Izrael, Jancsó, filmarchiválás – március az Örökmozgóban
Az Örökmozgó márciusi rendezvényei:
Városi történetek
Izraeli filmhét
Hat játékfilmet és tizenkét főiskolás rövidfilmet láthat a magyar közönség a március 3-12. között rendezendő Izraeli Filmhéten. A közelmúlt izraeli filmjei elfordulni látszanak a parabolisztikus-politikai témáktól, és az intim szférát, a magánélet válságát helyezik reflektorfénybe. Az ilyen témájú filmek kezdik felhívni magukra a világ figyelmét is. A programban szereplő Szent Klára és Kadosh a világ számos fesztiválján szerepelt már, rangos díjakat is nyertek. A vallásossághoz való ellentmondásos viszony, a multikulturális társadalom együttélési konfliktusai olyan helyszínen játszódnak, ahol bibliai tájak és modern metropoliszok váltják egymást. Az ünnepélyes megnyitón vendégünk lesz Gila Almagor, Izrael vezető színésznője, aki több mint ötven játékfilmben szerepelt, könyvei jelennek meg. Az Örökmozgó közönsége tavaly már láthatta Gila Almagort a Tel-Avivárnyainak főszerepében. Idén a Széderesti lázban láthatjuk viszont Izrael egyik vezető színésznőjét.
A sorozatban látható márciusban:
3: zártkörű megnyitó; 4, 11: Városi kapcsolatok; 4, 10: Nyugati szemmel; 5: Szent Klára; 6, 10: Széderesti láz; 6, 8: Kadosh; 7, 12: Szentföldi dibuk; 12: A Sam Spiegel Film és Televíziós Főiskola kisfilmjei, a Camera Obscura – Művészeti Főiskola animációs filmjei
Pekingtől Mexikóig
Húsz éve rendezik meg minden évben Nantes-ban a Három kontinens fesztiválját (Festival des 3 Continents), amelyen az ázsiai, afrikai, valamint a közép- és dél-amerikai kontinens játékfilmtermésének kiemelkedő alkotásait mutatják be. A fesztiválon mindig felfedeznek egy-egy művet, amely azután Franciaországból indulhat világhódító útjára. Márciusban az Örökmozgó Filmmúzeum nézői hat filmet láthatnak a nantes-i válogatásból. Izgalmas filmes utazást tehetünk Pekingtől Mexikóig, Malin, Iránon, Kazahsztánon és Tunézián át.
A sorozatban látható márciusban:
5, 9: A sivatag földmérői; 7, 21: A szerencse birodalma; 8, 16: Finzan; 11, 18: Víz, szél, föld; 21: Kayrat; 27, 30: Pekingi őrjárat
Nemzetközi Filmszeminárium
a film megőrzéséről, felújításáról
és restaurálásáról
Budapest, 2001. március 10–15.
A Magyar Nemzeti Filmarchívumot az a komoly, nemzetközi elismertséget is jelző megtiszteltetés érte, hogy a prágai Filmarchívummal közösen a Cineteca del Comune di Bologna egyhetes filmmegőrzési és restaurálási szeminárium megtartására kérte fel. A konferenciát az Európai Unió a „Leonardo Program” keretéből támogatja. Fontosnak tartjuk, hogy a kevéssé közismert, rejtélyesnek tűnő filmtechnikai munkát most ne csak szakmabeli érdeklődőknek mutassuk be. Ezért választottuk a konferencia színhelyéül az Örökmozgó Filmmúzeumot. A stúdiumokat – filmes szemléltetéssel egybekötve – nemzetközileg ismert külföldi és magyar szakemberek tartják. Az előadásokat kötetlen beszélgetések követik, ahol szakemberek válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.
Simone Signoret
A talpraesett, közönséges, de jólelkű és hihetetlenül vonzó Marie az Aranysisakban, a szomorú családban felnőtt, zárkózott Thérése Raquin, az intelligens, okos, életszerető párizsi Alice, aki idegen a Hely a tetőn angol kisvárosának polgári világában, a Salemi boszorkányok szigorú, hajthatatlanul becsületes hősnője – mind modern tragédiák mai hősnői lettek az ő alakításában. Játékstílusát nemcsak saját emberi tulajdonságai határozták meg, alakították korának filmművészeti lehetőségei is. A XX. század közepének jellegzetes színésznője. Akaratos, okos, energikus, a modern kor ellentmondásait érző, bonyolult és teljes ember.
