Mozitúra - Multik közt az art (Vörösmarty)
- Mi a mozi rövid története?
Feldmájer Sándor: - Ez egy nagyon régi, háború előtti mozi. 1935-ben épült. Savoy moziként nyílt meg, és ezen a néven üzemelt egészen a háború végéig. Akkor államosították, és a Mafilm nemzeti vállalathoz került. Azután 1955-ben megalakult a Fővárosi Moziüzemi Vállalat, és hozzájuk került az akkor Vörösmarty, később Ságvári mozi.
Hegedűs László: - A 3-as metró építésekor bezárták, teljesen szétverték és újraépítették. Megerősítették a házat, hogy a metró rezgései ne okozzanak gondokat. 84-ben nyílt meg újra, 1990-ben mi ketten, azaz eredetileg hárman vettük bérbe a mozit a Kinoplán nevű cégünkkel. Azóta a Vörösmarty az artmozi-hálózat tagja.
- Hogy vészelte át a mozi a multiplex-dömpinget?
Feldmájer Sándor: - Pontosítsunk: eddig hogy vészelte át. Mindkettőnknek az a szakmai meggyőződése, hogy azok a mozik életképesek egy ilyen multiplexalapú piacon, akiknek van valamilyen specifikációjuk. Tíz évig úgy tűnt, hogy az artmozizás beválik. Most már vannak kételyeink. Annyira megnőtt a multiplexek teremszáma, hogy már a határon lévő művészfilmeket is ott játsszák. A 90-es évek elején, közepén a Woody Allen filmek nálunk hónapokig műsoron voltak. Ma már ezek kimondottan multiplex-filmek. Legalábbis Budapesten.
Hegedűs László: - Az átvészeléshez az is hozzátartozik, hogy vannak támogatóink, és mint artmozi, részben kedvezményesen bérelhetjük az épületet. A programunk miatt pedig különböző alapítványok támogatják a munkánkat.
Feldmájer Sándor: - Támogatások nélkül már nem is léteznénk.
- A nézőszámot tekintve mi az a limit, ami alatt már nem tartanak meg egy előadást?
Hegedűs László. – Nálunk nincs ilyen. Itt egy ember is ember.
Feldmájer Sándor: - Mindenesetre négy embernél már megtartunk egy előadást.
- Általában milyen házakkal mennek az előadások?
Feldmájer Sándor: - A tavalyi kihasználtságunk tizenegynéhány százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy ugye 250 fős a mozi, tehát olyan 25 fős átlag nézőszámról beszélhetünk.
- Itt az utánjátszott filmeket sem játsszák túl nagy késéssel, ráadásul a helyárak is kedvezőek. Lehetne akár teltház is...
Feldmájer Sándor: - A multik rendelkeznek legalább négyfajta nagyságú teremmel, és csak akkor adják ide a filmeket, amikor már a legkisebb teremből is elfogynak a nézők. Azelőtt egy másodikhetes film jelentette azt, amit most egy multiplex második terme.
- Azt hallottam, hogy még az utánjátszott filmekért is kemény lobby folyik.
Feldmájer Sándor: - Igen. Vagyunk rá sokan: Toldi, Bem, Európa, Hunnia, Kultiplex, Tabán, Vörösmarty. Hát harcolunk. A mi előnyünk talán annyi, hogy valamivel olcsóbbak vagyunk. Tíz százalékkal.
- Mit vesz figyelembe a közönség, amikor mozit választ?
Feldmájer Sándor: - Ezt tőlük kellene megkérdezni. Az biztos, hogy a műsor alapvetően fontos.
Hegedűs László: - Azért ennek több összetevője van. A hely kinézete, a technikai felszereltség, a műsor, a hangulat, a kiegészítő programok.
- Műsorkoncepciót lehet kialakítani a folyamatos lobby mellett?
Hegedűs László: - Ma már nem. A „túl sok az eszkimó, kevés a fóka” elv érvényesül. Olyan harc van, hogy ha egy bekerülő új alkotást sikerül megszerezni, azt el kell fogadnunk anélkül, hogy megpróbálnánk beilleszteni egy előzetes koncepcióba.
Feldmájer Sándor: - Egyfajta koncepció lehet az is, hogy egyáltalán üzletileg megérje a dolog. Legalább 10-20%-os kihasználtságot kell megcélozni.
Hegedűs László: - Ha utánjátsszunk, akkor azért fel tudunk térképezni olyan irányvonalakat, amik mentén próbáljuk összeállítani a műsort.
Feldmájer Sándor: - Főleg európai filmeket játsszunk, olyanokat, amiket mi magunk is szívesen megnéznénk. Ami igazán hiányzik a műsorunkból, az az exkluzivitás. Nem lehet válogatni. Ha meg elkezdesz filmeket forgalmazni csak egy mozira, az nem éri meg, mert a filmgyártás és beszerzés költsége olyan magas, hogy azt egy moziban nem lehet megtermelni.
- Ezt mások is említették, és akkor mindig felmerült, hogy mi lenne, ha több mozi összefogna.
Feldmájer Sándor. – Annak sincs értelme, mert akkor az egész elveszti az exkluzivitását. A Cirko néhány éve már próbálkozik a forgalmazással. Szerintem ráfizetéssel. Ez abból látszik, hogy 2001-ben a saját filmjeit már sorozatosan odaadta a Toldinak, a Puskinnak, a Művésznek, néha nekünk is.
- A Vörösmarty alapvetően utánjátszónak vagy premier mozinak számít?
Feldmájer Sándor: - Fele-fele.
- A kihasználtság az évek során merre tendált?
Feldmájer Sándor: - Harmadára csökkent. A 90-es évek közepén 30% felett volt. Ez egyszerűen azért történt, mert a multiplexek elvették a filmjeinket.
- Mi a jövő?
Feldmájer Sándor. – A jövő az szomorú.
Hegedűs László: - Csendes agónia.
Feldmájer Sándor: - A fő probléma az alacsony kihasználtság. A támogatásokkal talán el lehet vegetálni egy-két évig. Eleve egy artmozinak másképp kéne kinéznie mint a többinek, de ennyi bevételből már alig jut felújításra.
- Milyen gyakran van szükség technikai felújításokra?
Hegedűs László: - A szakemberek szerint öt évenként. Éppen esedékes lenne egy. Hat éve több milliót költöttünk az akkori legmodernebb dolby berendezésre és kicseréltük a székeket. Most biztos nem lesz pénzünk erre.
- Lehet azt mondani, hogy már csak szerelemből moziznak?
Feldmájer Sándor: - Abszolút. Ebből megélni nem lehet. Mindkettőnknek van főállása. Ha abban az időben, amit a mozira fordítunk, valami más tevékenységet végeznénk, ennek a sokszorosát megkereshetnénk. Az biztos, hogy amíg a máshol megkeresett pénzünket nem kell behoznunk, folytatjuk a mozizást.
