Nemzetközi terepen
Interjú Vezér Évával
A Magyar Filmunió a magyar filmgyártás külföldi promóciós cége. A szervezet működéséről, feladatairól és a MEDIA Plus program magyarországi indulásáról Vezér Évát, a Filmunió vezetőjét kérdeztük, aki többek közt arra is felhívta a figyelmet, hogy sokak várakozásával ellentétben a MEDIA Plus nem foglalkozik gyártási támogatással.
Vezér Éva: A Filmunió 10 évvel ezelőtt alakult, és alapvető feladata, hogy a magyar filmeket megpróbálja kijuttatni a nemzetközi fesztiválokra. Ez vonatkozik a játékfilmekre, a dokumentum-, animációs, és rövidfilmekre is. Évente kb. 150-180 fesztivállal állunk kapcsolatban. Az a fő törekvésünk, hogy a filmeket megpróbáljuk az úgynevezett A-kategóriás fesztiválokon elindítani. Ezek a filmek aztán általában megtalálják helyüket a fesztivál világban, és eljutnak kisebb fesztiválokra is. A Hukklét például tavaly San Sebastianban mutattuk be, és azóta ez a film páratlan fesztiválkarriert futott be, ugyanis több mint 100 fesztiválra küldtük ki, és már a 15. díjánál tart. A mai napig érkeznek még meghívások.
Külön gondot fordítunk arra is, hogy a dokumentumfilm fesztiválokon is legyen magyar kínálat. Általában a Filmszemlével kezdődik a tevékenységünk, amikor az új filmeket bemutatjuk az ide látogató külföldi fesztiválszervezőknek és újságíróknak. Az idei évben a dokumentumfilmeknek külön szekciója volt. Az eredményeik alapján azt is elmondhatjuk ma már, hogy a rövidfilmjeink is egyre keresettebbek. Tavaly nyerte a cannes-i Arany Pálmát az Eső után, Mészáros Péter filmje, Péterffy Zsófia Kalózok szeretője című filmje pedig Velencében kapott díjat.
A nagy fesztiválok a berlinivel indulnak februárban. Ezt követi Cannes, és ebbe a kategóriába tartozik még Moszkva, Karlovy Vari, Locarno, Velence, San Sebastian, Tokió, Montreal.
filmhu:Hogyan lesz egy fesztivál A-kategóriás?
V.É.: A FIAPF (Producerek Szövetségének Nemzetközi Szervezete) vezet egy listát a fesztiválokról, és különböző kritériumok alapján jelöli ki az A-kategóriásokat. A játékfilmeknek világpremiernek kell lenniük országukon kívül: ez feltétele a fesztiválon való indulásnak. Ugyanakkor meghatározhatja egy film további sorsát. A világban kb. 7-800 filmfesztivál van, amelybe beletartoznak a legkisebb helyi rendezvények is.
filmhu:Mindig is ilyen sok fesztivál volt a világban, vagy az utóbbi években lett több?
V.É.: Egyre szaporodnak a fesztiválok. A jelentősebbek maradnak, mert van egy bizonyos menetrend, s egyszerűen nem férne bele senkinek az idejébe, hogy figyelemmel tudja kísérni azokat. Mindig van egy-két újabb, most éppen Koppenhágában indul augusztusban egy új nemzetközi filmfesztivál, ami úgy tűnik, hogy egy nagyon jól előkészített rendezvény lesz. Párizsban szintén az idén indul egy nagyszabású nemzetközi fesztivál, ami a város összes kerületét érinti -- erre korábban még nem volt példa. A kisebb fesztiválok gombamód szaporodnak, de ezeket már nem tudjuk teljesen figyelemmel kísérni.
A fesztiválokon kívül hozzájárulunk ahhoz is, ha filmheteket szerveznek különböző országokban, s ilyenkor rendszerint a kulturális intézetekkel, a kinti követségekkel, vagy a külügyminisztériumon keresztül tartjuk a kapcsolatot. A Filmunió szervezte annak idején a francia évad filmes programjait és az olasz kulturális évadét.
