Közszolgálati tévé - nyitány (op. 9 - 11)

Ahogy a többiek

Föltéve, hogy választanak új tévéelnököt: két hónapig(sem).  "Föltéve". Mintha a pártdelegált kurátorok akarnának választani főhivatású vezetőt a még mindig talpon lévő 18 darab jelöltből.  A társadalmi kurátorok meg nem. Közbül itt van a fránya médiatörvény is, amelyre többször hivatkoznak, mint ahányszor be akarnák tartani. "Adunk elnököt , előbb adjatok pénzt és vicaverza". A háttérben tranzakciók köttetnek. "Vissza költözik" a Nap TV, reklámidejével, díszleteivel, logóival, Lakat T.Károlyaival s régi - új zsákjukba hallgatólag belecsempészik a főadó egyéb műsorkínálatait. Ez korrekt, ha egymáséi vagyunk. De vajon egymáséi vagytok exklúzív szerződéssel? Nyájas tények: megugrik a nézőszám, picurit növekszik a reklámbevétel. Hírlik továbbá, hogy a lestrapált, tragikomikai fordulatokról tanúskodó Szabadság téri épületben új szerkesztőségek "állnak fel", új szerződések születnek. Szupergázsikkal. Vajon a sok kis szakmai bedolgozót is ki fogják fizetni(?!).

Mi a háttérben sietve munkálkodók vezérlőelve?  - fiatalítás, frissítés, szakmai korszerűsödés, versengés, a néző - néző -  néző -szám végre - valahai növelése!!! Izgulok is kellőképpen, hogy a Fábry-show -val meg a Heti Hetessel átellenben a Nádas-borsh több magyar rekeszizmot rázkódtasson örkényistvános(?) poénjaival. Hogy a közszolgálati szép, fess, slágfertig lányai (jöttek a kereskedelmiből) ráverjenek a piaci csajokra. Ha szörfözök: írják is ki, melyik divatház öltözteti éppen aktuális szívemszottyát. (zárójelben: a BBC, a CNN, a CBS meg a többi "nagy" középkorú, meglett hölgyekre és urakra épít, mert számukra a távlatos megbízhatóság a mérce).

Döntések: Pálffy István itt, s nem amott a csigaTV-ben híradózik (én nem érzékelek stiláris különbséget, a nézők enerváltan tiltakoznak a milliós sztárgázsik hallatán). Vitray Tamás újból a sport élén, főként nevelésügyi tervekkel, ez helyes, ez rájuk fér. De mi lesz a konkurrens sportcsatornák légiójához, ezerszer gazdagabb kínálatához képest?

Sugár Ágnes alkalmi kampányműsor-vezetőből jutalmul alkalmi kultúrális főszerkesztővé szökken elő. A kultúrális antropológia élvezetes eszközeivel írhatnánk le "átváltozását": mindentudás, távlatos gondolkodás, tervek, nóvumok, az íróasztalon gyülekvő tippek, forgatókönyvek, eddig nem látott pofázmányok bevonása, nájmódi rizsa vagonszámra, elenyésző mennyiségű produktum. Színtiszta déja vu.

Érdi Sándor visszatér nosztalgikus múzeumából. Lagzi Lajcsi és víg csapata az országjáró dáridózásból.
 
A kereskedelmi csatornák piaci versengését áttetsző parallel műsorok osztozkodása jellemzi: Claudia kontra Mónika, Fókusz rekontra Aktív,  Big Brother szubkontra Való Világ. Olyan jelenségről volna szó, mint a "gyémántok utcái", mint "női fehérnemű negyedek", vagy mint a londoni City ezernyi óriásbankjával: "íme, a termék nyilt választéka!". A szám tátva marad, amikor a közszolgálati MTV nagyhangon beharangozza, hogy ebbe a buliba be akar szállni. Első nekifutásra közéleti talkshow-val: "élesben". A díszlet-licenc ugye adott, közepes aréna, az emelvényen élő nézők, szemközt öt-hat karosszék a főszereplő viaskodók számára, szavazógép, élő telefonvonal az okvetetlenkedő betelefonálók számára. Óra indul!

 Hátterében témafelelős Naumann Gábor. A ringben Fiala János, Obersovszki Péter. A vitakérdések égetőek: drog, romavilág, klónozás,  "mi a hír?", euthanázia, eukonformitás, stb..stb..Mármost a rendelkezésre álló szűk 25 percben semminek sem lehet végére járni. Talán nem is tekintik feladatuknak. Halászok ők, kik bele-belemerítik hálójukat a közéletiség végtelen tavába. Mint ahogy Claudia sem békélteti meg a marakodó melegeket s hivalkodó transzvesztitákat. Aminthogy Jakubcsek Gabi sem grimaszolhat annyit, hogy nézői
állást foglalhassanak az ő választotta polémiákban. Az ürügy a merítés. A lényeg, hogy a műsorvezetőt és az ő ringjét bevéssék, eladják + reklámidővel. Erre susogja a földhözragadt tévénéző: "az én adófilléreimen?"

Legdémonibb vizuális élményem A Baló-szerkesztette új "Hét"- hez kötődik. Két, baljós -, információkkal, számokkal, adatokkal tele zsúfolt közismereti "anyag" közé bevágtak egy amolyan szubjektív monológot. A kamera szuperközeliben kóválygott egy zokogó anya bal szemén, jobbszemén, orrán, rebbenő száján, rezgő állán - miközben az arc "tulajdonosa" valamilyen súlyos családi dráma részleteiről hebegve beszélt. Talán vétkes fiáról? Bűnről? Önmarcangoló anyaszerepéről?  - sohsem fog kiderülni. Az arcrészletek fotogén melodrámája messze alúlmúlta a Sváby - féle könnyfakasztó dramolettek látványiságát. Ilyenkor mondta Illés Papi bácsi a régi, Makarenkó utcai műteremben az operatőr - tanoncnak: "mars ki!".

Kurta záradék: átböngészve a megújuló magyar király tévé heti műsorát, abban a tömérdek töltelék között, nyomát se lelni egy - egy árva, friss keltezésű dokufilmnek, pláne fiatalos kisjátékfilmnek. Holott fillérekért is odaadnák. Erre nem jut a mostani költségkeretből?