Letöltheted a Filmszakmai Kerekasztal teljes koncepcióját!

A Word formátumot ide kattintva töltheted le!

A FILMSZAKMAI KEREKASZTAL KONCEPCIÓJA

a Mozgóképtörvényre, valamint a magyar mozgóképkultúra és -ipar fejlesztését szolgáló kormányzati döntésekre

Tartalomjegyzék

Bevezetés
I. A mozgóképtörvény és a kapcsolódó szabályozások
által elérendő célok
II. A mozgóképtörvényben illetőleg az ezzel összefüggő
szabályozásokban rendezendő kérdések
III. A haladéktalan kormányzati intézkedéseket igénylő
kérdések

IV. A mozgóképipar fejlesztéséhez a költségvetésen kívüli
lehetséges források

V. A filmszakma jelenlegi irányítási-működési struktúrája

VI. A filmszakma javasolt irányítási és működési struktúrája

Bevezetés

A nemzeti kulturális értékőrzés és –fejlesztés szempontjából az oktatás mellett az irodalom, színház és zene tradicionálisan meghatározó szerepét a XX. század végére az audiovizuális közvetítő eszközök tömeges elterjedése okán egyre inkább a mozgókép vette át, és vált a meghatározó jelentőségű kulturális értékhordozóvá.

Az audiovizuális ipar a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő iparága, amely tartalommal látja el a médiákat, a mozikat, az Internet szolgáltatókat. A digitális televíziózás és filmforgalmazás rohamos terjedésével az interaktív tévé, - amely egyesíti az internetet, a hagyományos tévécsatornákat és a mozihálózatot -, tartalomszolgáltatási (tévéfilmek, műsorok, mozifilmek, zene videók stb.) piaci kereslete szinte kimeríthetetlen.

Az EU tagországok többségében a politikai döntéshozók számára evidencia a mozgóképgyártás és –terjesztés, más kulturális és gazdasági területekhez képest eltérő jellegű kezelése és szabályozása és dinamikusan növekvő költségvetési támogatása. Ennek fontosabb okai a következők:

- a tömegfogyasztás révén megnyílt a lehetőség a nemzeti és európai identitás valamint kulturális sokszínűség megőrzésére;

(Jelenleg Magyarországon évente átlagosan több mint 450 filmet néz meg a lakosság TV-n, videón, DVD-n, moziban. Az „elfogyasztott” filmek 0,5 %-át sem éri el a magyar alkotások száma…)

- a filmkészítés és terjesztés, valamint a gyártás feltéleinek átalakulása a tömeges fogyasztói igények miatt iparszerű feltételek között zajlik, gazdaságilag is húzóágazat lehet;

Egy adott ország komparatív előnyeire építve – mint pl. építészeti és természeti adottságok; kvalifikált és olcsó szakembergárda; kedvező árakon igénybe vehető infrastuktúrális szolgáltatások -, foglalkoztatási lehetőséget teremt és kapcsolódási alkalmat az olyan csúcstechnológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához, mint pl. a számítógépes képalkotás, a digitális kép- és hangátvitel stb.

- a nemzeti és európai filmgyártás termékei a gyártó országokban is csak piaci védettség és költségvetési támogatás mellett készülhetnek el és juthatnak el a nézőkhöz; a nemzeti és nemzetközi piacon pedig csak a globalizált terjesztői struktúrákhoz alkalmazkodva tölthetik be kulturális közvetítő szerepüket és lehetnek pénzügyileg is sikeresek. Ez a helyzet specifikus, EU konform szabályozásokat igényel a gyártásban, a közszolgálati és kereskedelmi TV-k működésében, a videó és moziterjesztésben egyaránt.

Az elmúlt 12 évben Magyarországon sajátos helyzet állt elő: miközben mindegyik kormánynak szándékában állt, hogy törvényben szabályozza a mozgóképszakma működési és fejlődési keretfeltételeit - ez nem történt
meg. Ez idő alatt megoldatlan problémák sokasága torlódott és kuszálódott össze, viszont egyértelműen kiderült, hogy ennek a kulturális,- gazdasági, - és politikai szempontból egyaránt fontos területnek nincs felelős gazdája. Kiderült az is, hogy mind a mozgóképtörvény érdemi előkészítése, mind a „törvényen kívüli” problémák kezelése a feladatok összetettsége miatt ágazatok közötti koordinációt és ennek kormányzati szintű irányítását igényli, - legalább a filmszakma korszerű működési struktúrájának és a filmtörvény megszületéséig.

