Lőrinc
mert félnek fiúk beilleszkedési problémáitól. A pszichológus sajátos
módszereivel (világjáték, rajzolás, bábozás) feltárja a gyermeket
foglalkoztató dolgokat: fél a haláltól, fél az impalától (mely ágya felett egy képről néz rá nap mint nap), őt nem szeretik a gyerekek, az óvónő nem figyel a betegségére (tejsav-érzékeny, ezért gyógyszert kéne kapjon), őt más érdekli, mint a többieket. Ezután következik a terápia folyamata: megismerjük a szülők gyerekkorát, aggodalmaikat és terveiket életük megoldására. Mindketten magasan kvalifikált, első generációs értelmiségiek, akiknek fontos, hogy kiemelkedő képességű gyermekük zökkenőmentesen nőjön fel és illeszkedjen a környezetébe. Egy sajátos, fél-siker következik: kis hősünket a pszichológus az állatkertbe viszi, hogy feloldja félelmét a szarvas állattól. A film néhány hónapos követés után függőben hagyja a történetet... Szándékunk szerint tíz esztendő után folytattuk volna Lőrinc sorsának alakulását - sajnos a film folytathatatlanná vált; előbb Virág Teréz, majd Simó Sándor (legnagyobb támogatónk) távozott közülünk. Így ezt a filmet már csak emléküknek ajánlhatjuk.
