Jött egy busz - a 78-as kalandjai
Ötön áll a vásár
Befejeződött a Jött egy busz... című szkeccsfilm forgatása. Az öt részből álló film valamennyi forgatási helyszínén jelen volt a filmhu, hogy a 78-as éjszakai járatról beszélgethessen az alkotókkal: Bodó Viktorral, Török Ferenccel, Schilling Árpáddal, Pálfi Györggyel és Mundruczó Kornéllal. Egyedül Schilling Árpádot nem kísértük el a Népligetből Adriára vezető útjára.- Az a bizonyos éjszakai járat már rég nem arra jár, és nem ott áll meg, ahogy az a legelső tervekben szerepelt. "Ezek az esélyek azóta elszálltak" - mondta Török. Pálfi filmjében valóban el is repül a 78-as, Mundruczóéban pedig felborul. A tervek viszont nem borultak fel, mert bár Jancsó Miklós helyett Igor Lazin készítette az összekötő részeket és a Megálló címet Jött egy busz...-ra cserélték, a szkeccsfilm elkészül a szemlére.
Cipők
Keleti Pályaudvar, augusztus. Török Feri kapta feladatul a helyszínt, pályaudvarostul, alul- és felüljáróstul, szállodástul. "Egy történetet szerveztem erre a térre, a film három nő története, Egri Katié, Pelsőczy Rékáé és Parti Nóráé" - mesélte a rendező. A négy főszereplő férfitagja, az alpinista az egyik kulcs-helyszín, a Keletinél lévő szálloda előtt búcsúzik el az életétől. A helyszín feltérképezésekor egy kis cipőbolt is megragadta a rendező figyelmét. Nem véletlenül, hiszen a Cipők című epizódban a lábak különösen hangsúlyosak.
Török Feri elárulta, azért kísérletezett a nonverbális kommunikációval, a csöndekkel - a filmben ugyanis gyakorlatilag egyetlen szó sem hangzik el -, mert mostanra kissé ráunt a számára pár éve még vonzóbb hollywoodi filmekre, most inkább a visszafogottabb tempó, a csönd szerepe érdekli. "Sok emberhez eljutott - mondta a rendező, amikor a Moszkva térre terelődött a szó - lehet, hogy sokan kíváncsiak lesznek, milyen filmet csináltam ezután. Hát ennél a filmnél biztosan meg fognak lepődni. Nagyon más, mint a Moszkva tér. Hála Istennek."
A film operatőre, Garas Dani (Moszkva tér) elmondta, hogy a film színvilága kifejezetten monokróm, szépiaszűrővel hozták létre a képek meleg, barnás árnyalatát. Egyes szereplők a Jött egy busz... más epizódjaiban is feltűnnek majd. Gondolhatunk itt Csuja Imrére, az állandó buszsofőrre, aki a dublőreként jelen lévő hivatásos sofőr szerint a forgatások végén már szinte hibátlanul vezette a 78-ast. De a film producerét, Budai Györgyöt is kisebb mellékszerepekben láthatjuk majd, a Cipőkben például egy szállodai vendéget alakít. A következő forgatás, Bodó Viktoré, ennél jobban próbára tette a producert, hiszen több társával egyetemben órákon át kitartóan lógott lefelé - egy ház oldalán.
Negyedóra
Keleti Pályaudvar, augusztus. Török Feri kapta feladatul a helyszínt, pályaudvarostul, alul- és felüljáróstul, szállodástul. "Egy történetet szerveztem erre a térre, a film három nő története, Egri Katié, Pelsőczy Rékáé és Parti Nóráé" - mesélte a rendező. A négy főszereplő férfitagja, az alpinista az egyik kulcs-helyszín, a Keletinél lévő szálloda előtt búcsúzik el az életétől. A helyszín feltérképezésekor egy kis cipőbolt is megragadta a rendező figyelmét. Nem véletlenül, hiszen a Cipők című epizódban a lábak különösen hangsúlyosak.
Török Feri elárulta, azért kísérletezett a nonverbális kommunikációval, a csöndekkel - a filmben ugyanis gyakorlatilag egyetlen szó sem hangzik el -, mert mostanra kissé ráunt a számára pár éve még vonzóbb hollywoodi filmekre, most inkább a visszafogottabb tempó, a csönd szerepe érdekli. "Sok emberhez eljutott - mondta a rendező, amikor a Moszkva térre terelődött a szó - lehet, hogy sokan kíváncsiak lesznek, milyen filmet csináltam ezután. Hát ennél a filmnél biztosan meg fognak lepődni. Nagyon más, mint a Moszkva tér. Hála Istennek."
