezettség, az a hierarchikus rend, az a közösség, ami a mi időnkben működött. Ha valaki bekerült a filmgyárba, akkor legalulról kezdte másodasszisztensként, majd elsőasszisztensként, az idősebb rendezők mellett dolgoztunk, így ha valaki eljutott az első játékfilmjéig, már ismerte a szakma személyesen is. És a munkáit is, dokumentumfilmeket, kisfilmeket, nagyjából azt is lehetett tudni, mire lehet számítani tőle. Egy helyen dolgoztunk, egy helyről kaptuk a fizetésünket. Ma ilyen nincs, az én generációm nem ismeri a fiatalokat, hallok róluk, ismerem a nevüket, filmeket is nézek időnként tőlük, de nem ismerem őket.

filmhu: S mit szól hozzájuk?

Inkább a televízióban fog működni Anger Zsolt

E.P.: Érdekesek, egy teljesen más látásmódot, stílust képviselnek. Amikor mi kezdtük a pályánkat, mi is mást csináltunk, mint az idősebbek, ez volt a Budapesti Iskola, sikereink is voltak, külföldön is, de ma már ez nem lenne nóvum. A mai fiatalok, gondolok itt elsősorban Török Ferencre, Antal Nimródra, nagyon ügyesen használják a klipszerű vágást, jól kezelik és adagolják a humort. S akkor itt szeretnék kitérni a korosztályos filmkészítésre. A rendszerváltás előtt minden korosztály járt moziba, akkor egy magyar film nem volt sikeres, ha nem nézte meg 200 ezer ember. Persze ennek több oka volt, többek közt az, hogy volt a Magyar Televízió és pont. Nem voltak kereskedelmi, pláne műholdas csatornák, nem volt videó, házimozi stb. Akkor minden generáció járt moziba, ma a nézők 80-90%-át a 16-24 évesek teszik ki, s az számít jó és sikeres mozifilmnek, ami számukra eladható. Biztos hallott a Kóristák című filmről, nos, míg ezt a filmet Franciaországban 8 millió ember nézte meg, nálunk 3 ezer. Vagyis Franciaországban a 70 éves is jár moziba, nálunk meg zömmel a 16-24 éves korosztály. Namármost az én agyam nem biztos, hogy ennek a korosztálynak az ízlése szerint jár.

filmhu: Akkor mit vár az új filmjétől s a Szemlétől?

E.P.: A Szemle mindenképpen tesztelés, jó lesz figyelni a reakciókat, kiderül, mennyire működik a film mozifilmként. Azonban a fentebb már említett okok miatt úgy gondolom, az Üvegfal inkább a televízióban fog működni, s mivel a Duna Televízió szponzorként vállalta a sugárzást, így le is fogja vetíteni. Moziban is szeretnénk azért forgalmazni, a Budapest Filmmel tárgyalunk, leghamarabb az ősz folyamán várható, de a témát és a feldolgozást tekintve, úgy gondolom, az idősebb generáció fogja inkább szeretni a filmet.

filmhu: Mesélne róla egy keveset?

E.P.: Egy egyedülálló hölgyről szól a történet, aki egyedül neveli 8 éves kislányát, akiről kiderül, hogy leukémiás, s csak csontvelő-átültetéssel lehet megmenteni. A film azt mutatja be, milyen konfliktusok és kerülők során tudnak donort találni, aki a hölgy Szabadkán élő alkoholista bátyja, s hogy rángatja ki magát hajánál fogva ez a két ember a halálból.

filmhu: Szereposztás?

E.P.: A főszereplő hölgyet Szalay Mariann játssza, a kislányt Terech Bianka, a főorvost Szilágyi Tibor, a báty szerepét Anger Zsolt, szerepel még László Zsolt, Kaszás Attila, Fullajtár Andrea, szóval egészen kitűnő szereposztással sikerült együtt dolgoznom.

filmhu: A Cinemarttal most forgatott először?

E.P.: Nem, Szohár Ferenc régi barátom, gyártásvezetőként sokat forgattunk együtt, vele forgattam többek közt a Pókokat és a Homo Novust, illetve számtalan tévés produkcióban dolgoztunk együtt.

filmhu: Visszatérve a filmszakmára, hogyan látja korosztályának, a középgenerációs rendezőknek a helyzetét? Sokszor lehet hallani szakmai körökben, hogy ez mára elveszett nemzedék lett. Tartják egymással a kapcsolatot?

Hajuknál fogva rángatják ki magukat a halálból Szalay Mariann

E.P.: Mivel nincs egy olyan hely, mint régen a filmgyár, így merőben esetlegesek az ilyen találkozások. Persze, van, akivel gyakrabban találkozok, említhetném Lugossy Lászlót, András Ferencet, Szomjas Györgyöt, van akivel ritkábban, Gothárral például múltkor a Gellért-fürdőben futottam össze.

filmhu: Tervei a közeljövőben?

E.P.: Mint említettem a Duna Televízióban folyamatosan dolgozom, jelenleg a Habsburgok történetét feldolgozó dokumentumfilmen, tervben van a már említett két film, s színházban is tervezzük a folytatást Szilágyi Tiborral Sopronban, de erről még csak most folynak a tárgyalások.

filmhu: A két film milyen fázisban van, mikorra várható a forgatás?

E.P.: Előkészítési keretet már kaptunk rá, színészeken már gondolkozom, de még nincs végleges szereposztás. Leghamarabb ősszel kezdődhet a forgatás.

filmhu: Szintén a Cinemarttal fog dolgozni?

E.P.: Nem, Kertész Ákos könyvét az Európa Filmmel készítem, a Budakeszi srácokat pedig a Norinnal.