Forgatókönyv-iskola 1. - Bevezetés, Struktúra, Backstory
Schilling-moharos netkurzus
A forgatókönyvírás szakma. Egy szakma, amely tanulható és mégse tanítják Magyarországon. Márpedig a magyar film igazi rákfenéje, nem a pénz, hanem a jó forgatókönyvek hiánya. Hát miért ne tanulnánk bele ebbe is, hisz ez nem anyagi tőke, csak agymunka és kreativitás kérdése.A Schilling-Moharos Forgatókönyvírói Ügynökség egy éve indította el tanfolyamát, mellyel hazánkban elsőként világítanak rá arra, hogy is űzik ezt a nagyfokú hozzáértést igénylő mesterséget szerte a világban. A szkriptszakma nemzetközi alapjaiba most a filmhu olvasóit is beavatják online kurzusaikkal. Az úton nem ígérhetünk mást csak vért, verejtéket, munkát... és a kulcsot az eltitkolt tudás kapujához. Kezdjük az alapokkal, a 3 és 5 act-es struktúrával, valamint a backstory hasznával!
Valóban akarsz forgatókönyvírással foglalkozni? Ha igen, akkor elmesélek egy történetet.
Az egyszeri forgatókönyvíró hóna alatt az első forgatókönyvével a filmgyár felé tart. Az egész olyan, mint egy krimi. Egy héttel ezelőtt, amikor telefonált - és csodák-csodájára valaki a filmgyárból szóba állt vele - lezárult egy fejezet az életéből. Kétévnyi keserves munka után pontot kellet tenni a forgatókönyv utolsó mondatának a végére, és a sokszori változtatás, javítgatás után most próbára kell bocsátani a nagy művet. Két év nem csekély idő. Hetek, hónapok megannyi átvirrasztott éjszakája, tépelődése van belezsúfolva ebbe a laza sorokban írt, alig száz oldalas kéziratba.
Túljut az őrségen, már a filmgyár udvarán bandukol a megadott épület felé, amikor bizonytalanság fogja el. Vissza kéne fordulni és bizonyos részeket még mindig újra, és újra átírni. Az a gondolat, hogy nem alkotott tökéletes művet, most szinte gigászivá terebélyesedik. De a blama már túl nagy lenne, nincs mit tenni.
Felmegy a megadott szobába és átnyújtja a forgatókönyvet. A szituáció leginkább egy hidegzuhanyra emlékeztet.
- Köszönjük, majd elolvassuk.
Egy udvarias félmosoly. Az egész procedúra nem tartott tovább harminc másodpercnél.
Az egyszeri forgatókönyv-író csalódottan megy haza. A következő két hétben igyekszik nem gondolni a forgatókönyvére. Moziba és állásinterjúkra jár, de az ő idegei sincsenek kötélből. A harmadik hét végén ismét telefonál.
- Igen, olvastuk.
A telefon végén kínos csend, mint aki nem is tudja, hogy mit mondjon.
- Ha erre jár, azért nézzen be, talán lesz egy kis időm és elbeszélgetünk a forgatókönyvéről. – szólal meg újra az ismerős hang a vonal túlsó végén.
Ez ha lehet, rosszabb, mint a hidegzuhany. Itt valami tévedés lesz. Kétévnyi megfeszített munka és a hozzá kapcsolódó álmok látszanak füstbe menni.
A történetet talán nem is kell befejezni. Ha valóban forgatókönyvírással akarsz foglalkozni előbb-utóbb keresztül kell esni ezen a csöppet sem felemelő, de annál tanulságosabb tűzkeresztségen. A forgatókönyvírás ugyanis egy szakma. A jó forgatókönyv nem véletlenül keresett cikk, és a forgatókönyvírás mesterségét nem lehet csak úgy ellesni, bármennyit jár moziba, vagy videotékába is az ember. Sokévnyi tanulás és gyakorlati tapasztalat áll minden sikeres forgatókönyv-író mögött, működjön az a világ bármely részén is.
Ha az egyszeri forgatókönyvírónk tudta volna ezt, bizonyára esze ágában sem lett volna két év keserves munkáját kidobni az ablakon egy olyan írással együtt, amit ő valószínűleg a tapasztalatlansága folytán forgatókönyvnek nevezett. Egy olyan írással együtt, ami tartalmától függetlenül, már csak a filmgyártás elemi szabályait tekintve filmgyártásra eleve alkalmatlan. Tanulságos dolog!
A forgatókönyvírás nem önálló műfaj, csak a teljes filmgyártás kontextusában lehet értelmezni. Épp úgy része a nagy egésznek, mint a rendezői, vagy az operatőri munka. Az elkövetkezőkben, itt a filmhu hasábjain közreadunk néhány alapfogást erről a rendkívül összetett és bonyolult filmes szakterületről, kellemes olvasást és okulást kívánva mindenkinek.
