Helyreállítják a Lúdas Matyit

A Filmarchívum tájékoztatója

Az archív filmtekercsek állapotromlása elsősorban alapanyaguk, a nitrocelluloid tulajdonságainak köszönhető. Az eredmény többek között a kópia fakulása, illetve kontraszt és színvesztése, karcosság, penészgombák okozta foltosság, villódzások és a kockák szinkronizációs tévesztése. Az UNESCO becslése szerint a világon mintegy 2,2 billió méter nitrocelluloid alapú film vár megmentésre, a Magyar Nemzeti Filmarchívum pedig kb. 38 millió méter pozitív és 28 millió méter negatív filmet tárol, ami kb. 31.000 órányi anyagot jelent. A tökéletes helyreállításra még nem született megfelelően gyors és megfizethető műszaki megoldás. Az MTA SZTAKI (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete), a Veszprémi Egyetem, a Filmarchívum és a Cortex Kft a Széchenyi terv keretében létrehozott egy kutató-fejlesztő konzorciumot a magyar filmkincs legfontosabb darabjainak megmentésére. A teljeskörű mentésre a Magyar Filmlaboratórium Kft-vel létrejött együttműködési megállapodás biztosít megoldást.

A még fejlesztés alatt álló DIMORF rendszer és a Filmlabor legújabb digitális fejlesztési erdményei Nádasdy Kálmán 1949-ben készült Lúdas Matyi című filmjével debütálnak, aminek eddig a harmadik és negyedik felvonása készült el. Mint azt Fazekas Eszter, a Filmarchívum a szocialista korszak magyar játékfilmjeivel foglalkozó szakembere elmondta, a film, hasonlóan Keleti Márton Civil a pályán és Különös házasság című munkáihoz, teljesen kifakult és a hang is megrongálódott. Aradi László, a Filmlabor produkciós igazgatója által megfogalmazott cél a nitronegatívot és hangnegatívot olyan állapotba hozni, hogy ismét vetíthető mozikópia készülhessen belőle. A többfázisú és a Filmlaboratóriumban megvalósuló munkák során a kézi felújítást a digitális hordozóvá alakítás követi, majd a teljesen kifakult részeket animációs technikával, a kevésbé kifakultakat szoftverek segítségével újraszínezik, végül az egészet digitális fényerőrendszerrel egységesítik. A digitális képstabilizálás, karc és kosz eltüntetéssel kapcsolatban Dr. Szirányi Tamás a Veszprémi Egyetem részéről még hozzátette, hogy a folyamat még nem teljesen automatizálható, ezért a munkában operatőrök és színelők is részt vesznek. A rendszer kidolgozásának legnagyobb előnye pedig amellett, hogy nem kell külföldről megvásárolni, az, hogy a folyamatos fejlesztés során egyesi igényekhez igazítható. A hangfelújításról Manno Sándor beszélt. A háromféle módon elvégzett hangleszedési próbák után végül a nitronegatívról történő direkt digitális módszert választották. Speciális szűrésekkel nyerték vissza az eredeti hangot, ami már a felvételek idején torzult a túlvezérlés miatt, annak idején, 1982-ben ezért is szinkronizálták újra a filmet. Karczaj és vágási zaj már nincs a negatívon, azonban a túlvezérlési problémák okoztak torzulásokon csak finomítani lehet.

Az elmúlt hetekben a Filmarchívumot ért támadásokat, amelyek elsősorban az ott raktározott kópiák nem megfelelő kezelését kifogásolták, Gyürey Vera nem kívánta kommentálni, mert mint mondta, ez nem az a hely és nem az az alkalom. A közönség soraiban helyet foglaló Szabó István azonban felszólalásában elmondta, hogy szerinte azok az érdekcsoportok támadják az intézményt, akiknek nem kedvez a filmtörvény határozata, miszerint az elmúlt 50 évben közpénzen készült filmek joga az államé, nem privatizálhatóak, hanem a Filmarchívum őrzi őket.