Filmesek a képzőművészetben kiállítás

Művész polihisztorok

Feledy szerint, bár a kiállítás nagyobb hírverést érdemelt volna, így is értékelendő az  esemény, hisz bemutatja milyen, sokoldalú személyiségek dolgoznak a magyar filmszakmában.

Feledy először a nyáron elhunyt Schäffer Juditról (Húsz óra, Isten hozta, őrnagy úr!, Pendragon legenda) emlékezett meg, aki pár nappal ezelőtt lett volna 79 éves. Nemcsak Schäffer művészi szintű jelmezterveit és jelmezeit méltatta, hanem emberi kvalitásait is.

Schäffer Juditnak komoly szerepe volt a hatvanas-hetvenes évek magyar jelmeztervezői iskolájának kibontakozásában. A kiállításon mindenki megbizonyosodhat elegáns formakultúrája és karakterfestő készsége felől. Láthatunk ruhaterveket és a megvalósult ruhaalkotásokat is a Pesti felhőjáték című filmből.

Sokak bizonyára meglepődnek, hogy Oláh Gábor filmrendezőnek tűzzománcos munkássága is jelentős. Ez egy rendkívül bonyolult és hosszadalmas technika, egy lemez elkészítéséhez többszöri égetés szükséges. Feledy Oláh kiváló színkezelést emelte ki, és valóban, elegáns de játékos színvilág jellemzi helyszínen megtekinthető a Biciklistát, vagy a Piros nő fekete széken című alkotást is.
 
A kiállításon a legnagyobb számban Bertalan Tivadar és Morell Mihály alkotásai szerepelnek.

A 98 éves Morell Mihály (Ének a búzamezőkről, Pacsirta, Tizedes meg a többiek, Szindbád, Dögkeselyű) maga is jelen volt a megnyitón. Feledy elárulta, hogy a progresszív gondolkozású Morell festői munkássága csupán 15 évvel ezelőtt kezdődött, addig inkább a szobrászattal foglalkozott. Továbbá sajnálja, hogy a képek egy paravánon, öt centire egymástól lógnak, mert igazából külön-külön érvényesülne a festmények szorongató, spirituális világa. A képek témája a természet, erre utalnak a címek is: Vihar, Sziklás tengerpart, Örvény című alkotásokkal találkozhatunk. Morell szobrait is láthatjuk, többek között olyan híres magyar rendezők portréit, mint például Bán Frigyes, Szász Péter vagy Szőts István.
 

Feledy végül a szintén jelenlévő, 79 éves Bertalan Tivadart (Csutak és a szürke ló, Tüskevár) köszöntötte. „Bertalan igazi művész polihisztor: festő, grafikus, látványtervező és író, aki bravúrosan műveli a műszaki rajzot is. Magyarországon kívül alkotott francia, angol, és német filmkészítőkkel is.” Az alkotó 1955-től a Mafilm díszlettervezője, és idén kapja meg az életműdíjat. A Kongresszusi Központban láthatunk a Koldusopera és az Operaház fantomjához készült terveket, valamint megcsodálhatjuk könyvei borítóit is, mely könyvek „szó- és képrajzolatokat” tartalmaznak. Továbbá szürrealista képei is láthatóak: a Bábszínház című festményen egy cilinder tetején trónol a király, Az utolsó vacsorán pedig egy atomgombára töri ketté a földgömböt két óriás kéz, akár egy tojást.

Miután mind a négy alkotót méltatta, Feledy Balázs egy Bertalan Tivadar idézettel fejezte be a nyitóbeszédét, mert a gondolat mind a négy alkotóra illik: „A művészet nem alkotás, a teremtés az Isten dolga. A művészet keresés, felfedezés.”