Kormos Gyula Krisztián: „Aczél nem apafigura volt, mondom: ő volt a producer.”
Kult_ur.hu - interjú a rendezővel
Kormos Gyula Krisztián alkotása a szocialista korszak és a értelmiség viszonyáról, Aczél Györgyről, aki tűrt, tiltott és támogatott. A film rendezőjét a 42. Magyar Filmszemle előtt e-mailben faggattuk.
filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?
Kormos Gyula Krisztián: Még 1996-ban a Repeta című oktatási műsorban volt egy történelmi személyiségekről szóló miniportré sorozatom. Akkor találkoztam először - mint filmkészítő - Aczél György nevével. Azután számtalan interjú és beszélgetés során fel-felbukkant az ő neve és egyre jobban kezdett érdekelni a személy és a személyéhez is kapcsolt korszak, a kádárizmus-aczélizmus. A film forgatókönyvét 2005-ben kezdtem el írni. Minél jobban beleástam magam a témába, annál inkább érződött, hogy valóban filmre kívánkozik nemcsak az ő életútja, hanem az a harminc év is a magyar történelemből, amit alapvetően meghatározott Aczél sajátos teljesítménye és sajátos személyisége.
Tartalom
Aczél György, a kádár-korszak emblematikus figurája, a kultúrpolitika atyaúristene, virágzó kultúrát teremtett egy elnyomó rendszerben, közben megtörte, magához édesgette az alkotókat, sokakat pedig örök hallgatásra ítélt. Ki ez az ember, és mit gondolnak róla azok, akik élvezték vagy épp elszenvedték hatalmát. „Ma Magyarországon változatlanul rögeszmeként él, hogy olyan, hogy kultúrpolitika, olyan van. Tehát, hogy egyáltalán, ez művelhető, mint műfaj, és hogy ez személyfüggő. Ezt például neki köszönhetjük, mint egyértelmű negatívumot.” „Hát, tessék megnézni a De Gaulle-i Franciaországban az André Malraux, vagy később a Jack Lang – szabályosan azt csinálta, amit az Aczél. Tehát egy áttekintést a kultúra egésze felett, súlypontozás… És hát egyet tudott a Jack Lang meg az André Malraux, amit az Aczél is tudott – végül is, nevében és személyiségében vállalta a felelősséget azért, ami történik.” A film az utóbbi két évtized egyik legambiciózusabb vállalkozása, hogy a közelmúlt örökségével szembe nézzünk. Megszólalnak a korszak kiemelkedő alkotói, befolyásos politikusai, és Aczél legközelebbi hozzátartozói. Az interjúkból kibontakozó egyre árnyaltabb kép archív mozgóképekkel, filmrészletekkel, fotókkal és írott forrásokkal kiegészítve egy átfogó, történelmi tablóvá áll össze.
filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
K.Gy.K.: A film operatőre a barátom és egyik szakmai mesterem, Boldizsár András. A film kisebb-nagyobb megszakításokkal négy éven keresztül forgott, több hangmérnök és technikus is dolgozott velünk.
filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
K.Gy.K.: Kisebb részben a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásából, nagyobb részben az RTL Klub, a Wifilm és a Metaforum Film saját forrásaiból.
filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
K.Gy.K.: Nádas Péter hosszas unszolás és a számomra kiosztott jelentős mennyiségű „házifeladat” elolvasása után végre fogadott gombosszegi házában és elkészíthettem vele azt a három órás interjút, ami a film egyik dramaturgiai vonalát adja.
filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
K.Gy.K.: Szűrös Mátyást nem engedték be az interjú megbeszélt helyszínére, a Képviselői Irodaházba. Végül barátaim jó sajtókapcsolatainak köszönhetően megkaptuk az egyik párt nagytermét, ahol felvehettük az interjút.
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
K.Gy.K.: Alapvetően mindenre kíváncsi vagyok, leginkább persze az ismeretterjesztő szekció versenyfilmjeire, ahol a kult_ur.hu az egyik résztvevő. És egy-két közeli, régen látott ismerős filmje is érdekel.
filmhu: Milyen díjra érzed esélyesnek a filmedet?
K.Gy.K.: Diplomatikusan: nem is gondoltam erre. Őszintén: mint minden alkotó, a filmkészítő is kicsit (nagyon) hiú. Aki benevezi a filmjét, nyilván szeretne nyerni, de legalábbis begyűjteni néhány szakmai elismerést, egy-pár vállonveregetést. Nem?
filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?
K.Gy.K.: Legjobb: Jancsó Miklós miközben éppen pipára gyújt az interjú közben: „Aczél nem apafigura volt, mondom: ő volt a producer.” Legrosszabb: rengeteg ilyen volt, de azokat nem vágtam be.
filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
K.Gy.K.: Dramatizált jelenetet nem rögzítettünk a filmhez, a forrásanyagokkal, fotókkal elszöszöltünk hosszú órákat.
filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?
K.Gy.K.: Bármelyiken.
filmhu: Mi a legmeghatározóbb élményed a Magyar Filmszemlével kapcsolatban?
K.Gy.K.: Ez az első filmszemle, amire neveztem és az első filmszemle, amin részt veszek.