Az európai tapasztalatok alapján már itthon is nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarországhoz hasonló kis országok esetében a nyelvi korlátok közé zárt belső piacon nem lehetséges a nemzeti filmgyártás és –terjesztés állami költségvetési támogatás nélküli megőrzése. A kérdés mindenütt az állami szerepvállalás mértékének és módjának, valamint a piacszerű, eurokonform szabályozási eszközök célrendszerének és technológiájának meghatározása volt. Ennek kerete lehet a mozgókép-, vagy filmtörvény.

I.

A mozgóképtörvény és a kapcsolódó szabályozások által elérendő célok

Tisztában vagyunk azzal, hogy a köztudatban a filmtörvény kifejezés honosodott meg, melynek nyelvi, illetőleg kodifikációs oka van. Ez az anyag azért használja a mozgókép kifejezést, mert így akarja egyértelművé tenni, hogy a koncepció – és az ezt követő szabályozás - nem csak a filmre, hanem valamennyi audio vizuális művészeti területre kell, hogy vonatkozzon, függetlenül attól, hogy a jogalkotó melyik fogalmat fogja kodifikálni.

1. A nemzeti filmgyártásban:

- Magyarországon évente készüljön el legalább 25 db, mozibemutatásra alkalmas 35 mm-es játékfilm. Ez a szám egyrészt a magyar film piacon való folyamatos jelenléte érdekében, másrészt a gyártási infrastruktúra számára szükséges folyamatos megrendelések, harmadrészt pedig a művészi minőséget is hordozó alkotások kiválasztódásához szükséges mennyiség miatt szükséges.

A 2001-éves gyártási árakon számolva egy átlag költségvetésű játékfilm kb. 250 millió forintból valósítható meg, mely összeg átlagosan 65 %-át biztosítsa az állami költségvetés. A támogatási összeg ellentételezéseként – de elsősorban a piacszerű működés feltételeinek biztosítása okán -, a támogatást biztosító szervezet, az MMKA csak olyan szerződést köthet a producerrel, amely biztosítja az állami támogatást nyújtó szervezet részére a hazai és külföldi terjesztésből a jogtulajdonosnál képződő nyereség bizonyos százalékát.

Az évi 25 játékfilm finanszírozásának átlagosan 65 %-a együttesen évente 4.063 millió forint költségvetési forrást igényel.

- Koprodukciós filmek támogatása, ami egyrészt az EU tagországokban készülő kisebbségi magyar részvételű filmeket jelent. (Évente kb. 10 játékfilmről, esetenként kb. 50 millió forintos „beszállásról” van szó.) Másrészt az Eurimages két lépcsős támogatási rendszerével összhangban lehetőséget adna évente két többségi magyar részvételű, magas költségvetésű európai koprodukció megvalósítására, egyenként kb. 500 milliós kötelezettségvállalással. Éves támogatási igénye: 1.500 millió forint.

- A magyar gyártású televizíós játékfilmek és sorozatok készítése és folyamatos jelenléte a közszolgálati és kereskedelmi csatornákon. Ez különösen fontos annak érdekében – a European Film Promotion mintájára - hogy legyenek a hazai nézők által is szeretett magyar alkotók és sztárok a médiákban, továbbá, hogy a filmgyártásra létrehozandó infrastruktúra folyamatos megrendeléseket kapjon.

E területen azt kell elérni, hogy a magyarországi sugárzású tévékben (elsősorban a közszolgálati csatornákon) hetente legalább egy magyar gyártású TV játékfilm megjelenjen. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a műsorok a filmszakma szakmai ellenőrzésével működő elosztási rendszerben készüljenek és valódi kulturális értékeket jelentsenek.

Ez évi kb. 50 db filmet, filmenként átlag kb. 60 milliós költséget és 50 %-os költségvetési finanszírozást feltételezve évi 1.500 millió Ft-os támogatási igényt jelent.

? Az animációs film minden országban a fiatal generációk értékorientációs befolyásolása szempontjából a kulcsterületet jelenti. Magyarországon el kell érni, hogy évente legalább 1 db egészestés animációs játékfilm készülhessen (gyártási költség kb. 1 md Ft.), és a közszolgálati tévékben hetente legalább egyszer kb. 5 perc hosszúságú magyar gyártású új animáció szerepeljen a műsoron (gyártási költség kb. 8 mill.Ft.). E filmek gyártásának költségéből átlagosan 50 %-ot vállaljon át a költségvetés, ami összesítve kb. 1 milliárd forintos költségvetési támogatást jelent.