A film operatőre, Garas Dani (Moszkva tér) elmondta, hogy a film színvilága kifejezetten monokróm, szépiaszűrővel hozták létre a képek meleg, barnás árnyalatát. Egyes szereplők a Jött egy busz... más epizódjaiban is feltűnnek majd. Gondolhatunk itt Csuja Imrére, az állandó buszsofőrre, aki a dublőreként jelen lévő hivatásos sofőr szerint a forgatások végén már szinte hibátlanul vezette a 78-ast. De a film producerét, Budai Györgyöt is kisebb mellékszerepekben láthatjuk majd, a Cipőkben például egy szállodai vendéget alakít. A következő forgatás, Bodó Viktoré, ennél jobban próbára tette a producert, hiszen több társával egyetemben órákon át kitartóan lógott lefelé - egy ház oldalán.
Negyedóra
Bodó Viktor, aki a Jött egy busz... kreatív producere, szeptemberben a Gutenberg téren forgatta a Negyedórát. A valós időben játszódó film címe a hosszától függ, ez pedig a vágás során derül ki majd - így a Negyedórából akár Húsz perc is lehet. "Leültem a térre és nézelődtem, hogy negyed órában mit lehet itt elmesélni. Oda lyukadtam ki, hogy az életet akarom a maga nyerseségében, filozofálgatás nélkül megragadni. Úgy, hogy a történet az összefüggései, a véletlenjei miatt legyen érdekes" - mondta a rendező. A Negyedóra főhőse Gyula (Gazsó György), akit hol steadycam követett egy hosszú snitt erejéig a tér egyik sarkából a másikba, hol Csuja Imre busza gázolta el majdnem, hol pedig egy háztetőn vezérelt egy helikoptermodellt. A stáb az egyik délutánon fel is gyújtotta a teret: az egyik szereplő látomásában ugyanis lángoszlop előtt áll. A eseményeket a legapróbb részletekig kiszámoló és az összefüggések hálózatában mozgó Gyula mellett számos figura találkozik egymással a filmben. Egy batman a házfalon, egy esőcsepp, egy rejtélyes játékmaci, egy bogár, egy kislány, egy betörő és természetesen egy busz. (Az egyik színész, Csányi Sándor szerint például a filmnek két főszereplője van, a bogár és az esőcsepp). Az operatőr Herbai Máté (Citromfej) volt.
Szent Johanna
Szent Johanna
A két napsütéses forgatást az éjszakai "műszak" követte. Úgy tűnt, az időjárás tudta a dolgát, épp ekkor váltott esős őszire. Októberben Mundruczó Kornél és stábja az Erzsébet-híd budai hídfőjénél felborította a buszt. Vérrel áztatott, felszakadt hasfalú avagy nyílt töréses utasai közt volt Tóth Orsi is (Szép napok), valamint operaénekes színésztársai. Majd a Kútvölgyi kórház fogadta be néhány éjszakára a "sérülteket", ahol elkészült a szkeccsfilm újabb álom-jelenete, Mundruczó-módra. Itt a Gutenberg-téri tűz után vizespalackok robbantak. A kamera mögött ez esetben Nagy András (Közel a szerelemhez, Balra a nap nyugszik, Szép napok) dolgozott, aki ezt követő forgatással is kapcsolatba hozható: ő volt ugyanis Schilling Árpád filmes bemutatkozásának, a Nexxtnek az operatőre. A 78-as Szent Johannájának librettója nem finomkodó, a Mundruczóra jellemző nyers kifejezésmód és a zene találkozásánál talán csak az lesz izgalmasabb, amilyen atmoszférát az operát éneklő vérző színészek keltenek majd a vetítőtermekben. A szkeccsfilm záródarabja lesz ez, valódi finálé - kilógó sípcsontokkal.
