Interjú Genndy Tartakovsky-val, a Star Wars: Klónok támadása alkotójával
-A hozzám eljutott reakciók többsége nagyon pozitív volt. A legjobbak a gyerekek reakciói voltak. Nekik tényleg tetszett a film. Hallottam egy párról, akik az összes részt felvették
és a gyerekeik „zsarolására” használják azokat: ha jól viselkednek, megnézhetnek egy részt.
-És mi a helyzet a Star Wars rajongók reakcióival?
-Az is elég pozitív volt. Azt hiszem, leginkább az időtartammal voltak problémáik. Szerették volna, ha hosszabbak az egyes epizódok. De a történettel és a karakterekkel nagyrészt elégedettek voltak. Legalábbis a hozzánk eljutott- és az internetes vélemények alapján. Természetesen mindig vannak olyan emberek, akiknek nem tetszik valami. De úgy tűnik, hogy az emberek 90 %-ának tetszett a sorozat.
-A 20. fejezetben megjelenik egy új cselszövő, Grievous tábornok, akinek a 3. részben fontos szerepe lesz majd. Mit gondol erről a kísérletről?
- Grievous tábornok karakterének bemutatása hatalmas felelősséget jelent. A Star Wars: Klónok Háborúja az egész stáb számára egyfajta megalázkodás, behódolás volt, de azáltal, hogy egy új -esetleg a mitológia részévé váló- karaktert alkothattunk, úgy éreztük, hogy a Star Wars család részévé váltunk. Az a tény, hogy ez a figura egy hatalmas cselszövő, még nagyszerűbbé tette a dolgot.
-Számos új karakter lesz a következő epizódokban; mint például Barris Offee és Luminara Unduli. Miért döntött úgy, hogy a történet ezen a pontján veti be őket?
-Ezek a karakterek csak rövid időre jelentek meg a Star Wars: Klónok támadása második epizódjában, mégis nagyszerűek voltak. Így elhatároztuk, hogy néhány epizódot rájuk építünk. Mindig tetszett a kristályok ötlete, amelyekből a lézerkardok ereje származott. Háborús időkben pedig mindig van valaki, aki szabotálja a forrásokat. Nos, az ötlet innen származik. A szeparatisták megpróbálják megsemmisíteni a Jedi-kristályt, hogy ezáltal elvegyék a Jedi erejét. Innen ered a történet – ezért láthatjuk a Jedi barlangot Ilumban. Van a klasszikus Csillagok háborúja legendának egy olyan része, amelyet mindannyian ismerünk. Ez viszont egy titok volt, amelyet fel akartunk deríteni. Ezen történetek forrásai olyan dolgok, amelyeken mindig is törtük a fejünket. Tulajdonképpen minden nagyon simán ment. Nem kellett sokat kutakodnunk, ezek a dolgok már megvoltak a gondolatainkban.
-Hogyan érintette mindez a Csillagok háborúja és az Ön –mint rajongó- viszonyát?
-Még mindig örömet okoz, ha megnézhetem a filmet. Azonban rendszerint szükségem van egy kis időre, mielőtt újra megnézek valamit, amit egyszer már láttam. Így vagyok A Star Wars: Klónok Háborújával is.
-És hogyan reagált Lucas?
-Nagyszerűen. Hallottam, hogy azt mondta, hogy ez egy olyan Csillagok Háborúja, amilyet létre akartunk hozni. Egy olyan nagyszerű akció-rajzfilm, amely illeszkedik a Csillagok Háborúja sztoriba. Nagyon örültünk ennek, s különösen annak, hogy a gyerekei is szeretik, ami nagyon fontos dolog.
-Van valami különbség a 2003. novemberében bemutatott első tíz- és a tavasszal várható utolsó tíz epizód hangulata között?
-Azt hiszem, az utolsó három epizód felé közeledve egyre borúsabb a hangulat, hiszen a tét is egyre nagyobb.
-Van kedvenc fejezete?
-A 12. és a 13. epizódok a kedvenceim, azok, amelyekben szerepel Mace Windu. Ez a hatalmas szeizmikus tank vadonatúj. Ez volt a project-tel kapcsolatos első ötleteim egyike.
-Melyik karakter animációs átalakítását élvezte a legjobban?
