Laterna Magica fesztivál - lezajlott a negyedik
A Laterna Magica fesztivál elsősorban azt próbálta bemutatni, milyen kísérletek történtek a filmnyelv megújítására az elmúlt húsz-huszonöt évben, és melyek a főbb irányvonalai az amerikai avantgárd megjelenésével induló, hazánkban is jelentkező változásoknak, amelyek hatása a mai napig tart, és amelyek alapjában véve alakították át a filmről, mint művészi közlésről való gondolkodást.
A szervezők a rendezvény öt napját tematikusan osztották fel. Az első két nap az amerikai és a magyar avantgárd filmkészítés múltját vázolta fel. Az első napon vetítették az amerikai filmeket, utána Ben Meade, a tengerentúli avantgárd film fontos alakja, ma is aktív filmes, tartott előadást az amerikai avantgárd filmről. A pénteki program a magyar avantgárd filmezés múltját mutatta be, Tóth János rövidfilmjeitől Szemző Tibor zenés munkájáig. A vetítések utáni délutáni beszélgetésen, meglehetősen kis számú közönség előtt, Szemző Tibor a filmje készítéséről beszélgetett, Halász Péterrel és Grünwalsky Ferenccel. A szombati program az elmúlt évek filmterméséből válogatott filmek segítségével – például Szomjas György Gengszterfilmje vagy a Közgáz Vizuális Brigád Országalmája- illusztrálta a dokumentumfilm és a játékfilm közti határvonal elmosódásának folyamatát. Az aznap este vetített Kis Valentino-n alig voltak néhányan a moziban. A filmről szóló beszélgetésen a rendező, Jeles András nem tudott részt venni, így Halász Péter beszélt a korszakról és a film elkészültének körülményeiről. Vasárnap a kilencvenes évek kísérleti filmjei kerültek terítékre. Ennek megfelelően a délelőtti vetítéseken sokszínű válogatás várta a Dominikánus házba látogató érdeklődőket, Forgács Péter Privát Magyarország sorozatának egyes darabjai, Tímár Péter Egészséges erotikája, az utóbbi évek nagysikerű rövidfilmje, az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , Oláh Lehel MAFSZ-díjas filmje, az Öt után, hat előtt, Szőke András Európa kempingje… Klöpfler Tibor A lakatlan ember című filmjének vetítése után Rényi András esztéta a rendező és a film főszereplői jelenlétében beszélt a film képzőművészeti vonatkozásairól, a Civil Közösségek Házában, festői környezetben.
A hétfői nap vonzotta a legtöbb érdeklődőket. A szürreál és virtuál mottója alatt a fiatal filmesek, Mundruczó Kornél, Hajdu Szabolcs, a Buharov fivérek, Szolnoki József és Buvári Tamás beszélgettek egymással a történet filmkészítésben játszott - ha nem is elhanyagolható, de mindenképpen lecsökkent - szerepéről, a látvány és a kísérletezés fontosságáról. A rendezvény a Meteo vetítése után, a Dante kávéházban tartott záróbeszélgetéssel ért véget.
Mint a fentiekből is kiderült, a fesztivál programja rendkívül sokszínű volt, talán túlságosan sokszínű is ahhoz, hogy áttekintést tudjon nyújtani a napjainkig tartó kísérleti filmes tendenciákról. Inkább színes összeállítás jellege volt, amely során egymás mellé került A kis Valentino, az Országalma, az Egészséges erotika és a Nincsen nekem vágyam semmi, filmek, amelyek gondolkodásmódjukban távol állnak egymástól. A nyolcvanas évek és a kilencvenes évek elejének filmjei közt mind a készítőket, mind a szellemiségüket tekintve felsejlett egy erős szellemi rokonság, amely szorosan köthető a korszak - nem pusztán filmes - új hullámos, underground mozgalmához - a mai fiatal filmeseknél nem érezhető ilyen művészeti ágakat összekapcsoló avantgard mozgalom.
A fesztivál szervezési problémái miatt sajnos nem tudta a kellő figyelmet kivívni, holott programjában a magyar film gyöngyszemei – A kis Valentino, A lakatlan ember - mellett az utóbbi évek filmtermésének a legjava is szerepelt. A Laterna Magica jövőre folytatódik, remélhetőleg hasonlóan gazdag programmal, körültekintőbb szervezésben.