A Filmunió feladatai közé tartozik bizonyos, az MMK vagy a filmszakma nemzetközi ügyeivel való foglalkozás. Itt működik az Eurimages-iroda, illetve ennek keretén belül a Los Angeles-i Magyar Filmbizottság. Kapcsolatban állunk a különböző európai filmes szervezetekkel, mint például a strassburgi székhelyű és az Európa Tanács égisze alatt működő Európai Audiovizuális Megfigyelőbizottsággal, ami az európai filmek jogi hátterét térképezi fel, illetve statisztikai adatokat gyűjt, és ennek alapján különböző kiadványokat készít.
A közeljövőben az európai ügyekben fontos változás lesz, hogy Magyarország számára is meg fog nyílni a MEDIA Plus program. Ennek már van bizonyos történelmi hagyománya a Filmunión belül, mert a 90-es évek elején a MEDIA1 program utolsó két évében Magyarország is részt tudott venni ebben. A szakma különböző pályázatok révén európai uniós támogatást tudott szerezni.
filmhu:Hogyan működik a MEDIA Plus, és mikor lép életbe Magyarországon?
V.É.: A MEDIA Plus hivatalosan 2004 május elsején, a csatlakozás dátumával nyílik meg a magyar szakma számára. Gyakorlatilag már a 2004 elején megjelenő pályázatokon is indulhatunk. Nagy várokás előzi meg ezt, és sokan számítanak arra, hogy gyártási támogatásokért lehet majd pályázni. A támogatási rendszerről azonban fontos elmondani, hogy az Eurimages - amelynek Magyarország a kezdetektől tagja, s ahol számos koprodukciós filmünket támogatták - az egyetlen európai szervezet, ahol gyártási költségekre lehet pályázni. A MEDIA Plus kifejezetten a gyártás előkészítésére, az úgynevezett development szakaszra ad támogatást, illetve a filmek elkészülése után forgalmazási-promóciós támogatást ad. Az új, digitális technológiák alkalmazására is nagy hangsúlyt fektet. Ezen kívül pedig továbbképző-, training-programokat foglal magába, s az ezeken való szakmai részvételre nyújt lehetőséget. Ez lehet többek között forgatókönyvírás, producereknek vagy moziüzemeltetőknek szóló program is. Voltaképpen felöleli az egész filmszakmát.
Mint ahogy az európai uniós pályázatoknál általában, a pályázóknak rendelkezniük kell a megpályázott pénz 50%-ával. Ez az alapfeltétel nyilván nem teszi könnyűvé a részvételt. Emellett a megjelenő pályázati anyagok meglehetősen bonyolultak. A pályázatok megírásába tehát bele kell tanulni, célszerűen minél hamarabb. Ehhez nyújt segítséget minden országban, hogy a MEDIA program létrehoz úgynevezett MEDIA Deskeket. A MEDIA Desk egy információs iroda, amelyiknek az a feladata, hogy a hazai szakmát tájékoztassa a megjelenő pályázatokról, adott esetben információkat gyűjtsön arról, hogy hogyan lehet ezeket optimálisan benyújtani, valamint állandó kapcsolatot jelent Brüsszel és a magyar szakma között. A MEDIA1 idején a Filmunión belül működött a MEDIA Desk, tehát bizonyos tapasztalatunk már van erről. Az év hátralévő részében oda kell figyelnünk, hogy minél hamarabb felálljon ez az iroda, és ha nem is hivatalosan, de egy előkészítő funkciót el tudjon látni. Előre tájékoztatni kellene a szakmát arról, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók, illetve szeretnénk szervezni néhány tájékoztató napot, ahova meghívnánk a MEDIA program képviselőit, és olyan külföldi szakmabelieket, akiknek már van gyakorlatuk ezeknek a pályázatoknak a lebonyolításában. Leginkább bizonyos esettanulmányokkal lehetne informálni a szakmát, hogy mire számíthat a jövőben.
