Gigor Attila: A nyomozó

A személyesség lebontása

Az interjú elé:

Olvasd el a film szinopszisát!

Malkáv Tibor nincs jóban az élőkkel. Malkáv Tibornak jobbára nincsenek kapcsolatai. Egyetlen élő hozzátartozója a haldokló anyja. A műtétre nincs pénz. Malkáv Tibor elvállalja, hogy megöl egy vadidegent anyja megmentéséért. Malkáv Tibor végez Szirmai Ferenccel. A pénzt megkapja, úgy tűnik, minden rendbe jön.

Egy nyersességében szép hivatás

De másnap Malkáv Tibor levelet kap Szirmai Ferenctől. Kiderül, hogy nagyon is közük volt egymáshoz. Malkáv Tibor bajban van. Ki kell derítenie, ki bérelte fel és miért, ha el akarja kerülni a felelősségre vonást. Malkáv Tibor boncmester. Malkáv Tibor egy halott nyomába ered, hogy váratlan dolgokat tudjon meg saját magáról.


Olvass el négy részletet a forgatókönyvől!

                                                  ***

filmhu:Az önéletrajzodban olvasom, hogy színészkedtél, művészeti projektekben vettél részt. Honnan jött a film?
 
Gigor Attila: Rájöttem, hogy nem akarok színész lenni, de ebből nem következett rögtön, hogy tudom is, hogy mi akarok lenni helyette. Ezért elmentem egyszakos magyarra, mert oda minimális intelligenciával gyakorlatilag bárkit felvesznek. Egy órán Antonioni Kaland című filmjét néztük, és a tanár kimerevítette Monica Vittit, hogy most "mit jelent ez a kép". Nem tudtam meg, hogy "mit jelent ez a kép", és azt éreztem, hogy ez a fajta filmelemzés, amivel az esetek nagy részében találkoztam, nem ad nekem választ arra a kezdeti és naiv, de továbbra is úgy érzem, hogy jogos kérdésfelvetésemre,  hogy miért pont azok a bizonyos filmek írják a filmtörténetet. Úgyhogy elmentem megnézni, hogy milyen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a felvételi, mi kell ahhoz, hogy valaki filmrendező legyen. Furcsa erre visszagondolni, de tényleg nem gondoltam volna, hogy én bekerülhetek, pláne nem elsőre. Nagyon nagy szerencsém van, mert mint utólag kiderült, Simó Sándor nemcsak már tapasztaltabb embereket akart. Kocsis Ági és Krasznahorkai Balázs akkor már készített filmeket a Balázs Béla Stúdióban, de voltunk ott néhányan, akik soha ilyesmivel még nem próbálkoztunk. Valahogy így indult. Először azt hittem, színész akarok lenni, aztán rájöttem, hogy írni akarok, és most ott tartok, hogy írni és forgatni szeretnék.

Embert öletek a főszereplőmmel, mégis próbálom szerethetővé tenni

 
filmhu:A Rossz helyen szálltunk le című rövidfilmeddel diplomáztál. A szemlés bemutató után már nyilatkoztad, hogy a nagyjátékfilmedet évekkel ezelőtt megírtad, és a forgatásra vársz. Mi fog meg egy történetben egy főiskolás hallgatót annyira, hogy eldönti, "ez lesz a bemutatkozó nagyjátékfilmem"?
 
