Horvát-filmhét az Örökmozgóban
A fiatal horvát filmesek alatt az a rendezőgeneráció értendő, amely a kilencvenes évek elején kirobbant délszláv háború alatt kezdte, avagy végezte el a főiskolai tanulmányait. Ezek az alkotók frissességükkel és ironikus hozzáállásukkal új hangot hallattak a horvát filmes világban. Leginkább első, vagy másodfilmesekről van szó, akik, ha nehéz körülmények között készült is, de nemzetközi sikereket is elérő alkotásokat hoztak létre.
A filmhéten a kilenc nagyjátékfilm mellett tizennégy kisjátékfilm és dokumentumfilm reprezentálja az új horvát filmet. Láthatunk a horvátországi háborúval kapcsolatos megrázó dokumentumfilmet (Krapina rádió, Hotel Sunja) és játékfilmet (Látjuk egymást, Szűzmária) is. Goran Rusinovic homályosan, fekete-fehéren fényképezett Mondo Bobo filmjénekneurotikus hősei és Lukas Nola Orosz hús prostituáltjai is a bűnről értekeznek. A legízesebb hatvanas évekbeli cseh filmeket idézi Branko Istvancic A kormoránok riogatói dokumentumfilmje, amely a különleges életmódot és életfelfogást bemutató emberek mellett Horvátország társadalombírálataként is kiválóan működik. Vinko Bresan Tito kultuszt kifigurázva közönségfilmet forgatott Marsall néven; szocreál nosztalgia horvát módra.
A kísérleti filmes programban a nemzetközi videófesztiválokon is megbecsült alkotásokból láthatunk válogatást, a fiatalabbaktól, az ún. horvát videó második és harmadik generációjától, illetve a horvát kisérleti film „nagy öregjeinek”, Tomislav Gotovac és Ivan Ladislav Galeta legújabb munkáiból.
Kiss Aurél