- A dokumentum, az un. népszerű tudományos és a kisjátékfilm készítés és az általuk betöltött szerep fennmaradása érdekében arra lenne szükség, hogy évente a közszolgálati televíziók számára legalább 150 db, átlag 30-50 perces dokumentumfilm- népszerű tudományos filmanyag, továbbá legalább 40 db kisjátékfilm készülhessen. Ezek 60-80 %-os finanszírozása esetén a forrásigény együttesen 1.475 millió forint.

- A kisérleti filmek támogatása tradicionális érdeke a filmgyártásnak. Ez évente 40 db, kb. 2,5 milliós költségvetésű film teljes finanszírozását jelenti, ami évi 100 millió forintot jelent.

Összességében a filmgyártás „normális” működésének költségvetési finanszírozására 2001 évi árakon számolva kb. 9.638 millió forintra van szükség. A filmgyártásban az állami szerepvállalás biztosítása egyúttal előfeltétele a privát befektetéseknek és a nemzetközi koprodukciónak is.

2. A hazai és határon túli filmterjesztésben a legáltalánosabb cél, hogy az állami költségvetésből finanszírozott filmek eljussanak a nézőkhöz – moziban, Tv-n, DVD-n, videón. Az egyes filmterjesztési területek vonatkozásában ez a következőt jelenti:

- Art-mozi fejlesztési program. El kellene érni, hogy Budapesten kívül még legalább 50 magyarországi településen legyen minőségi kiszolgálási feltételek mellett a magyar és nemzetközi filmes értékek bemutatását biztosító Art-mozi.

(Ez gyakorlatilag a 20 ezer lakosnál nagyobb településeket jelentené.) Egy három éves fejlesztési program évi kb. 1,5 md Ft. beruházási támogatást igényelne, melynek 50 %-át az EIB finanszírozása mellett a helyi önkormányzatok, vagy a mozik privát tulajdonosai vállalnák.

Az éves költségvetési finanszírozási igény három éven keresztül állami garanciavállalás mellett évi kb. 750 millió forint.

- Az Art-mozik működtetésének támogatása. A már meglévő és a fejlesztési program segítségével létrejövő Art-mozik üzemeltetői által programfinanszírozó jelleggel pályázati úton elnyerhető normatív összeg. Évente kb. 600 millió forintot igényel.

- A filmforgalmazás támogatása tekintetében alapvető cél, hogy minden költségvetési támogatással készült film számára biztosított legyen az esély a közönség előtti megmérettetéshez, a sikerhez, vagy bukáshoz. Ehhez filmenként legalább 5 forgalmi kópia (kb. 600 eFt/db.) és kópiánként 2 millió forint reklámköltség biztosítása szükséges. Az e célra fordítandó éves támogatási összeg (25 játékfilmet feltételezve és az egyéb műfajú, moziforgalmazásra alkalmas filmek kb. 50 millió forintos forgalmazási támogatást is figyelembevéve) kb. 375 millió forint. Az amerikai sikerfilmekkel is versenyképes 3-4 magyar film éves szinten kb. 220 millió forint kiemelt támogatást igényel.

A filmforgalmazásba évente bekerülő, művészileg igényes külföldi, elsősorban európai filmalkotások - kb. 40 db - normatív támogatása (min. 5 kópia és az ezzel arányos, 1,5 millió forint/kópia reklámköltség) összesen évi kb. 420 millió forintot igényel.

- Elérendő cél, hogy valamennyi magyarországi oktatási intézményben legyen DVD lejátszó berendezés és kb. 150 filmes, DVD-n és videón elérhető magyar és külföldi filmekből álló „törzsállomány”, amely az iskolai tantervi és filmes oktatáshoz felhasználható. A „törzsállomány” 3 év alatti feltöltése, majd bővítése évi kb. 520 millió forintot igényel, a DVD berendezések beszerzése egyszeri összegként kb. 210 millió forintot. (E program az OM és a helyi önkormányzatok támogató együttműködését igényli.)

- A fővárosi és vidéki Art-mozikban kialakítandó DVD és videó művészfilm kölcsönzők filmellátásának támogatása. Ez évi kb. 230 millió forintos igényt jelent.

- A szomszédos országok magyarlakta településein az Art-mozik fejlesztésére, működési támogatására, továbbá az iskolák oktatási célú magyar filmellátására vonatkozó programok támogatása összesen kb. 400 millió forintot igényel. (Ebből javasoljuk, hogy a 150 millió forint a Magyar Történelmi Filmalapítvány útján kerüljön szétosztásra.)

Filmterjesztési területen az elérendő célok mindösszesen évi 3.725 millió forint költségvetési támogatást igényelnek.

3. Magyar mozgókép alkotások külföldi forgalmazásának támogatása, amely elsősorban az EU országaiba segítené eljuttatni a hazai audiovizuális termékeket.

