sex hikaye

Koltai Róbert: Csocsó (Premierpark)

2001. november 30. - filmhu
- Mennyire önéletrajzi ihletésű film a Csocsó?

- Nem önéletrajzi film, de benne van minden, amit „ön”életemnek köszönhetek, és amit személyesen átéltem. 1952-től 1957-ig, nyolc-kilencéves koromtól tizenhároméves koromig Sztálinvárosban nőttem fel. Ebben a filmben benne van minden, amit megéltem, Apukám, és a család, de konkrétan még sincs benne semmi. Egyszerűen eszembe jutott, hogy erről a korszakról kellene filmet csinálni. Ami a film történéseit illeti, majdnem mindennek megvan a gyökere az életemben, de ugyanakkor konkrétan semmit nem építettem be életemből a filmbe. Ami a lényeg: ma már alig élnek azok közül, akik akkoriban valamit, valahol létrehoztak, és akik akkor valamilyen hülye izmusba keveredtek. Különben még nem látom, melyik izmus értelmes, mert egyik hülyébb, mint a másik. Mindegyiknek megvan a rettenetes csúnya oldala. Egyszer, ha jól csinálják, akkor valamelyik izmus megmarad.

- A Sose halunk meg! című film után Mint a mókus fenn a fán címmel fogtatok a Csocsó-sztori forgatókönyvírásba Nógrádi Gáborral, mégis más filmek következtek pályádon. Mikor kezdtétek újraírni az akkor félbe hagyott történetet?

- Be is fejeztük akkor azt a forgatókönyvet, de nem lett jó, el is dobtuk. A mostani történet egész más. Amikor másfél évvel ezelőtt Apukám meghalt, rám törtek a múlt emlékei, és Dés Laci barátom is ösztökélt, ne adjuk fel: azért mert nem sikerült egy könyv, az alapötlet jó, ne hagyjuk veszni. Az éppen most ötvenéves Dunaújváros, és Dunaferr is mellénk állt, így végül is megírtuk a Csocsót.

- A kamerák mögött álló Koltai Róbert rendező hagyta-e improvizálni a kamerák előtt álló Koltai Róbertet, a színészt?

- Inkább Koltai Róbert, a társ-forgatókönyvíró, Nógrádi Gáborral konzultálva, néha az ő utólagos engedélyével improvizált egy keveset. De nemcsak magam, hanem többi színészbarátom is.

- Gondolom, ez azért felüdülés lehetett, mert A miniszter félrelép forgatásakor Andy Vajna producer nem volt híve rögtönzéseteiknek Kern Andrással!

- Andy Vajna azt mondta: egy hónappal a forgatás előtt kell improvizálni, nem a helyszínen, mert az sokba kerül. De az nem arra vonatkozott, hogy ha az eredetinél egy jobb mondat születik, akkor azt ne mondhatnánk el. Ezt úgy kell érteni, hogy egy külső jelenetet ne változtassunk meg hirtelen belsőre, mert az nagyon sokba kerül. És ezzel én is egyet értek. Ez csak szerencsés esetben sülhet el jól, mint például a Szambában, amikor esett az eső, és egy külső börtönjelenetet átformáltam egy belsőre.

- Szerepel-e majd külföldi fesztiválokon a Csocsó, és mennyire értik majd meg a magyar ötvenes éveket a nagyvilágban?

- Remélem, szerepel, már van iránta érdeklődés, és bízom a Magyar Filmúnió új vezetőjében, Vezér Évában is, aki már két tesztvetítést is végignézett és úgy tűnik, lelkesen a film mellé állt. Los Angelesben pedig a magyar filmek „nagykövete”, Bunyik Béla egy hétig szeretné vetíteni a filmet januárban, az ottani mozikban. Szerintem meg fogják érteni a Csocsót Amerikában, mint ahogy megértették a Sose halunk meg! és a Szamba című filmjeimet, amelyek szerepeltek a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválokon. Közép-Kelet-Európában pedig, érthető okok miatt, teljes egészében megértik. De Sztálin, a szocializmus mind-mind egzotikum Nyugat-Európában, de még Amerikában is. A poénok meg nemzetköziek, arra mindig különös gondot fordítok, hogy ne maradjanak belterjesek.

- A Sose halunk meg! című filmet több mint hetvenszer nézted meg mozikban, figyelve a közönség reakcióját. A Csocsót hányszor nézed majd meg titokban, beosonva a mozitermekbe?
- Nem tudom, de már eddig is szép számmal láttam, mert minden tesztvetítést végignézek. Akár színházról, akár filmről beszélünk, egy mű igazán akkor születik meg, kel életre, amikor a közönség is ott ül a széksorokban. ő fejezi be az alkotást. Ez egy szertartás. És én szeretek ott lenni, mert minden előadás más és más.
Premierpark

Címkék

interjú



nka emblema 2012