GA: Volt bennem egy nagyon erős indulat, ezért mindenáron egy erőszakos filmet akartam csinálni. Ehelyett azonban inkább utánajártam, hogy ez miért is van így. Miért jutnak ilyen indulatos dolgok az eszembe? Az elsőéves dokumentumfilmemben éreztem meg igazán először, hogy a leggyönyörűbb kaland az, amikor rájössz, hogy miért kellett neked ezt megcsinálnod. Hogy mit jelent, és miért volt fontos. Nekem éppen azért tartott ilyen hosszú ideig megírni ezt a könyvet, mert egy nagyon személyes történet volt, amiről én úgy gondoltam, hogy nem feltétlenül érdekel rajtam kívül mást is. Az ami benne van, mögötte van, amit úgy hívnak, hogy ihlet, azt úgysem fogom tudni elveszíteni. De meg kell találnom azt a formát, ami a történetet mások számára is élvezhetővé  és érdekessé teszi. Én elhitetem magammal, hogy ennek az engem foglalkoztató problémának van egy általános, mindenkit érintő vetülete is, és megpróbáltam a könyvet is efelé mozdítani. Nem magvas életigazságokat akartam megfogalmazni, és remélem, hogy a filmemben elsősorban kérdeztem, és nem kijelentettem. A Rossz helyen-t is nagyon komolyan gondoltam, még ha viccesebb formában is fogalmaztam meg. Számomra nagyon fontos dolgokról szól az a film is, annak ellenére, hogy most már képtelen vagyok végignézni: a filmnek öt perccel rövidebbnek kellett volna lennie, a könyvnek meg hat oldallal. A nyomozó-nál már most így érzek, ezért feltételezem, hogy örökre így lesz velem, sosem leszek elégedett a végeredménnyel. Ugyanolyan mélyen megélt dolgok vannak A nyomozó-ban is, egy súlyos kommunikációs problémákkal küzdő emberről szól, csak most embert ölnek, boncolnak benne, és ezek közül valóban még egyiket sem csináltam.

Egy súlyos kommunikációs problémákkal küzdő emberről szól

 
filmhu:A Rossz helyen-nél a csellózó birodalmi rohamosztagos volt meg először, A nyomozó kapcsán úgy nyilatkoztál, hogy embereket akartál trancsírozni - ezek a képek születtek meg benned elsőként. 
 
GA: A Rossz helyen esetében hallgattam egy zenét és arra bevillant konkrétan ez a kép. A nyomozó esetében pedig úgy éreztem, hogy méltatlanul bántak velem és ezt az indulatot akartam kifejezni valahogyan. Nagyon könnyű lenne csinálni egy dühös filmet, amelyben embereket beleznek ki. A film előkészítése során elkezdtem boncmesterhez járni, és rájöttem, hogy tulajdonképpen ennek a munkának sem az a lényege, amit mi kívülállók elgondolunk. Európában nagyon ellentmondásos a viszonyunk a halálhoz. Én például azelőtt még sosem láttam halottat, nagyon erős hatással volt rám. De ezzel párhuzamosan felfedeztem, hogy valójában miről szól ez a szakma. Egy nyersességében szép hivatás. A testet visszaadjuk a földnek, és mivel ilyen furcsa, perverz kultúránk van, ezért a halottat szépen felöltöztetjük, és kisminkeljük. Vannak a boncolásban nagyon szép motívumok is, amelyeket szerettem volna megmutatni, hogy lássák, ebben a munkában nem a kegyetlenség dominál. De el sem tudom képzelni, hogyan lehetett volna megcsinálni. Csak bábuval, azt meg nem tudtuk volna beleszorítani a költségvetésbe.

filmhu:Volt a Cinefesten egy vitákat generáló portugál dokumentumfilm, a To Die, ahol az alkotók az élettelen emberi test útját követték. Komoly etikai dillema ez, mert noha nem voltak felismerhetőek a testek, a valódi testrészeket, kezet, lábat, hajat mutatott, nem bábuval dolgozott.
 
GA: Gondolkodtunk azon, hogy beleforgatunk egy boncolásba, ugyanilyen módszerekkel. Nem jártam utána, de szerintem erre jogi lehetőség nincsen. Ennek ellenére úgy tudom, hogy forgattak már bele boncolásba, de akkor volt erre egy külön megállapodás a családdal. De azt sem tudom, hogy a család ilyen értelemben rendelkezik-e a holttesttel.

"Kill your darlings."

 
filmhu:A boncmesteredet egy krimi zsánerébe helyezted el.
 