A magyar filmek az elmúlt 15 évben elvesztették külföldi piacaikat, az EU országok mozijaiban és TV csatornáin alig van jelen a magyar film. A magyar mozgókép piaci bevezetése, erőteljes állami támogatással, elodázhatatlan.

Éves támogatási igény 350 millió forint.

4. A filmértékek őrzésének, felújításának, archiválásának, és hozzáférhetőségének biztosításához a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára évi 60 millió forint működési támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar kultúra részét képező klasszikus alkotások a bennünket követő generációk számára is elérhetők legyenek.
(A Magyar Nemzeti Filmarchívum fejlesztéséhez szükséges forrásokra a IV. fejezetben teszünk javaslatot.)

5. Történelmi Filmalapítvány, melynek indokolt jelenlegi funkció megerősítéséhez 200 milliós támogatásának 350 mill. forintra történő emelése.

6. A filmgyártás infrastruktúrális hátterének fejlesztése és alkalmassá tétele a hazai és nemzetközi produkciók minőségi színvonalú és kedvező árú elkészítésére, valamint a világpicon jelenleg zajló digitális forradalomban való részvételre. Ez egy 5,2 md forintos, hároméves modernizációs program támogatását jelenti, melynek 33 %-át a Mafilm Rt. saját forrásból, ill. hitelből képes fedezni. Azaz a MAFILM és Fót fejlesztése együttesen kb. 3,5 md, az induló évben kb. 1,5 md forintot igényel.

A filmgyártás további infrastruktúrális elemeinek fejlesztése a Mozgóképipari Rt. vagyongazdálkodásával összefüggésben oldható meg.

Összegezve:

A teljes filmszakmai vertikumot átfogó támogatási igények egy évre vetített összege 15.623 mill. forint.

Ebből az összegből 13.373 mill. forint működési jellegű támogatás, 2.250 mill. forint az infrastruktúra fejlesztésére irányuló (Art-mozi fejlesztés és MAFILM beruházás) 3 éves célfinanszírozás.

Ez a jelenlegi állami szerepvállaláshoz képest hatalmas összegnek tűnik. Más művészeti területekhez (mint pl. komolyzene, opera, színház), valamint ahhoz képest, hogy a terület állami támogatása gyakorlatilag 12 éve (!) nominálértéken maradt, egyáltalán nem magas összeg!

Tekintettel arra, hogy a 2003. évi költségvetés elfogadása előtt nem várható a mozgóképtörvény megszületése, a filmszakma a fejlődési folyamat elindításához 2003-ban a működési jellegű támogatási összeg 60 %-ra, azaz 8.024 mill. forintra, továbbá az infrastruktúrális fejlesztés első éves összegére, azaz 2.250 mill. Forintra tart igényt. Azaz a 2003-as évre vonatkozó teljes támogatási igény 10.274 millió forint.

Az összeg címzettje a Magyar Mozgókép Közalapítvány legyen. Ezt követően a mozgóképtörvény szerint elfogadott éves költségvetési támogatás összege:

„A” változat szerint a GDP %-ban,
„B” változat szerint a törvény elfogadását követő első költségvetésben szereplő összeg évenként valorizált értékén kerüljön meghatározásra.

A valorizáció szabályának nemcsak az inflációt kellene követnie, hanem az ország gazdasági teljesítményét, valamint az EU-hoz való közeledést, integrációs folyamatot is.

II.

A mozgóképtörvényben illetőleg az ezzel összefüggő szabályozásokban rendezendő kérdések

1. A magyar állam szerep- és felelősségvállalásának deklarálása

- a nemzeti filmgyártás megőrzésében és a termékek nézőkhöz való eljuttatásában;

- a filmkultúra értékeinek megőrzésében;

- az EU-hoz való csatlakozás filmszakmai feltételeinek biztosításában;

- a filmszakmai ágazat hatósági felügyeletében.


2. A közvetlen szerepvállalás gazdasági mértékének, konkrét területeinek és alapvető intézményrendszerének meghatározása. A 2004-as költségvetésben a működés támogatására beállítandó összeg 13.373 mill. Ft., amely az alábbi elosztási arányok szerint kerüljön meghatározásra:

- MMKA 12.963 mill.Ft.
- gyártás: 74 %
- belföldi terjesztés: 23 %
- külföldi terjesztés: 3 %

- Történelmi Filmalapítvány 350 mill.Ft.
- gyártás: 80 %
- terjesztés: 20 %

- Filmarchívum (értékőrzés és védelem) 60 mill.Ft.
13.373 mill.Ft.