-Nagyon szórakoztató volt Yodá-t megalkotni. Yoda ravasz fickó, s ezekből az epizódokból kiderül, mennyire szívós is egyben. Ez persze kiderült már az eredeti film-verzióból is, de mi még tovább vittük a koncepciót. Mace megalkotása is nagyon szórakoztató volt. Sok volt az akció, így valóban kiaknázhattuk a Jedi erőket.
-Mennyiben készíti ez elő a nézőket a következő részekre?
-A legtöbb történet önállóan is megállja a helyét, de az utolsó részben van egy meglepetés, amely már a következő filmhez kötődik.
-Sok időt töltött azzal, hogy a megjelenésen kívül a hangzás is megegyezzen az eredeti filmével. Miért fektetett ilyen nagy hangsúlyt a hangra és a zenére?
-A Csillagok Háborúja univerzumban sok múlik a hangzáson. Még felnőttként is vissza tudunk emlékezni a lézerkard hangjára. Az R2-D2 által kibocsátott hanghatások nagyon speciálisak. Amikor elkezdtünk dolgozni ezen a project-en, tisztában voltunk azzal, hogy sok energiánkba fog kerülni a hangok kihangsúlyozása. A televízió valahogy elnyomja a hangokat. Ki kellett találjuk, hogyan hozzuk létre a hanghatások és a zenei effektek egyensúlyát. Kicsit nyitva kellett hagyjuk a dolgot – egy nagy csatajelenet esetén például csakis a hangeffektekre hagyatkoztunk. Ha az adott jelenet érzelmesebb volt, csak a zenével operáltunk. El kellett vonatkoztatnunk attól a helyzettől, amikor mindkét dolog dinamikus alkalmazására van lehetőségünk. Kulcsfontosságú volt, hogy hozzáfértünk a Lucas könyvtárhoz, hiszen ennek segítségével minden hangot autentikusan készíthettünk el.
-Úgy tűnik, mintha a második tíz fejezetben több karakter és helyszín lenne. Tudatos döntés eredménye ez?
-Az elején kellett felvázolnunk a nagy, általános történetet, így az első tíz epizód egyszerű és lineáris. Úgy gondoltuk, hogy ha az elején sokat „ugrálunk”, az eltereli a néző figyelmét a lényegről. Az első tíz epizód egyenes és szabályos. Mindenkit emlékeztet a 11. és a 12. epizódra, még ha 16 rész teljesen független is egymástól. Sokat mozgunk a történetek közt. A 17. epizód a 20.-on keresztül egy monumentális befejezéshez vezet.
-Volt olyan nagy téma, amelyet végig akart vonultatni az egész „epikus mikro-sorozaton”?
-Tulajdonképpen mi csak jó történeteket akartunk létrehozni - sok akcióval fűszerezve. Amint Anakin és Asajj története kibontakozik, az események intenzitása emelkedik, a történet érzelmesebbé válik. A Mace Windu-s epizódok nagyon élvezetesek.
-Mennyiben változtatta meg ez a tapasztalat a szakmához való hozzáállását? Mármint ami a történet elmesélését, az akciójelenetek felépítését és a rajzfilmek hosszáról való elképzeléseit illeti.
-Azt hiszem, a szűk határidő megtanított arra, hogy a történetből csak a legszükségesebbeket meséljem el. Míg a Samurai Jack esetében volt lehetőségünk a történet elnyújtására, itt mindent meg kellett szűrnünk, le kellett rövidítenünk úgy, hogy közben az érzelmi hatás se vesszen el. A dialógusok is nagy kihívást jelentettek. A szavakkal még precízebben kellett bánnunk, hogy beleférjünk az időbe. Tökéletes formába kellett sűrítsük a szavakat, vagyis meg kellett oldjuk, hogy ne mondjunk se túl sokat, se pedig túl keveset. Nagyon hasznos volt mások karakterein dolgozni. Ugyanakkor pedig meglehetősen nehéznek bizonyult a feladat. Pályám során nagyrészt olyan karaktereken dolgoztam, amelyeket mi alkottunk vagy segítettünk megalkotni. Nehéz volt más karakterén igazságot szolgáltatni.
-Mi a következő terve?
-Egy animációs filmet szeretnék készíteni, de most szükségem van egy kis kikapcsolódásra.
