sex hikaye

Hannibál tanár úr - Fábri Zoltán

2000. augusztus 8. - filmhu
"Éljen Töhötöm, vesszen Nyúl!" De az is lehet - kicsit finomabban vezényelve, hogy "éljen a rossz magyar futball, nem kell a film". Azért lehet, mert a múlt héten hiába harangoztuk be e rovatban az Új budapesti 12 következő adását - Szabó István Apa című remekművét -, a tévé-vetítés elmaradt, volt helyette "professzionális" magyar futball, a kétéltűek ülepe alatti. Professzionalista barátaink produkciója után gyorsan visszaállt az eredeti műsorrend, hiszen a következő Kir Royal című tömegszórakoztatás elhalasztásáról szó sem lehetett... A változás miatt ezen a héten most már nem tudom mi lesz - nyilván csak professzionalista barátaink tudják - eredeti program szerint mindenesetre a Hannibál tanár úrnak kellene következnie: csökött makacssággal maradjunk is annál.
"Éljen Töhötöm, vesszen Nyúl!" Ha némi komikumot hallunk a jelszóból, halljuk meg a tömeg üvöltötte befejező szótag, a "Nyúl" mély ú-hangját is: mintha szennyezett tenger bömbölné zúgva, hogy "ú!!!" - és akkor már nem is olyan vicces. - Nyúl Béla szeppent mosolyú kis középiskolai történelemtanár a húszas években. Hannibál haláláról meg a karthágói forradalomról fedezett fel ókori adatokat, ezt sajnos publikálta az iskolai közlönyben, és sajnos egy "egészséges nemzeti lelkületű" napilap felfigyelt rá: "Forradalomra uszít Óbudán a volt hadifogoly tanár" - valahogy így. A tanárt ezek után meghurcolják, és mivel óvatlanul elmegy a Töhötöm Nagytábor "nemzeti számonkérő nagygyűlésére", ott (szó szerint) megkövezik.
Móra Ferenc kevéssé ismert kisregényéből készült Fábri Zoltán 1956-os filmje, és egy ideig a legismertebb magyar filmek közé tartozott, a főhős, Nyúl Béla nevéből fogalom lett. A Hannibál tanár urat Fábri legmaradandóbb filmjének érzem, még ma, évtizedek múltán is élőbbnek hat, mint a múzeumi darabbá nemesült Körhinta. A Hannibál tanár úr kiszámíthatatlan film, holott a szatíra hagyományos elemeire épül, és mint Fábri legtöbb munkája, rendkívül tudatosan, mérnöki pontossággal van megszerkesztve. Mégis sok meglepetést okozva halad előre, a cselekmény olykor lelassul, máskor szinte ugrik. Mindvégig nemcsak hiteles, de már-már kisrealista korrajznak látszik: az óbudai környezet minden rekvizitumával korhűen pontos hatást kelt. Ennél azonban sokkal érdekesebb a félelem, a csendes, bújkáló-lappangó, majd a fogvacogtató félelem rajza: itt Fábri expresszionista, álom-, és más, kevéssé naturalista képi eszközökkel él. A legjobb magyar tragikomédia ez a film, ahol minden jelenet, minden képsor, sőt minden beállítás kétarcú: a komikum mögött mindig ott ólálkodik a tragikum és megfordítva. Szabó Ernő kiváló és esettségében nagyerejű játéka mellett ne feledjük Greguss Zoltán ragyogó és ijesztő komédiázását Muray méltóságos szerepében.
Miről is szól ez a film? Talán el is árultam már: szerintem a félelemről. Ötvenhat október 18-án mutatták be, öt nappal a forradalom előtt. Sztálinizmust leleplező "üzenetével" akkorra kicsit megkésett, közvetlen visszhangja alig lehetett már, és nem tudom, amikor - Karlovy Vary díja után - 57 őszén ismét premierként kezdték vetíteni - hogyan, melyik diktatúra - az elvtársak vagy a fajvédők elleni csendülést hallottak ki belőle a nézők. Elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság azonban örök. Én magam most már a butaság rajzát látom maradandónak Fábri filmjében. A buták csapatba verődnek, a buták szavalnak és ordítanak, a buták trappolva menetelnek, a buták botokat suhogtatnak, követ ragadnak. Nyúl Béla majdnem haláláig szembeszegül a csatárláncba verődött ostobasággal. "Ne haragudj, méltóságos uram, de amit megírtam, az az igazság, és én azt nem vonhatom vissza" - mondja esdekelve a segítségét felajánló Lófő Testvérnek. Muray Lófő Testvér jóságos, és mégis megmentené: "Halljuk Nyúlt!" - kiáltja híveinek.
Nyúl Béla megadja magát: "És Hannibál ebbe a talajgyökérbe kapaszkodva írta az égre lángbetűkkel, hogy él még a magyarok Istene!". Ezt az imént hallotta a töhötöm-brigádoktól, ijedten, életét mentve felszajkózza most. Muray méltóságos tüntetően tapsol. "Nézd: Lófő testvér mosolyog!" - kap észbe egy előbb még lincselni készülő töhötömös. "Éljen a Töhötöm, ÉLJEN NYÚL!" jön az új lózung, és a töhötöm-brigádok ismét a kopott tanár felé masíroznak, most már ünnepelni. Nyúl Bélának ez már sok, a párkányig hátrál, sőt tovább, és a mélybe zuhan. Néma csend lesz, egy zenélő kintornás halad el holtteste mellett. "Egész Magyarországot meghódította az új tánc, a rumba." - olvassuk egy újság nagybetűs címlapján. Ezzel az újságpapírral takarják le Nyúl Bélát.
Addig élt, amíg nem akart hazudni.

Bikácsy Gergely

Hannibál tanár úr (1956) - Rendezte: Fábri Zoltán. Írta: Móra Ferenc kisregényéből Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter. Kép: Szécsényi Ferenc. Zene: Tamássy Zdenkó. Hang: Pintér György. Vágó: Szécsényi Ferencné. Díszlet: Ambrózy Iván. Jelmez: Nagyajtay Teréz. Szereplők: Szabó Ernő (Nyúl Béla), Greguss Zoltán (Muray), Kiss Manyi (Nyúlné), Makláry Zoltán (Manzák), Apor Noémi (Lolo), Selmeczi Mihály (Ofenthaler igazgató), Somogyvári Rudolf (Vidrozsil), Mensáros László (Török), Ascher Oszkár (Schwerz), Szendrő József (Wilhelm), Misoga László (Vogelmayer), Gobbi Hilda (Vogelmayerné), Kálmán György (Az újságíró), Bessenyei Ferenc (Hannibál). Gyártó: Mafilm V. stúdió.

M1 - augusztus 11. péntek 20.10-21.40. Az új budapesti 12 sorozatban.


Címkék

szakma , tanulmany



nka emblema 2012