A sorozatban látható márciusban:
1: Thérése Raquin; 5: Police Python 357; 7: Hely a tetőn;13: Salemi boszorkányok; 19: Ördöngősök; 20: Tárgyalás; 21: Adua és társnői; 22: Hotel Bijou; 23: Az egyiptomi utas; 29: Gonosz játékok; 31: Csupa napfény a szívem; Aranysisak
Mark Donszkoj- centenárium
A Gyermekéveim, az Emberek között és az Egyetemi éveim még 15 évvel később is jutalomban részesült Edinburgh-ban, az olaszok pedig egyenesen rajongtak érte, a neorealizmus mintájának tekintették az „életfolyam” közvetlen ábrázolásáért. A kegyetlenség és a szenvedés szinte nyers, ugyanakkor dühödten szenvedélyes, már-már mitikus megjelenítése teszi felejthetetlenné a háború kellős közepén született Szivárványt (1943), amelynek az első Oscar-díját köszönheti a szovjet filmművészet. (Tarkovszkij sokat tanult belőle az Iván gyermekkorához!) Az 1945-ös Akiket nem lehet leigázni szintén a népek
és nemzetek iszonyatos megpróbáltatásait üvölti és zokogja el „zsigerekre hatón” a tomboló fasizmus idején.
A sorozatban látható márciusban:
2: Gyermekéveim; 3: Emberek között; 4: Egyetemi éveim; 22: Akiket nem lehet leigázni; 17: Szivárvány
Andrzej Wajda retrospektív
A történelem leckéje
Vajon tanulnak-e az emberek valamit a történelmi tapasztalatokból? Le tudnak-e vonni belőlük valamilyen következtetést? Vagy nem ugyanazokat a hibákat követik el állandóan? Nos, ha megnézzük a lengyel történelmet, az ismétlődő, sikertelen, vesztes felkeléseket, úgy tűnik, a társadalom semmiből se tanul. A szabadságharcok mindig esélytelenek és kudarcba fulladnak.
A sorozatban látható márciusban:
1: VasemberI-II.; 2: Csatorna; 13: Sámson; 14: Szélcsend; 15: Érzéstelenítés nélkül; 16: Tájkép csata után; 17: Húszévesek szerelme; 19: Hamu és gyémánt; 20: A mi nemzedékünk; 22: Ártatlan varázslók; 23: Lotna; 26: Márványember I-II.; 28: Pan Tadeusz; 30: Szerelmikrónika; 31: Minden eladó
A PILLANAT
FESTMÉNYEI
Varnusz Xavér fotókiállítása
Varnusz Xavér bár- és jazz-zongoristaként kezdte pályáját, a jazz világához közel álló zeneműveket is komponált. Első fényképezőgépét szüleitől kapta gyermekkorában. A fotózás iránti vágy a család fotóalbumainak elsárgult képeit nézegetve támadt fel benne. Azóta fényképezőgéppel jár-kel a világban, belső kényszerévé vált a pillanat megörökítése.
A kiállítást Varnus Xavér orgonaművész nyitja meg március 9-én, 17 órakor. 18.30-kor Varnusz Xavér kérésére Michael Curtiz világhírű filmje, a Casablanca (1942) látható.
Görög holló
Irene Papas ősi természetességet magában hordó nőiségének fantasztikus ereje van és az életkortól szinte független. Ezért a címbeli holló-hasonlat nem csak a fekete ruhás Papas-szerepekre utal metonimikusan, hanem arra is hogy Papas a hagyományosan az isteni és emberi szféra között közvetító hollóhoz hasonlóan két világot egyesít: saját emberi dimenzióját a természetes, ősi, ösztönszférával. Ezért válnak veszélyessé, félelmetessé azok a Papas-figurák, melyeket női mivoltukban ér sérelem, más figurái pedig ezért tudják oly különleges izzással rabul ejteni a férfiakat.
A sorozatban látható márciusban:
1: Antigoné; 8: Hűtlen asszonyok; 17: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája; Anna ezernapja; 29: Krisztus megállt Ebolinál; Élektra
Jancsó 80
A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénye
az Örökmozgó Filmmúzeumban és a Kossuth Moziban.
• a rendezvényen az Örökmozgóban látható:
24: Az ígéret földje; Forradalom előtt; 25: Urga; 26: Etűdök gépzongorára; Márványember I-II; 28: Pan Tadeusz