GA: Nekem szükségem van az engem kötő szabályokra, hogy ne essek pánikba, ne vesszek el a saját történetemben. Nem tudtam volna egyedül, teljesen nulláról megírni egy történetet ennyi idősen, ilyen háttérrel.  Krigler Gábor tartott egy órát nekünk az egyetemen, és ő mondott egy nagyon jó dolgot, ami bennem megmaradt, de borzasztóan nehéz volt betartani. "Kill your darlings." Ha van egy négyszázoldalas, zseniálisnak gondolt forgatókönyved, akkor üljél le, olvasd el, és nézd át, hogy minek van köze a történethez, minek nincs köze a történethez, és akkor ezeket szépen meg kell ölni, bármennyire is szereted őket. 
 
filmhu: Különös ezt a fajta hozzáállást egy Filmműs ember szájából hallani.
 
GA: Sosem gondoltam azt, hogy az amerikai film alapból rossz. Persze vannak olyan szituációk is a főiskolán, amikor mindez egyáltalán nem evidens. Butaság nem észrevenni ezekben a filmekben azt, ami igenis tanítható: a történetszövést. Mert ezek a filmek el tudnak mesélni egy történetet mindenki számára érthetően. Ennek ellenére az a szó, hogy zsáner, még a mai napig is sok helyen szitokszónak számít, és a science fiction is csak akkor lehet jó, ha Tarkovszkij csinálja. Persze már most megkaptam, hogy miért mondom A nyomozó-ra, hogy krimi, amikor ez valójában egy szerzői film.
 
filmhu:Ez neked jó vagy rossz?
 
GA: Annyira szeretnék mindenkinek megfelelni, hogy könnyen előfordulhat, hogy a végén senkinek sem fogok tudni megfelelni. 
 
filmhu:Ki mindenkinek?
 
GA: Röviden összefoglalva: a fesztiváloknak és a nézőknek egyaránt. Ezt a kettőt elég nehéz egyszerre megvalósítani. Folyamatosan visszatérő téma minden beszélgetésemben: nem annyira egyszerű, ahogyan azt elgondolják, hogy csak jó meg rossz film létezik. Én úgy vélem, hogy ebben a helyzetben találtam egy megoldást, de ha  nem nézi meg kutya se, és fesztiválokra sem hívják meg, akkor megbuktam az elméletemmel.

Nem annyira egyszerű, hogy csak jó meg rossz film létezik

  
 
filmhu: Milyen filmek voltak példaértékűek számodra?
 
GA: Nem a kedvenc filmem és nem a kedvenc rendezőm, de kifejezetten bosszantott, hogy miért nem nekem jutott eszembe az ötlet, ez pedig Scorsese A holtak útja című filmje. Persze hol vagyok én attól, hogy olyan filmet csináljak, mint A holtak útja, de éreztem benne, hogy őszintén el akar mesélni egy nagyon egyszerű dolgot, nagyon szépen. A nyomozó-ra való felkészülés folyamán egyébként nem filmeket néztem elsősorban, inkább olvastam, főként krimiket. Teljesen rákattantam Lawrence Blockra, olvastam egyfolytában, hogy ne vesszek el a saját magam képzeletében.
 
filmhu: A film forgatókönyvéből négy jelenetet küldtél el nekünk. Egyébként a paradicsomos kólában sincs megéltség?
 
GA: Képzeld, mindenki rákérdez, de nem! Megkóstoltuk a forgatáson, nem olyan rossz. Nagyon furcsa, de egyáltalán nem rossz. De fogalmam sincs, hogy miért írtam bele. Komolyan.
 
filmhu:Visszatérve a jelenetre: nem megy bele túl könnyen a játékba a főszereplőd? 
 
GA: Pontosan azért boncmester a főszereplő, mert nem akartam sokat vacakolni annak a magyarázatával, hogy miért vállalja el ilyen gyorsan a gyilkosságot. A legtöbb kifogás a filmmel kapcsolatban pont amiatt érkezik, hogy embert öletek a főszereplőmmel és mégis próbálom szerethetővé tenni. Az emberölés kapcsán valóban nincs sok dilemmázás, ennek ellenére mégis tele van moralizálással a film. De nem erről szól. Nagyon nem szeretném, ha cinikusnak éreznék a filmet, mert az iróniát szeretem, a cinizmust gyűlölöm.