Az infrastruktúra fejlesztésére szolgáló 3 éves program elfogadása összesen 5.750 mill. forint értékben, melynek első éves összege:

- gyártási infrastruktúra: 1.500 mill.Ft.
- Art-mozi fejlesztési program: 750 mill.Ft.

3. A mozgóképipar szakmai koordinációs szervezetének létrehozása (Mozgókép Koordinációs Tanács), jogosítványainak és működési elveinek szabályozása. Fő funkciója a szervezetnek a közvetlen állami támogatásból származó pénzforrások, valamint a médiatörvény értelmében az ORTT-nél és a televizióknál keletkező pénzeszközök felhasználásának, valamint a gyártási infrastruktúra igénybevételének koordinálása.

4. A hatósági jogköröket gyakorló szervezeti egység létrehozása az NKÖM-en belül, meghatározva a hatósági jogkör tartalmát (filmbesorolás, cégregisztráció; magyar film és kooprodukciós film meghatározás stb.)

5. A filmgyártás és –ipar területén a befektetési és adókedvezmények és egyéb források törvényi szabályozása.

6. Az állami tulajdonú filmszakmai cégek összevonása a vagyon állami tulajdonban történő megőrzése a gyártás infrastruktúra biztosítása érdekében.

7. Külföld bérmunkák ösztönzése érdekében a szomszédos országokhoz hasonló közgazdasági feltételek megteremtése.

III.

A haladéktalan kormányzati
intézkedéseket igénylő kérdések

1. A mozgóképtörvény konkrét előkészítését végző tárcaközi koordinációs szervezet létrehozása, melynek feladatai:
- a törvény előkészítésének koordinálása az érintett ágazati minisztériumok között, különös tekintettel az EU integrációra, valamint a PM-et érintő szabályozásokra. (Befektetési és adókedvezmények; költségvetési támogatások meghatározása; ÁFA törvény módosítása – mozijegyadó – kulturális járulék; filmipari vállalatok összevonása stb.)
- a médiatörvénnyel való összehangolás és az ehhez szükséges törvénymódosítás előkészítése;
- a kodifikációs munkát végző ágazati szakmai szervezetek irányítása.

A Filmszakmai Kerekasztal a törvényelőkészítés minden lényeges fázisában, de különösen a Parlament és illetékes bizottságai elé kerülő előterjesztések vonatkozásában a filmszakmai érdekek érvényesítése céljából egyetértési jogot kíván gyakorolni. A filmtörvény NKÖM által elkészített szövegszerű tervezetét a Filmszakmai Kerekasztal - a széleskörű szakmai konszenzus kialakítása érdekében -, szakmai vitára kívánja bocsátani.

2. A filmipari vállalatok új irányítási szervezetének kialakítása érdekében átmenetileg miniszteri biztos kinevezése. (Azonnal meg kell akadályozni a további vagyonkimentéseket; át kell világítani a cégeket és meghatározni a még meglévő vagyon értékét, a vagyonelemek célszerű hasznosítását szolgáló új szervezetet.)

A még állami kézben lévő filmszakmai gazdasági társaságok további sorsának rendezésére jó példa az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a tartós állami tulajdonú célszervezetek (Rt-k és Kft-k) viszonyára 1998-ban kialakított szervezet. A Privatizációs törvény mellékletének módosításával lehetőség van a 100 %-os tulajdonú ill. a döntő részben állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében – a tartósan állami tulajdonforma kimondása mellett – a tulajdonosi joggyakorlásra a Magyar Mozgókép Közalapítványt kijelölni. Ezt javasoljuk a MOKÉP Rt, MAFILM Rt, Magyar Filmlabor Kft, Pannónia Filmstudió Kft. és a Játékfilm Stúdió Kft-k esetében.

3. A Mozgókép Koordinációs Tanács mihamarabbi felállítása. (Részletezve lásd VI. fejezetben)

4. A MOKÉP-nél lévő filmjogok átadása a Filmarchívumnak. (Részletezve lásd a VI. fejezetben)

5. A 2003. éves költségvetésben a filmszakmát érintő keretösszegek meghatározása.

6. A kiemelkedő hazai és nemzetközi sikert elért filmművészek társadalmi és anyagi megbecsülése céljából a „Nemzet Filmművésze” cím megalapítása és adományozási feltételeinek kidolgozása.

IV.