Januártól az év során folyamatosan, többször írnak ki külöböző pályázatokat, ezekre már benyújthatók lesznek a magyar tervek is.
filmhu:Mi volt az oka annak, hogy az utóbbi években Magyarország nem volt tagja a MEDIA programnak?
V.É.: A csatlakozásra váró országoknak korábban megnyílt a lehetőség, ugyanakkor a jogharmonizációs tárgyalások elhúzódtak. Másrészt a médiatörvény módosult, és végleges formájában megfelelt a követelményeknek, de bizonyos elemei csak a csatlakozási dátumtól lépnek majd érvénybe, többek között az úgynevezett európai filmek kvótája. A MEDIA program bizottsága úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a programot is csak a csatlakozástól számítva nyitja meg számunkra. Ez azt jelenti, hogy Magyarország volt az első, akinek lehetősége volt ebben részt venni, és most mi lettünk a csatlakozók közül az utolsók.
filmhu:Ki végezte el a Filmunió előtt azokat a feladatokat, melyeket az előbb felsorolt?
V.É.: Korábban a Hungarofilm - akkor úgy nevezték: - "propagandaoszálya" volt az a szervezet, amelyik a filmek fesztiválokon való részvételét szervezte. Amikor a Mozgókép Alapítvány létrejött, létrehozta a Magyar Filmuniót, ami tulajdonképpen a magyar filmgyártás külföldi promóciós cége.
filmhu:Milyen anyagi forrásokból tartják fenn a szervezetet?
V.É.: Az Alapítvány által megítélt költségvetési támogatásból működünk. Emellett mi is pályázunk bizonyos helyekre, rendszerint az NKA-hoz, illetve volt már olyan eset is, amikor az ORTT-től kaptunk támogatást. Vagyis közpénzekből tartjuk fenn magunkat.
filmhu:Mekkora költségvetéssel rendelkeznek?
V.É.: A Filmunió alaptevékenysége, tehát a fesztiváloztatás, a különböző nemzetközi tevékenységek, az Eurimages-iroda és a Los Angeles-i iroda működtetése van benne az idei évben jóváhagyott költségvetésben. Ez 150 millió forintot jelent. Többek között ebből le kell gyártani az összes fesztiválra menő angol feliratos kópiát, és ebből fizetjük a szállítási költséget is, nyomtatott ismertető anyagokat, a berlini és cannes-i fesztivál standbérletét, az alkotók utazási költségeinek egy részét, stb.
filmhu:Hozzávetőlegesen elegendő ez az összeg az eredményes működéshez?
V.É.: Szerettük volna, ha magasabb lett volna egy kicsit ez az összeg. Szándékaink szerint a dokumentum-, az animációs és a rövidfilmekkel egy kicsit szervezettebben szeretnénk foglalkozni, talán egy külön munkatársat is fel kellene vennünk erre a feladatra. Emiatt még plusz anyagi forrásokra lenne szükség. Abban lehet reménykedni, hogy a fokozatosan növekvő filmtámogatási keretből fog jutni erre a célra is.
filmhu:A Filmunió honlapján egyre növekvő adatbázist találhatunk filmekről, alkotókról. Milyen szerepe lehet ennek a szervezet munkájában?
V.É.: A nemzetközi terep megkíván egy igényes honlapot. A mi munkánkat is segíti, hiszen úgy alakítottuk ki, hogy angol és magyar nyelven is hozzáférhető legyen. A filmek kiajánlásában is sokszor hasznunkra lehet. Emellett az összes friss hírünket megpróbáljuk feltenni, s partnereinknek tovább tudjuk küldeni. Az első adatok az idei cannes-i fesztivál idején kerültek fel, és azóta folyamatosan bővítjük. Szeretnénk majd a filmeket visszamenőleg is feldolgozni, hogy meglegyenek az elmúlt évek filmes adatai a honlapon, valamint a nemzetközi szervezetekről is bizonyos információkat próbálunk szolgáltatni.
