Médiaórák - Felnőtt-típusok a magyar filmvígjátékban

Már tanagyag!

Az előadásra érkező diákok a Valami Amerika 2-t nézhették meg közvetlenül az óra előtt. Egy gyors kézfeltevésből kiderült, hogy a jelenlevők többsége a 10, 11, 12-es évfolyamba jár. Horváth Bea, a Radnóti Gimnázium tanára négy kérdést tett fel a diákoknak a megtekintett filmről, hármat közösen megvitattak, majd a negyedik kérdést maga a film rendezője, Hernádi Gábor válaszolta meg.

Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a filmben azt, hogy Bala (Csuja Imre) maffiózó, az a válasz érkezett, hogy ez kényszertényező. Horváth Bea helyeselt és elmondta, hogy míg a Valami Amerika első részében Alex (Szervét Tibor) a viszonyítási pont, a Valami Amerika 2-ben új gonoszra volt szükség, és így találták ki a maffiózó alakját az alkotók.  Megtudtuk, hogy Bala egy új kényszerítőerő, aki még ráadásul egy archetipikus apakarakter is: óvja a lánya szüzességét. A tanárnő elmagyarázta, hogy Bala különböző szerepei kontrasztban állnak egymással, mint ahogy a mindennapi életünkben mi is tapasztalhatjuk, hogy több szerepet kell egyszerre viselnünk.

Mozizik az egész osztály

A második kérdés szintén a szerepjátszáshoz kötődött. A válasz pedig: Timi (Oroszlán Szonja) azért töri el a lábát a filmben,  hogy Eszter (Ónodi Eszter) vegye át a szerepét és vad nőként is megmutatkozzon.  Így lesz Eszter a vadság, Timi a sérülékenység. A harmadik nő, a maffiózó lánya, Vivi (Tompos Kátya), pedig egy beavatási történeten megy keresztül, amíg eljut a csóktól a szexualitásig, és végül saját tervei és céljai lesznek. Kiderült, hogy a beavatás a magyarázat arra is, hogy miért csókolja meg Timi Vikit, ami a tanárnő harmadik kérdése volt.

Végül arról, hogy miért a Tankcsapda adja a zenét, Herendi osztotta meg a profán háttértörténetet. Kiderült, hogy a cég, aki beszállt szponzorálni a filmet, a Tankcsapda szponzora, ezért kérte a rendezőt, kerüljön a zenekar a filmbe. Ez a szponzor végül kiszállt, de a Tankcsapda megmaradt és Herendi is nagyon megszerette őket.

A product placementről, amit a film végén láthatunk, Herendi elmondta, hogy szerinte ez egy Magyarországon lejáratódott dolog, miközben külföldön egy komoly szakma.

Végül egy provokáló kérdés is érkezett a diákoktól. Tamás (Pindroch Csaba) művészfilmje a Bűnös város filmbeli bukásával azt akarja-e mondani a rendező, hogy a műfaji filmek sokkal jobbak, mint a szerzőiek?

Herendi Gábor kicsit átélhette egy gimnáziumi tanár szerepét

„Dehogyis - válaszolta a rendező. - Mindkét típusnak része kell lennie a tömegkultúrát kielégítő minőségi szórakoztatásnak.” Herendi elmondta, nem a szerzői film ellen szólt a Bűnös város bukása; a filmnek azért kellett megbuknia, hogy a fiúk ismét a padlón legyenek, mert egy lottót nyert boldog csapatról nem lehetett volna ilyen filmet csinálni. „Szerethető kisemberek kellettek.”

Zárszóként Horváth Bea házi feladatot is adott: a nebulók nézzék meg az 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmet, ott is egy férfi küzd különböző szerepekkel, és figyeljenek oda a női figurákra is.

Végül, mivel nincs óra osztályzat nélkül, a felszólaló diákokat a tanárnő 5-ösökkel jutalmazta.