Kizsűrizett kisfilmesek a Szemletanács előtt: tévedett az Előzsűri?
Nem maradt visszhangtalan az idei Szemle kísérleti és kisjátékfilmes előzsűrijének múlt csütörtöki döntése, mely szerint a kategóriába mindössze 16 filmet választottak be a versenybe. A 16 film közt is mindössze 7 darab kisjátékfilm található. A nevezett 33 kisjátékfilm közül 8 forgott 35 mm-re, ebből mindössze 2 került be a versenybe. Számos többmilliós költségvetésű produkció akadt fenn a rostán, köztük a kísérleti kategória tavalyi nyertese, az idén Hypnos című kisjátékfilmjével induló Fliegauf Benedek.
A kisfilmes alkotókat és producereket hidegzuhanyként érte a hír. Az összhangzó kritikusi vélemény szerint a tavalyi Szemlén a 25 fős kisfilmes mezőnyben lehetett felfedezni a magyar film legéletképesebb jövőbe mutató irányzatait. Számos izgalmasnak, magyar környezetben szokatlan témájúnak s műfajúnak ígérkező kizsűrizett produkció (pl.: Uno, Flakon) alkotói állnak értetlenül az idei döntés előtt.
A stúdióvezetők és a filmkritikusok elhatározták, hogy petícióval fordulnak a Szemletanácshoz: emeljék fel a létszámot az elmúlt évek szemlegyakorlatának megfelelő 25-re. A Szemletanács tegnapi ülésén hozta meg nemleges válaszát. Indoklásuk szerint: ha megemelnék a kisfilmek számát, ugyanezt meg kellene tenniük a dokumentumfilmesekkel is. Márpedig a Szemle ideje és költségvetése véges.
Feltettük a kérdést Böjte Józsefnek, a Szemletanács elnökének, hogy az idei 35:16-os dokumentumfilm:kisfilm aránnyal szemben miért volt tavaly ugyanez az arány mégis 35:25? Böjte felvilágosított arról, hogy a Szemle alapszabályában vannak a nevezések számához százalékosan viszonyított előzsűrizési arányok lefektetve, ezek az arányok tavaly mások voltak kisfilmek és doksik között, idén ennyi kisfilmnek volt hely...
Az előzsűri, melynek tagja volt Jankura Péter operatőr, Peternák Miklós médiaművész és esztéta, valamint Tillman József filozófus, döntését a petíció tekintetében sem volt hajlandó megváltoztatni. Elmondásuk szerint ezt a 16 filmet is alig tudták kiválasztani, annyira alacsony színvonalú volt az idei nevezettek mezőnye.
Két kérdésünkre: hogy hogy kerülhet egy háromtagú zsűribe egy szuperavantgárd ízlésű médiaművész-esztéta és egy filozófus, s hogy mennyire vannak ezek az emberek képben a fiatal magyar film aktuális trendjeit illetően, - Böjte József közölte: ezeket a személyeket a szakma választotta ki, s egyértelműen úgy ítélték meg őket, mint akik kompetensek egy ilyen feladat megoldásában.
Böjte szerint elhibázott lépés volt a producerek részéről a filmek számának növelését kérni, szerinte az általa felvetett, s a válaszlevélben is leírt áthidaló megoldást kellett volna javasolniuk: változtassák meg a Szemle alapszabályát, s válasszák külön a kísérleti filmes és a kisjátékfilmes kategóriát, akkor majd lesz hely több kisfilmnek. Ezt a döntést azonban csak a Filmszövetség hozhatja meg, s ennek meghozatalára most sem idő, sem pénz nincsen.
A Szemletanács elnöke megbékélésre szólított fel: amikor ilyen nehéz helyzetben van az egész magyar film, s épphogy csak meg tudják rendezni az idei Szemlét a korábbiaknál sokkal szűkösebb keretek között, akkor a legkevésbé sincs szükség széthúzásra. A producerek részéről a petíciót kezdeményező Muhi András, az Inforg Stúdió vezetője (aki mindazonáltal két filmmel is versenyben van), a stúdióvezetők összefogására szólított fel az ügyből levonható tanulságok nyomán. Szerinte is szükség volna a kísérleti és a kisjátékfilmek szétválasztására a Szemlén.
A stúdióvezetők valószínűleg a nyilvánosság előtt is meg fogják vitatni a helyzetet a filmhu által megrendezendő kerekasztal formájában.
Az ügy az egyszeri sértődöttségeken felülemelkedve is tünetszerűen mutat túl önmagán.
A szerkesztőség az adott ügyben nem tudja teljesen elhatárolni magát az egyéni értékítéletektől, minthogy több tagja is érintett egyrészt alkotói oldalról, másrészt a fiatal magyar film jövője iránt érzett elhivatottsága folytán.
Te mit szólsz ehhez? Fejtsd ki a fórumunkban!
