Múlt, jelen és talán jövő: Andy Vajna Berlinben
Beszámoló Berlinből
A Cinema Total a Collegium Hungaricum szervezésében negyedik éve a Berlinale magyar platformja: a soros EU-elnökség jegyében a szomszédos országok bevonásával rendezték meg a mustrával párhuzamos filmszakmai rendezvényt. A résztvevők újak, a cél a régi: a magyar és kelet-európai filmipar bekapcsolása a világ vérkeringésébe. Ennek keretében Andy Vajna filmipari biztos először állt a nyilvánosság elé, igaz, válaszokat most sem adott.
„A magyar filmnek támogatásra van szüksége, nekem meg időre” - mondta Andy Vajna nemrégiben kinevezett filmipari kormánybiztos, a Collegium Hungaricumban tartott csaknem háromórás filmpolitikai kerekasztal-beszélgetés zárszavaként. Míg Kovásznai alakjai a pesti cigarettafüstben némán sutyorognak az első emeleten, a második emeleten a nyugat-európai filmszakma brainstormingol a magyarokkal együtt, de leginkább: a magyarokért. A dán, horvát, ír és bécsi filmalapok elnökei mesélnek a saját, működő filmfinanszírozási rendszerükről, tippeket, útmutatást adva nekünk az új, születőben lévő rendszerünkhöz. Magyar részről Bokor Attila filmfőosztály vezető és Andy Vajna filmipari kormánybiztos vett részt a beszélgetésen, az MMKA részéről Bereczki Csaba is hozzászólt. Kollarik Tamás az NMHH részéről végül nem vett részt a beszélgetésen, ahogyan Kőrösi Zoltán, az MMKA elnöke sem.
A rendezvény moderátora, Monory-Mész András hangsúlyozta, hogy az öt ország (dán, ír, horvát, osztrák, magyar) adottságait illetően hasonló helyzetben van: területünket tekintve kis országok vagyunk, kicsi felvevőpiaccal, az osztrákot leszámítva speciális nyelvvel bírunk, tehát a négy ország finanszírozási rendszerei, tapasztalatai valóban életszerűek és példaértékűek lehetnek számunkra - a kerekasztal angol nyelven zajlott.
A Dán Filmintézet igazgatója Henrik Bo Nielsen legfontosabb elvnek a szakma szabadságát tartja, amilyen messze csak lehet, el kell mozdulni a filmművészetnek a politikától és távol is kell maradnia- mondja, még akkor is, ha onnét jön a pénz jelentős része. Egyik fontos pénzforrásként említi az állami és kereskedelmi televíziókat és kiemelte a koprodukciók jelentőségét. A horvát Audiovizuális Center igazgatója, Hrvoje Hribar is a politika negatív hatását emelte ki a filmiparra nézve. A horvát filmiparnak nemcsak a pénzhiány okán nem sikerült a nemzetközi áttörés, hanem mert egyfolytában politikai csatározások színtere.
Peter Zawrel a Bécsi Filmalap képviseletében is a döntéshozók függetlenségét hangsúlyozta: Bécsben sem rendezők, sem producerek nem lehetnek a négytagú grémium tagjai. Zawrel többször is visszatért arra, hogy milyen jól működtek eddig a magyar és osztrák koprodukciók: a Pál Adrienn, a Szelíd teremtés, és az Oda az igazság! is osztrák koprodukcióban készült, de méltatta a szintén általában koprodukcióban dolgozó Pejó Róbert filmsikereit is. Németország és Franciaország után Ausztria legfontosabb koprodukciós partnere Magyarország, és Zawrel szeretné, ha ez így is maradna. Peter Zawrel felhívta Andy Vajna figyelmét arra is, hogy a film befogadója nem a kormány, hanem a néző, a film kulturális termék és nem autó, vagy kelendő vagy sem a piacon. A filmeket nem lehet a nyereség oldaláról megközelíteni, mert nem ez a siker egyetlen kritériuma.
Az Ír Filmalap elnöke, Simon Perry szerint sem szabadna a filmre és a művészetre általában árucikként tekinteni. A filmek megtérülése nincs arányban a ráfordított pénzzel, viszont olyan utakat képesek bejárni, amit egyik művészeti ágazat sem. Hiszen soha nem lehet tudni, hányan utaznak majd Írországba pont azért, mert egy filmben látták a táj szépségét és megragadta őket. A kultúrába, így a filmművészetbe is nem azért kell az államnak invesztálni, mert az neki jó, vagy nyereséges, hanem, mert a most létrehozott alkotások fogják meghatározni a jövő kultúrájának hangját - hangsúlyozta a filmművészet brandépítő hatását.