A mozgóképipar fejlesztéséhez a költségvetésen
kívüli lehetséges források

A filmszakma és mozgóképipar fejlesztési és működtetési forrásainak biztosítása piacgazdasági feltétek között nem lehet csak a költségvetés feladata. Ahhoz, hogy az EU normákhoz hasonlóan a közvetlen költségvetési szerepvállalás a magyar mozgóképgyártásban ne legyen több 50-80%-nál, kiegészítő forrásokra van szükség. A költségvetési támogatások nagyságrendekkel való növelését a „bázisszám” 2003-as megemelését követően -, három feltételhez célszerű kötni a piacszerű és korrekt gazdálkodás elősegítése érdekében:

- az ágazatban még meglévő vagyonelemek és tartalékok feltárása, célszerű hasznosítása;
- a mozgóképszakma iparszerű működési feltételeit biztosító keretfeltételek kialakítása és alkalmassá tétele a külső (nemzetközi) források fogadására;
- a filmszakma irányítási működési struktúrájának átalakítása, különös tekintettel az ORTT-vel és a TV-k-kel való együttműködésre.

1. Az ORTT-nél képződő, a filmgyártás támogatására – műsorkészítésre - fordítandó összegek.

Amelyek 2001. évi nagyságrendje 2,5 milliárd forint volt.

2. A kereskedelmi és közszolgálati TV-k-nél filmkészítésre fordítandó összegek.

Ennek 2001. évi nagyságrendjét adatszolgáltatás hiányában nem ismerjük. Egyetlen ismert adat áll rendelkezésre, a TV2-nél 400 millió forint volt ez az összeg.

3. Az állami tulajdonban lévő filmszakmai vállalatok vagyonelemeinek hasznosítása, elsősorban a gyártási infrastruktúra fejlesztése céljából.

Az így felszabadítható vagyontömeg több md forint, az ezzel való rendelkezéshez az szükséges, hogy a privatizációs törvény mellékletének módosítását követően az ÁPV Rt. döntsön a jelenlegi vagyonelemeknek – a filmjogok kivételével – az MMKA részére történő átadásáról. (Az összeg meghatározásához az érintett cégek átvilágítása szükséges.)

4. A moziüzemeltetés, valamint a videokiadás és kölcsönzés területén az un. mozijegyadó bevezetése.

A mozik bruttó pénztári bevételeit már jelenleg is 15 % adójellegű elvonás – ÁFA + kulturális járulék - terheli, nagy többségük üzemeltetése az irracionális, 30 md forintot meghaladó multiplex fejlesztések és az azokat terhelő hitel és bérleti díj kötelezettség miatt veszteséges; ill. a videó és DVD területen a 28 %-os adójellegű elvonás miatt csak minimális a nyereségtermelő képesség. Ezért az újabb adónem bevezetése csak a már meglévők csökkentésével ill. eltörlésével lehetséges.Tehát 10 %-os mozijegyadó esetén 5 %-os ÁFA ; továbbá az erőszak és pornó filmeket kivéve a kulturális járulék eltörlése.
(Kérdés az, hogy a precedens értékű ÁFA módosítás megéri-e, hogy egyik költségvetési „zseb” helyett a másikból történjen a forrásátcsoportosítás, továbbá érdemes-e vállalni a viszonylag csekély összegért a jegyadó bevezetése által érintett multinacionális cégek nyilvánvaló tiltakozását.)

Mindezen fenntartásokkal:

- moziüzemeltetésből beszedhető jegyadó: kb. 1.1 md Ft
- a videó és DVD területről beszedhető jegyadó: kb. 1.2 md Ft.

5. Az önkormányzati hozzájárulások az Art-mozi fejlesztési és fenntartási programhoz.

Ennek lényege, hogy központi forrásból erre a célra csak 50 %-os önkormányzati szerepvállalás esetén lenne a támogatás folyosítható.


6. Az EU filmgyártás és terjesztés támogatására szakosodott szervezeteinél meglévő források kihasználása.

- MÉDIA PROGRAMOK (Média Plusz)
- Eurimages
- EVE program
- Europa Cinemas program

(A források elérhetőségének előfeltétele természetesen az, hogy legyen „saját rész”. A Média Desk felállítása csak a filmszakmai kereteken belül lehetséges!)

7. EIB hitelfelvétel állami garanciavállalással. Ennek különösen a gyártási infrastruktúra kialakítás és az Art-mozi hálózat fejlesztés és iskolai DVD program területén van esélye.

8. A filmgyártás befektetői és adókedvezményekkel történő támogatása érdekében a nemzetközi példák alapján ki kell dolgozni a befektetői adókedvezmények rendszerét, és a hazai filmipart vonzó befektetési területté kell tenni a priváttőke számára is.

9. Koprodukciós együttműködés, magán és szponzori befektetések a filmgyártásba. E terület úgyszintén csak megfelelő nagyságú saját rész esetén mozgósítható.