ALAPOK
Próbáljuk meghatározni, hogy mi is egy forgatókönyv? A nevében ugyan benne van a könyv szó, mégis alapvetően különbözik egy regénytől. A regényeket azért írják, hogy lehetőleg minél több ember elolvassa. A forgatókönyvek esetében az olvasói létszám talán pár száz ember. Ha komolyabban megnézzük, hogy kik is azok, akik valóban döntenek az általunk írt forgatókönyv sorsa felett, akkor ez az olvasói létszám pár tíz emberre zsugorodik. Tehát egyik oldalon áll a mi - fél-egy éves - megfeszített munkánk, a másik oldalon talán tizenöt-húsz olvasó, producerek, kurátorok, stb. Ez megszívlelendő! De miről is döntenek ezek az emberek? Természetesen arról, hogy legyen, vagy ne legyen film az általunk írt forgatókönyvből. A kérdés elsőre banális, de vegyük át még egyszer: arról döntenek, hogy l e g y e n – e b e l ő l e f i l m vagy n e l e g y e n, azaz lényegében azt vizsgálják, hogy milyen filmet lehet forgatni a forgatókönyvünkből. Csak a film számít. Írhatunk kacskaringós betűkkel, tökéletesen fogalmazva, Dosztojevszkiji-mélységű sorokat egymás után szerkesztve, a döntéshozó emberek mégis csak a várható film potenciálját fogják vizsgálni. Ezt a forgatókönyvírók, különösen a kezdők, nagyon gyakran elfelejtik. A forgatókönyv tehát nem más, mint egy filmterv, és mint ahogy egy ház tervénél is nem a terv kézirata, hanem az elkészült ház számít, ugyanígy van ez a forgatókönyv esetében is. (A lejegyzésének, a forgatókönyv formátumának, ezért is vannak éppoly szigorú szabályai, mint bármilyen más tervezési munkának.)
STRUKTÚRA
Egy professzionálisan megírt nagyjátékfilm forgatókönyvének szigorú struktúrája van. Ma a világban a forgatókönyvek általában az ún. három act, vagy öt act struktúrákban születnek. (Ez utóbbit leginkább az angol filmek használják előszeretettel, a híres „Négy esküvő, egy temetés” c. film még a nevében is magában hordozza az öt act-es struktúrát, amiben megírták.) Az act-ek lényegében a forgatókönyvben megbúvó történet különböző szakaszokra való felosztását jelentik. Mindegyik rész más-más célzattal íródik és más-más drámai tartalommal is kell megtölteni.
Ugyanilyen szigorú strukturális szabályok vonatkoznak a televíziós sorozatok forgatókönyveire is. Fontos tudni, hogy a televízióban vetített ún. fikciós témában elkészített alkotásokat leginkább hosszuk és dramaturgiai szerkezetük alapján sorolják különböző kategóriákba. Így a következő kategóriákról beszélhetünk:
Sitcom („szituációs komédia”; 20-25 perc, általában zárt drámai szerkezet 3 act-ben)
Szappanopera (20-25 perc; epizódonként nyitott drámai szerkezet; nincs act struktúra, helyette bit-line-ok vannak)
„One hour TV drama” (50-60 perc; epizódonként nyitott drámai szerkezet; 5, 8, vagy 9 act-ben)
Széria (50-60 perc; epizódonként minden esetben zárt drámai szerkezet; 5, 8, vagy 9 act-ben)
Miniszéria (minden egyéb, ami a fenti nagy kategóriákba nem fér bele)
De kezdjük az elején.
BACKSTORY
Egy film története soha sem a legelején kezdődik. Egy jó forgatókönyv esetében a történet kezdőpontja lényegében már egy kész szituáció amibe a néző gyakorlatilag belecsöppen, azaz minden történet eleje visszautal egy, még a film kezdőpontja előtti történetre. Ezt szakmai nyelven backstory-nak hívják.
Nézzünk néhány híres backstory-t. George Lucas Csillagok Háborúja c. sorozatának a legelső része, (a IV. sorszámú) egy klasszikusnak számító űrcsata-jelenettel kezdődik. Darth Vader csillagrombolója üldöz egy diplomáciai küldetést teljesítő űrhajót. De vajon miért? Természetesen azért, mert a birodalmiak tudják, hogy a felkelők kémei ellopták az épülő halálcsillag tervrajzát, és azt feltételezik, hogy ezek az adatok a diplomáciai űrhajon vannak. Ezen a ponton kapcsolódunk be a történetbe. Az adatok ellopása fontos dramaturgiai eleme a cselekménynek, mégis magát a megszerzését nem látjuk, csak az utalásokból tudunk róla. Az alkotók ezzel a backstory-val indították el a filmet.
Ugyanilyen jó példa a negyvenes években készült, nem kevésbé híres Casablanca c. film is. A történet elején meggyilkolnak egy német futárt, akinél két bianco útlevél van. Az útlevelek a film későbbi menetében fontos szerepet töltenek be, és a gyilkosok utáni hajsza remek drámai megnyitása a forgatókönyvnek. Magát a gyilkosságot természetesen itt sem látjuk, ez a film backstory-ja.
(folytatása következik)
Ha szeretnél többet megtudni a forgatókönyvírásról:
www.schilling-moharos.hu
Schilling-Moharos © Minden jog fenntartva