A négy ország beszámolója után Andy Vajna kormánybiztos foglalta össze tevékenysége lényegét és a jelenlegi magyar helyzetet. Hangsúlyozta, hogy megbízatása még csak három hete tart, így kevés érdemi mondanivalót tud megosztani. Elmondta, hogy jelenleg kollegáival a múlt rendszer hibáit, hiányosságait és a filmszakma csődbe jutásának okait tárja fel. Erre azért van szükség, mert a részletes és alapos analízis nélkül nem tud és nem is akar új rendszert felállítani, vagy arra javaslatot tenni. Az új rendszer kidolgozását illetően legfontosabb szempontnak tartja a magyar és európai uniós jogharmonizációt és a magyar kultúra filmek általi reprezentációját nemzetközi szinten. A feladatra egy éve van, mondta, de mivel tudja, hogy a szakma nagyon kétségbeesett és lehetetlen helyzetben van, nem várhat eddig. Kilencven napot kért a régi rendszer felülvizsgálatára és az új rendszer kidolgozására. Andy Vajna kormánybiztos hangsúlyozta, hogy tudatában van, hogy Magyarország hírneve forog kockán. Bár konkrétumokat még nem tudott megnevezni, többször kiemelte, hogy ő nagyon optimista és biztos benne, hogy Magyarországon lesz filmipar és nagyon izgalmas lesz, de időt kért, mondván: valós megoldásokkal akarnak előállni és ehhez idő kell. Vajna megnyugtatta az aggódó külföldi producereket is: a minisztériumtól kapott, befagyott filmeket tartalmazó listán legtöbb esélye a koprodukcióknak van, meg akarják védeni ezeket az alkotásokat és a nemzetközi kapcsolatokat.
Bokor Attila a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője is időt és türelmet kért, hiszen előbb az elmúlt évek rossz finanszírozási rendszere miatt előállt anyagi problémát kell megoldani. Bokor elmondta, hogy a minisztérium összeállított egy úgynevezett prioritási listát, amelyen azok az alkotások szerepelnek, amelyeknek még odaítélte az MMKA a pénzeket, de már nem kapták meg azokat.
Bereczki Csaba az MMKA nemzetközi igazgatója is a megoldást sürgette: mozdulni kell egy új alap, vagy új finanszírozás felé, mivel a régi halott, de tekintettel kell lennünk koprodukciós partnereinkre és a nemzetközi projektjeinkre is, tudniuk kell külföldön, mi várható Magyarországon. Része vagyunk az európai filmkultúrának, fel kell mutatnunk valamit, hogy lássák, hogy élünk - mondta.
Kovács Gábor producer és Mundruczó Kornél rendező hangsúlyozták, az alkotók hosszútávú és folyamatos rendszert szeretnének végre, ahol lehet dolgozni. Kérdéseik akkor lesznek, ha már lesz új rendszer és lesz alapja a kérdéseiknek. A legtöbb résztvevő megértéssel fogadta a Vajna által mondottakat, de többen hangsúlyozták, hogy a hosszútávú és állandó megoldás mellett, rövidtávúra is szükség van. Most kell, hogy történjen valami, hiszen a mi nehézségeink, és hogy Magyarországon gyakorlatilag másfél éve nincs filmgyártás, a koprodukciós partnereinket is érzékenyen érinti, több koprodukcióban készült film nem lett kész a magyar partnerek nem teljesített vállalásai miatt.
A Németországban élő Kabay Barna hozzászólásában magyar nyelven ostorozta a 2010-es évet a gyenge filmes szereplések miatt, a vádakat a magyar filmesek nevében Kovács Gábor producer utasította vissza, felsorolva a kritikai- és közönségsikereket aratott filmeket. Általános derültséget keltett, amikor a horvát filmalap képviselője örökbe akarta fogadni a magyar filmet: ha tényleg "artistic disaster"-nek (művészi katasztrófának) tartják, adják neki, ő szívesen elfogadná ezeket a filmeket az éves beszámolójába - viccelődött Hrvoje Hribar.
A Közszolgálati Alap képviseletében Poich Lóránd is hozzászólt a beszélgetéshez, bár konkrétumokkal ő sem tudott szolgálni, hiszen még nem tudja, milyen összeg felett diszponál, de ígéretett tett arra, hogy a jövőben szeretnének a magyar film partnerei lenni főként a televíziós műfajok terén.
A kerekasztal-beszélgetés végén Vajna ígéretet tett az európai uniós és magyar jogrendszer egymásra hangolására és az új rendszer mielőbbi kidolgozására. Get up and goal!- mondta végezetül a kormánybiztos.