Összegezve:

A költségvetésen kívül lehetséges források több tíz md forintösszeget is elérhetnek, de bevonásuk előfeltétele, hogy az állam az előző fejezetben kifejtett területeken és mértékben szerepet vállaljon a mozgóképipar fejlesztésének elindításában. Ennek a nyilvánvaló kulturális hasznon kívül más EU országokhoz hasonlóan komoly nemzetgazdasági hozadéka is lehet.


V.

A filmszakma jelenlegi irányítási-működési struktúrája

Kiegészítő magyarázat a jelenlegi modellhez:

- A filmkészítés területén a politikai döntések nyomán, a filmszakma legitim szervezeteinek megkerülésével milliárdos állami finanszírozással érdemben kontrollált gazdálkodás nélkül készülhettek el un. kurzusfilmek, miközben a filmszakma legitim pénzelosztó szervezetei „kiéheztetésre” kerültek.

- A filmterjesztési területen a filmgyártás, valamint filmforgalmazás és moziüzemeltetés támogatás periférikus helyzetbe szorult. Azaz hiába készülnek el költségvetési forrásokkal a filmek, a közönséghez való eljuttatásuk szinte lehetetlen: nincs rá érdemi kópia és propaganda támogatás; nincs forrás az országos Art-mozi hálózat fejlesztésére és működtetésére. (A moziüzemeltetési terület állami támogatása 1988-ban még kb. 700 millió forint volt, 2001-re 62 millió forintra csökkent.)


- Az állami tulajdonba tartozó filmszakmai vagyonelemekhasznosításának nincs felelős gazdája. Ennek következtében gyártási bázisként és ingatlanként is „eltűnt” a MOVI és a pasaréti bázis; a MAFILM elavult infrastruktúrája miatt praktikusan már csak ingatlan bérbeadóhely; a MOKÉP-nél hosszú évek óta csak periférikus szerepet játszik a filmforgalmazás.

- Az ORTT, a TV-k és a filmszakma szervezetei között nincs érdemi, szabályozott együttműködés a forráselosztás tartalmi koordinálásában, valamint annak pénzügyi felügyeletében.

- Rendezetlenek az un hatósági jogkörök és ágazati irányítás szervezeti keretei, ami a filmszakma normális működésének ma már egyik jelentős akadálya. Nincs meghatározva, hogy mi számít magyar filmnek a kooprodukció a hazai és külföldi terjesztés szempontjából; hol regisztrálhatók a filmszakmai cégek – egyáltalán mely cégek tartoznak a filamszakmához -, hol történik a korhatárrendelet és járulékoltatás EU normáknak megfelelő kezelése és felügyelete, ki a felelőse a filmszakma EU integrációjáért és az ezzel kapcsolatos szakmunkák elvégzéséért stb.

-Tisztázatlanok a magyar film nemzetközi képviseletének szervezeti keretei és forrásai. Nincs felelőse ennek az országimázs szempontjából kiemelten fontos területnek.



VI.

A filmszakma tervezett irányítási-működési struktúrája

Kiegészítő magyarázat a modell által felvázolt új struktúrához:

1. Több évtized óta megoldatlan az un. tradicionális filmgyártás és a TV-k együttműködése. Az együttműködés kereteit nem célszerű törvényi előírásokkal szabályozni, ebben az esetben ugyanis kényszer együttműködés jön létre, ráadásul kétharmados parlamenti döntést igényel, ami zsákutcába viheti az egész filmtörvényt.

Ezért a Mozgókép Koordinációs Tanács tagjait és elnökét az NKÖM minisztere kérné fel a következő körből:
- ORTT elnöke 1 fő
- Közszolgálati és Kereskedelmi TV-k elnökei 4 fő
- MMKA elnöke 1 fő
- Magyar Történelmi Film Alapítvány 1 fő
- AZ NKA elnöke 1 fő
- A filmszakma nemzetközileg is elismert, műveik
által legitim képviselői 2 fő
- A Filmszakmai Kerekasztal delegáltjai 2 fő
A Mozgókép Koordinációs Tanács nem hoz a résztvevők számára kötelező érvényű döntéseket. Évi 2-4 összejövetelén tematikus ajánlásokat fogalmaz meg a mozgóképgyártásban érintett szervezetek számára; javaslatot tesz a filmgyártásra fordított költségvetési, ORTT és TV források koordinált felhasználására.

