Idegen arcok - Szörény Rezső

A Duna Televizió "Így jöttünk..." című páratlanul érdekes magyar filmsorozata a később ismertté vagy jelentékennyé vált magyar rendezők első filmjeiből válogat. Szörény Rezső (1941-1993) viszonylag későn kezdte játékfilmes pályáját. Makk Károly tanitványa majd asszisztense volt. Az egykori, 1947-48-as kommunista népi-kollégisták NÉKOSZ kiábrándult vagy öröknaiv részvevőiről szóló keserű riport-dokumentum-munkáját betiltotta a cenzura. Ezután önálló játékfilmre egy ideig nem lehetett lehetősége: évekig a dokumentum-filmstudióban dolgozott.
Szörény első játékfilmje, az Idegen arcok a hetvenes évek egyik legrokonszenvesebb, legeredetibb alkotása. Két egyetemista utógondozó (pártfogó-nevelő) munkát vállal, hogy megkönnyítse a fiatalkorúak börtönéből szabaduló fiú beilleszkedését. A két egyetemista életet alig ismerő jótékonykodó naivsága azonban hamar kudarcot vall: a fiú, János gyanakszik, idegenkedik a segítőkész egyetemistáktól. Látszólag összebarátkoznak, sőt egyikük a saját lakásában szállásolja el a szabadultat, de János végül fellázad, és megszökik tőlük. A nem megvetendő irói tehetséggel is megáldott Szörény egy valódi eset lejegyzett dokumentum-anyagából indult ki. Aprólékos anyaggyűjtést végzett a forgatás előtt, s egy "igazi" amatőrre bízta a főszerepet, aki "első kézből", saját élettapasztalataiból ismerte ezt a világot. A film szinte majdnem minden munkatársának az Idegen arcokkal indult a pályája. Kútvölgyi Erzsébetnek második filmfőszerepe volt, Szacsvay László sem játszott addig főszerepet. Almási Tamás, a ma joggal sikert sikerre halmozó dokumentum-rendező volt az asszisztens, Jankura Péter az operatőr.
Az Idegen arcok a szeretetreméltó, ám segitségre képtelen naivságot világítja át. A tököli fiatalkorúak fogházából szabadult fiú más világban él, mint az egyetemisták. Van-e átjárás a két világ között? Szörény filmjében nincsenek gonosz gazemberek, a hősöket körülvevő külvilág is inkább végtelenül közönyös, mint ellenséges (bár negyedóránként nyomozók és rendőrök tűnnek fel benne - az első változatban tizpercenként: néhány nyomozót ki is kellett vágni). Lélektani filmnek mondanánk, legalábbis, ha a három főfigura hitelességére gondolunk - de igazából nem illik e skatulya-cimke sem az Idegen arcokra: a környezetrajz dokumentáris hitelessége vegyül benne a lirával, bizonyos "prózaköltészettel" - hogy Pasolini későbbi kifejezésével éljünk.
A film élénk kedvező kritikai visszhangot keltett, megnyerte az elsőfilmeseknek szánt dijat, s bár tömegsikere nem lett, megtalálta nézőit is. Szörény Rezső pályája három viszonylag sikeres játékfilm után (Tükörképek, BUÉK, Boldog születésnapot, Marilyn) utolsó munkájának (Talpra, Győző) kudarca miatt hamar megtört. Jónéhány tervét elutasitották, utolsó éveiben, egyre inkább elszakadva a filmgyártástól, színművek irásával foglalkozott, kéziratban maradt drámája talán egyszer szinpadot talál...
Legismertebb filmje talán a BUÉK, de legfrisebb, legrokonszenvesebb munkája ez az igazi "elsőfilm", az Idegen arcok, mely nagy lehetőségeket nyitott a rendező tehetsége előtt. E lehetőséggel Szörény élni látszott, tehetségét soha senki nem vonta kétségbe, és róla is elmondható, hogy nemcsak ő maga, de szakmai környezete is hibás abban, hogy pályája - és élete - megtört. Említsük meg, hogy a tavalyi Filmszemlén mutatták be egykori munkatársa, Siklósi Szilveszter dokumentumfilmjét Mi lett Rezsővel? címen. Ennek utolsó kockáin az Idegen arcok főhősének szavait halljuk: "Hagyjatok békén, hagyjatok békén..."

Bikácsy Gergely

IDEGEN ARCOK (1974 - R: Szörény Rezső, Op: Jankura Péter, Sz: Boroska Tibor, Kútvölgyi Erzsébet, Szacsvay László)
DUNA TV - szeptember 8., péntek, 1o óra 2o perc)