sex hikaye

Hardy Mihály tévé-híradója

Hiteles közszolgálatot!

2003. szeptember 11. - Dániel Ferenc
Nem én vagyok az első, nem is az utolsó, akit hányinger környékez - általában is, tételesen is - a magyar telejók híradói láttán. A normális öklendhetnék persze nem politikai indíttatású. Kit érdekel, hogy a jobb meg a bal fogást keres egymáson, másodpercekben vagy a világítás milyenségén méri, melyik ellenfele vagy ellensége kirekesztő(?), elfogult(?), nemzetietlen(?), rasszista(?). Az épelméjű befogadó másutt látja a bajt. Hankiss Elemér például joggal rótta fel a "katasztrófa, halál, baleset"- dömpinget, a rémségek értelmezetlen túladagolását. Távoli földrészek gyorsra metszett borzalmait. Mindazt, amit nem lehet átélni, legföljebb megcsömörleni tőle. Fáy Miklósnak is volt néhány epés szava a híradósok hányavetiségéről - verzusz - tetszelgő szenvtelenségéről.

Apropos! - szenvtelenség. Sokan fölfigyeltek rá, hogy történetesen az RTL klub fehér bossai úgy vezérelték a fotogén Szellő István konferálta hírmagazint a választások tébolya idején, mintha kishazánkban nem is lett volna úgymond közélet. Egyszerűen nem leltek rá "valamiféle" közelítésmódra. Még a finisben is cirkuszi mutatványként tálalták: politikus meg önjelölt bohócokkal. Ennek visszája a nemrég beindult Hír TV, amelyik mintha egymagában akarna törleszteni, "kiegyenlíteni" a balliberálisnak titulált többi cég ellenében. Kész őrület.

Meteorológiai értelemben szörnyűséges, embert próbáló nyarunk volt. Hét (vagy annál is több) televíziós csatorna szerkesztői föl sem fogták, hogy híradóik nézői számára a rekord-hőség főbb hír, mint bármi más. Szaknyelven: "vezető hír" - amely a kiküldött stábokat arra kötelezte volna, hogy gyűjtsék be az áldozat, a szenvedés, az enyhület, a proli lelemény, a szolidaritás vagy a részvétlenség dokumentumait. Késve megtudtuk ugyan, hogy Franciaországban tizenegyezer ember halt meg az ottani kánikula miatt és Chirac elnök felelősségre vonást ígért, itthoni adataink még csak nyilvánosságra sem kerültek!

Nos, hogy végre beszámolóm címére utaljak: alig néhány napja a kis, becsvágyó kereskedelmi ATV csatorna, amely eddig sem szűkölködött hézagpótló közszolgálati műsorokban, Hardy Mihály vezérletére bízva megújította híradóját. A bizalmat értsük szó szerint.

Igazi, hiteles, közszolgálati műsorhoz nem kellenek horribilis összegek, se sztárok, se repi tudósítók, se blickfangos téma-ötletek. A szükséges norma: Hardy higgadt, mérlegelni képes, profi szíve és agya. Mondok példákat: idejét se tudnám, mikor láttam hazai képernyőn (híradóban) analóg gondokkal küszködő cseh pedagógusokat vagy utcára csöppent lengyel munkásokat? Egyáltalában: némi kitekintést rendszer-azonos szomszédaink (!) köznapi dolgaira? Mikor láttam takarékos narrációval szerkezetbe foglalva egy kormány személyzeti bonyodalmait?  - (zárójel: politikai felhangok nélkül!). Vagy egy nagyváros időszaki közlekedésének összefüggő nyomorúságait?             
A "kurzivált életbe!" - szokta volt mondani E.P. Esetünkben Hardy Mihály híradójának terjedelmileg pontos, képben megformált, kevés szóval vezetett szerkezeteivel láthatóan ellene megy a nálunk dívó kivagyi kaleidoszkóp - hírműsoroknak. S mindaz, amit állít vagy megmutat: korrekt.

Ennél többre nem vágynék. Versengést áhítanék, hogy a többiek is felfigyelnének Hardy Mihály közszolgálati praxisára. 


Címkék

szakma , kritika



nka emblema 2012