2. Az állami költségvetési forrásokat elosztó szakmai szervezetek funkcióinak és feladatainak meghatározása.

-MMKA elosztja és felügyeli a költségvetési források felhasználását, egyúttal gyakorolja a meghatározó tulajdonosi jogokat a létrehozandó Mozgóképipari Rt-ben.
Kidolgozza és működteti a normatív és szelektív támogatási rendszert.
Az MMKA-nál átfogó szervezeti reform szükséges, melynek legfontosabb elemei a következők:
- az alapítói kör és képviseleti jogosítványok racionalizálása az alapítók egyetértésével;
- az EU Média programokkal való kompatibilitás érdekében pénzalapok létrehozása az alapítványon belül (elsőfilmes, befejezési garancia, normativ, kooprodukciós, működési, magántőkét ösztönző stb. alapok);
- a belföldi filmterjesztés szakmai specifikumainak megfelelő szervezeti egység – Filmterjesztési Központ – felállítása;
- az un. Media Desk felállítása az NKÖM-al együttműködve;
- új szakkollégium felállítása a tévéfilmek támogatására.

- Történelmi Film Alapítvány kölcsönös együttműködésben dolgozna az MMK-val.

Elsősorban a térség történelmével és a határon túli magyaraság életével foglalkozó terveket indítana el és részesítene további gyártási és forgalmazási (főként a határon túli magyarság számára is elérhető) támogatásban.

- Magyar Nemzeti Filmarchívum (feladata a nemzeti filmértékek archiválása, őrzése, hozzáférhetőségük biztosítása. Tevékenységi körét célszerű lenne a TV-k dokumentumfilm anyagállományára is kiterjeszteni!) A jelenleg a MOKÉP Rt-nál lévő, 1987 előtt készült magyar filmek jogait át kell adni a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára, egyrészt, hogy biztosított legyen a nemzeti örökség részét képező filmvagyon tulajdonosi védelme, másrészt, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a filmjogok hasznosításából a korszerű filmintézeti funkciók ellátásához szükséges forrásokhoz jusson. (ÁPV Rt. döntést igényel.)

3. Az állami tulajdonban lévő filmszakmai vállalatok rendelkeznek azzal a vagyontömeggel, amelynek célszerű hasznosítása biztosíthatja a filmgyártás infrastruktúrális hátterét, ennek állami kézben való megőrzését.
A nemzeti filmgyártás stratégiai elemeit állami tulajdonban kell tartani. (Az ország kis méretéből fakadó racionális megfontolások miatt sem lenne szabad hagyni tovább privatizálni a cégeket – az eddigi eredmény ugyanis ismert…), ugyanakkor a vagyont működtető szervezetekbe a hatékony működtetés érdekében lehetséges a magántőke és –tulajdon bevonása.

Az állami cégeknél még meglévő vagyon védelme és hasznosítása szempontjából egy holding jellegű szervezet, a Magyar Mozgóképipari Rt. létrehozása látszik a célszerű szervezeti formának. Az Rt-hez tartozó szervezetek a következők:
- MAFILM
- MOKÉP
- FILMLABOR
- FILMUNIÓ

A Filmszakmai Kerekasztal egyetértési jogot kér a többségi állami tulajdonban lévő filmszakmai vállalatot új irányítási struktúrával, valamint az egyes vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben.

4. Szükséges létrehozni a NKÖM-ben a mozgóképszakma ágazati jellegű hatósági irányításának és koordinálásának szervezeti egységét. Ez a következő területeken szükséges:
- hatósági jogkörök gyakorlása (magyar film jogi meghatározása; korhatárrendelet, járulékoltatás, filmbesorolás – ami a TV-kre is kiterjed.)
- filmszakmai vállalatok szakmai felügyelete, a költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezetek, közalapítványok szakmai tevékenységének értékelése; ezekben a szervezetekben az ágazati képviselet biztosítása;
- az európai integráció filmszakmai kérdéseinek képviselete, majd a folyamatos együttműködés koordinálása. (Ez nem lehet vállalati, vagy alapítványi feladat.)

Budapest, 2002. augusztus 09. FILMSZAKMAI KEREKASZTAL

Miskolczi Péter
Független Magyar Producerek Szövetsége
Enyedi Ildikó
Magyar Mozgókép Rendezők Céhe

Szomjas György
Magyar Filmművészek Szövetsége

Port Ferenc
Filmforgalmazók Egyesülete

Peták Nóra
Magyar Reklámfilmgyártók Egyesüle

Duló Károly
Filmművészek és Filmalkalmazottak Szaksz.

Bálint Péter
Magyar Videó Kiadók és Forg. Egyesülete

Grunwalsky Ferenc
Magyar Operatőrök Társasága

Petróczy Sándor
Mozisok Országos Szövetsége


A Word formátumot ide kattintva töltheted le!