Kiállítják Berlinben a húszas-harmincas évek magyar filmszínészeit
A kiállítást Berkes Ildikó filmtörténész, a budapesti Nemzeti Filmarchívum munkatársa és Klaus Thiel, a Freies Berlin rádióadó zenei szerkesztője (Berlin) nyitja meg 2001. április 21-én 20.00 órakor. A május 11-ig látható kiállítás alapját egy 800 példányt számláló képeslap-válogatás képezi, amely a berlini Werner Mohr gyűjteményéből származik. A legtöbb darab most kerül először nyilvánosság elé. A dokumentációs kiállításon a Magyar Filmarchívum is képviselteti magát 30 plakáttal. Vitrinekben eredeti filmmagazinok, könyvek, portré- és jelenetfelvételek, grammofonlemezek, személyes tárgyak, karikatúrák, reklámképek és sok más egyéb látható majd. A megnyitó estéjén bemutatásra kerül az 1934-ben készült Bál a Savoyban c. Székely István – Paul Abraham film.
A kiállítás célja, hogy az egykoron oly híres és közkedvelt magyar színésznőknek és színészeknek, valamint karrierjüknek emléket állítson. A némafilm elterjedésével a húszas évek aranykorában új történetekre és arcokra volt szükség a filmgyártásban. 1945-ig bezárólag magyar színésznők és színészek egész sora működött közre német produkciókban vagy koprodukciókban. Ezen művészek fellépései 3 korszakra oszthatók:
1. Már a némafilm fénykorában játszottak magyar színművészek német kamerák előtt: Lya de Putti, Oskar Beregi, Ica von Lenkeffy, Vilma Banky, Maria Corda, Imre Raday, Lucie Doraine, Agnes Eszterhazy grófnő, Maria Mindszenthy, Kamilla von Hollay, Victor Varcony. Mindannyiukat szerette és tisztelte a németközönség.
2. Sok neves művész számára a hangosfilm elterjedése karriere végét jelentette. Olyan színjátszókra volt most már szükség, akik szépen beszéltek, sőt énekelni és táncolni is tudtak. 1929 és 1933 között egész Európából özönlöttek a tehetségek Berlinbe, amelynek közönsége – nem csak filmes szemmel – pezsgő kulturális életnek lehetett tanúja ebben az időszakban. Gitta Alpar, Rose Barsony, Peter Lorre, Szőke Szakáll, Marta Eggerth, Ernst Verebes, Irene Ambrus, Karl Huszár – Puffi, Franciska Gaal, Tibor von Halmay, Lili Darvas képviselték a magyar filmművészeket Németországban. A népszerű operettmelódiákkal megtűzdelt szórakoztató zenés-táncos filmek, a jazz-elemek és a sztepptánc dobpergése a német határokon túl is meghódította Európa közönségét. Sok neves német rendező dolgozott szívesen ismert és kevésbé ismert kelet-európai tehetségekkel, és nemcsak szórakoztató, hanem drámai szerepekben is. 1933-ban azonban a csillagoknak egyik napról a másikra el kellett hagyniuk németországi művészlakásaikat, otthonaikat. Megkezdődött a történelem egyik legsötétebb fejezete.
3. 1933 után a német filmtörténet teljesen új fejezetét írták, újak voltak azok a magyar filmszínészek is, akik a hagyományokra apellálva most próbáltak szerencsét Németországban: Käthe von Nagy, Maria von Tasnády, Marika Rökk, Margit Symo, Clara Tabody, Ida Turay, Lili Murati.