Táltosember
Táltosember
November elején Pálfi György és Táltosembere először is megmászták az Astoria világító óráját, majd átnyergeltek a Blahára. A forgatás utolsó napján a Kelenföldi buszremízben érte a Pálfiékat az első hó. A jó hangulatú stábbal a fedélzetén a busz több kört tett a városban, a történet szerint ugyanis a 78-as éjszakai önállósítja magát, fölöttébb meglepve az utasokat és a sofőr Csuja Imrét, aki ott is hagyja a volánt. Pálfi György ekkor amatőr statisztáit irányította nagy türelemmel. Daidalosz és Ikarosz történetének modern, továbbgondolt meséjében Haumann Péter (szerepe szerint Daeda László bácsi) kerül szembe a Táltosemberrel, a forgatáson pedig egy nem egyszerű feladattal: a színésznek hajnali háromkor ógörögül kellett varázsbottal a kezében mennydörögnie. Mindez már a buszremízben történt. Hogy miért száll el a busz, mit keres egy táltos az órán és miért állnak ki csövek a hófehér arcú Haumann Péterből, mindez kiderül a 34. Filmszemlén. (Érdekes egyébként, hogy Török Feri megváltozott filmes érdeklődéséről beszélve épp a Hukklét emlegette: "Egy kicsit elgondolkodtatott arról, hogy miről is kéne beszélni mostanában - és milyen nyelven" - mesélte a Hukkléról, mint fontos szemlés filmélményéről). Mindenesetre a szuszogó Ikarosz-Ikarusz járat és érzékeny kapcsolata apjával, Daedával arról árulkodik, hogy Pálfi György továbbra is játékos, de könnyedebb, humorosabb oldaláról mutatkozik be. Egy erős összekötő kapocs mégiscsak látszik a Hukkle és a Táltosember között: az operatőr, Pohárnok Gergely.
No Comment
No Comment
Schilling Árpád, mielőtt egy újabb filmbéli látomás kedvéért megjárta volna az Adriát, a Népligetben építtetett egy buszmegállót. A szinte nesztelenül zajló, nyugodt forgatás a többi filmmel feszültség-mennyiség szempontjából összehasonlítva kifejezetten "anti-forgatásnak " tűnt . Schilling nem látványosan-harsányan instruál, inkább nagyon odafigyelve a színészekre - akik ezt meg is erősítették. Színészcentrikus rendező, mondták. Operatőre Erdély Mátyás (Chico, Macerás ügyek) volt. Ez az epizód sok statisztát mozgatott, akik fergetegesen táncolni voltak hivatottak a sokat megélt buszjáraton. A főszereplő lányt Michelle Wild játssza, köré szerveződik a történet - és a főhős álomképei. Egyik este ott jártunkkor egy szőkére festett hajú, epilepsziást játszó színész feküdt a megállóban. Schilling Árpád a walkmanes fiú szerepét Nagy Viktorra, az epilepsziásét pedig Anger Zsoltra osztotta. A történet szerint ugyanis a walkmanes srác, miután nem fért fel az éjszakaira, kényszerű szemtanúja lesz egy pár szeretkezésének, majd megmenti a rohamot kapó fiút. Közben elábrándozik, képzelete a tengerhez repíti a lánnyal, a hullámokból pedig kiemelkedik... egy kék busz.
Az biztos, hogy a szkeccsfilm valamennyi darabja nagyon egyedi és egyéni lesz. Az eredeti ötletet egészen máshogy, sokkal fixebb alkotási feltételekhez kötve fogalmazta meg Bodó Viktor és forgatókönyvíró-társa, Tasnádi István (aki egyébként a Nexxt írója, csak hogy a produkció szövevényes kapcsolathálózatát gazdagítsuk). Az ötletgazdák ekkor még konkrét megállókban gondolkodtak, majd a Jancsó Miklós társaságában létrejött közös találkozások alkalmával lazult a kapocs, és az öt rendezőnek szinte teljes alkotói szabadság adatott. Ennek az az óriási előnye, hogy mindannyian saját hangjukon szólalnak meg, és bátran kísérletezhetnek, esetleg előlegezhetnek meg valamit következő munkájukból. Kevesebb kockázattal, megosztottabb felelősséggel, mint egy önálló nagyjátékfilm esetében - itt ötön áll a vásár.
Az biztos, hogy a szkeccsfilm valamennyi darabja nagyon egyedi és egyéni lesz. Az eredeti ötletet egészen máshogy, sokkal fixebb alkotási feltételekhez kötve fogalmazta meg Bodó Viktor és forgatókönyvíró-társa, Tasnádi István (aki egyébként a Nexxt írója, csak hogy a produkció szövevényes kapcsolathálózatát gazdagítsuk). Az ötletgazdák ekkor még konkrét megállókban gondolkodtak, majd a Jancsó Miklós társaságában létrejött közös találkozások alkalmával lazult a kapocs, és az öt rendezőnek szinte teljes alkotói szabadság adatott. Ennek az az óriási előnye, hogy mindannyian saját hangjukon szólalnak meg, és bátran kísérletezhetnek, esetleg előlegezhetnek meg valamit következő munkájukból. Kevesebb kockázattal, megosztottabb felelősséggel, mint egy önálló nagyjátékfilm esetében - itt ötön áll a vásár.