Egy nagyon személyes történet nem feltétlenül érdekel mást is

 
 
filmhu: Az Inforgban kezdted gyártani A nyomozó-t, aztán a Pusztai Ferenc vezette KMH-hoz kerültél, ahol gyakorlatilag egy új "madzagfilm" épül, hiszen az előző Simó-osztályhoz hasonlóan ti is együtt maradtatok a diploma után.
 
GA: Nyilván erről Pusztai Feri tudna igazán beszélni, amennyire én tudom, érdekelni kezdte a produceri munka, és kész volt saját tőkét ölni a projektekbe. Feriben hihetetlen tiszteletreméltó a kockázatválllalása, ami nem túl gyakori a producerek részéről Magyarországon. A Friss levegő díjkiosztóján Kocsis Ági azt mondta, hogy nem árulja el, mennyiből készült ez a film, mert akkor emberek elhiszik, hogy ennyi pénzből már lehet filmet csinálni. Tényleg elképesztő, de sikerült nekik, és Feri az egész filmet megfinanszírozta előre. Az osztályunkból mindenkinek felajánlották a lehetőséget, hogy a nagyjátékfilmünket a KMH segítségével készítsük el, de nem mindenki élt vele. Én például  el voltam kötelezve: az Ember a tükörben című kisjátékfilmemet az Inforg stúdiónál gyártottam, így értelemszerűen A nyomozó-val is velük kezdtem el pályázni. Nem volt Muhi Andrásnál semmiféle összeveszés, csak voltak nálam fontosabb rendezői, és a pályázatba nem fértem bele. Tulajdonképpen Muhi András kereste meg Pusztai Ferit, hogy mi lenne, ha. El kell ismernem, eleinte bizalmatlan voltam, és voltak köztünk bőven surlódások. A főiskolán ahhoz szoktam, hogy mindenki csak dumál, ígér fűt-fát. De idővel kiderült, hogy minden bizalmatlanságom alaptalannak bizonyult. Pusztai Feri nagyon nagy kockázatot vállalt a filmemben, és többek között neki köszönhető, amire nem is tudom, hogy volt-e valaha példa: egy magyar elsőfilm három ország koprodukciójában készült el. 
 
filmhu:Ráadásul a svéd-ír-magyar koprodukció nem is éppen a leggyakoribb kombináció. 
 
GA: Nyilván kellett hozzá az általam jegyzett könyv, de hogy ezek az emberek el is olvassák a könyvet, már Pusztai Ferenc kellett. Eléggé komolyan veszi a dolgot, és mivel nem tudott túl sokat a producerkedésről, elkezdett workshopra járni, tanulni, folyamatosan képzi magát. Itt találkozott Martin Persson-nal, aki nagyon megszerette ezt a filmet. Idejött Pestre, elvitte a könyvet, és ezután nem hallottunk róla egy fél évig. Utólag visszatekintve nyilván mindenkinek furcsa lesz, hogy mennyiből készült ez a film, és miért mondjuk, hogy borzalmasak voltak a forgatási körülmények. Hát azért, mert a svédek a forgatás utolsó hetében jelentkeztek be. Az összeg, amivel beszálltak, itthon hatalmas utómunkára lett volna elég, de természetesen Svédországban kellett elkölteni ezt a pénzt, ahol körülbelül a negyedét éri, mint itthon. De szerencsére elindítottak egy folyamatot, mert belépett egy ír partner is, megjelent a színen egy dán forgalmazó. Tipikusan magyar történet, hogy Feri nem értette, hogy mit akarnak a svédek nyolc hétig hangutómunkázni, mikor Magyarországon jó esetben is egy hónap áll az egyébként kiváló hangmérnökeink rendelkezésükre, hogy valami hangot kalapáljanak a film mögé. 
 
filmhu:Mit vársz a szemlétől, milyen eredménnyel lennél elégedett?
 
GA: Ha sokan megnéznék.
 
filmhu: Ha A nyomozó-ból kellene kíirni a legtöbb pótvetítést?
 
GA: Igen, ennek örülnék a legeslegjobban.

                                                 ***

Az interjú után:

Hallgasd meg a filmzenét: Gyilkosság illetve Végefőcím