Gyengébb napok

Császi Ádám

Három peremen élő ember: Imike, Böbe és Irén – egy különös kis család a XXI. századi Budapesten. Imike ugyanis strici; nője, az erdélyi Böbe és a velük élő Irén pedig kurvák. Ők hárman próbálják megtalálni útjukat a rendszerváltás utáni káoszban, Imike azonban drogos tartozásai miatt bajba kerül, melyből nem tudja, hogy hogyan másszon ki. A film Imike és Böbe torz kapcsolatának történetét mondja el, kegyetlenül realista és groteszk pillanatokat mutat meg szexszel, erőszakkal, ügyeskedéssel teli életükből. Azonban nemcsak a szociális miliőről szól a film, hanem indulatról, szerelemről, ösztönökről és a csapdahelyzetekről is.

Filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?

Császi Ádám: Molnár Róbert filmötlete egyből megragadott: a rendszerváltás utáni budapesti valóságról szólt, kallódó, jövőtlen emberek szemszögéből. Ebből írtunk egy zsigeri hatásokra építő, szexről és indulatokról, tehát emberi alaptapasztalatokról szóló drámát operatőrömmel és alkotótársammal, Másik Szőke Andrással, és társ-forgatókönyvírómmal, Zoltán Gáborral. A társadalom-ábrázoláson kívül nagyon fontos volt számomra a  naturalizmus, a groteszk látásmód, és az ösztönök világának kegyetlenül őszinte ábrázolása.

"A forgatást a stáb és a színészek helytállása és kemény munkája tette emlékezetessé" Fotó: Másik Szőke András

Filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

Cs. Á.: Horváth Kristóffal sokszor dolgoztam együtt, Kovács Évát, Murányi Tündét és Menszátor Héresz Attilát a Spot Casting (és Bándi Zsolt) segítségével találtam meg. Másik Szőke Andrással már együtt dolgoztunk Undorgrund című filmemen is, és az évek során nagyon jó alkotókapcsolat alakult  ki közöttünk, ezt tükrözi a Gyengébb napok is. Kollányi Tamás vágó az Undorgrund utómunkájában segített, még akkor beszéltük meg, hogy dolgozunk majd együtt. Andrással és Tamással nagyon jó volt együtt alkotni, hihetetlen időt és kreatív energiát öltek a filmembe, igazi csapatmunka volt ez, és nagyon köszönöm nekik. Balázs Gábor hangmérnök főiskolai tanárom: olvasta a könyvet, és annyira tetszett neki, hogy igent mondott a felkérésre. Kalicz Mészáros Klára, a film jelmeztervezője is nagyban segítette a vizuális koncepció megvalósulását. Kántor László producert a forgatókönyvvel kerestem meg, most dolgoztunk először együtt, de maximálisan megtett mindent a filmért.

Filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)

Cs. Á.: A forgatást a stáb és a színészek helytállása és kemény munkája tette emlékezetessé, hiszen napi átlag 25 beállítást vettünk fel, ami kemény tempó. Ezúton is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani. Anekdota: Az egyik jelenetben Horváth Kristóf álló farokkal kimegy a körfolyosóra, hajnal van. Egyszer csak a sokadik felvételnél munkába indultak a ház lakói, meglátták Kristófot és abban a pillanatban leléptek. Szerintem meg voltak róla győződve, hogy pornót forgatunk.

Filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

Cs. Á.: A kisjátékfilmek érdekelnek, mert ezek azok, amiket moziban biztos, hogy nem fogok látni.

Filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

Cs. Á.: Van egy konkrét mű, amit megfilmesítenék, de ez egyelőre maradjon az én titkom.

Filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

Cs. Á.: A legjobb:
„Böbécske, gyere csak ide! Nyaljalak szét, de csinos vagy!”
A legrosszabbat döntsék el a nézők és írják meg nekem vagy az Új Budapest Filmstúdiónak.

"Fontos volt számomra az ösztönök világának kegyetlenül őszinte ábrázolása." Fotó: Másik Szőke András

Filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

Cs. Á.: A filmben van egy akciójelenet, melyben ajtót törnek be, verekednek, sőt egy óriási LCD-TV is fontos szerepet kap benne. A nehézsége és veszélyessége miatt ezt vettük fel a legtöbbször és a legtöbb plánból.

Filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?

Cs. Á.: Legszívesebben a Berlinalen látnám. Erre különben neveztük a filmet, és az előválogatáson át is ment - január közepére lesz meg az eredmény, hogy versenybe
kerül-e.

Filmhu:Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

Cs. Á.: Az utolsó nagy filmélményem, amit moziban láttam, Az ember gyermeke című sci-fi volt tavaly. Erőteljes, emberi, ízig-vérig szerzői szemléletű sci-fi ez: olyan műfaji film, amilyet keveset látni.