sex hikaye

Odaát

Szalay Péter

2008. január 16. - filmhu
Odaát
1989. Magyarország. Sorsjáték egy weimari család és néhány magyar katona között az osztrák-magyar határon.

Filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?

Szalay Péter: Jelenleg a Határeset című dokumentumfilmem alapján forgatókönyvet fejlesztünk, amely játékfilmes eszközökkel mesél el egy nagyon is valóságos történetet. 
A játékfilm vizuális előképeként is felfogható az Odaát, bár önálló alkotásnak szántam. Igyekeztem erőteljesen kihasználni a rövidfilmekre jellemző sűrítést, költőiséget. Például nem használtam dialógust a filmben.

"Hogyan működik egy dialógus nélküli, történelmi tényeken alapuló rövidfilm?"
.

Filmhu:Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?

Sz. P.: Az Odaát kísérlet volt több értelemben: hogyan működik egy dialógus nélküli, történelmi tényeken alapuló rövidfilm; illetve hogyan lehet szerény költségvetésből nívósan  elkészíteni. Rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a forgatásra, így pontos előkészítést  igényelt a film, a hat színészt is hosszasan válogattam. Nagyon pozitív élmény volt mind a színészek, mind a stábtagok hozzáállása.  Igazán jó csapat állt össze, kiemelendő Berkes Juli gyártásvezető tevékenysége, illetve az Inforg Stúdió szakmai háttere. A filmet az MMK 4K Szakkollégiuma támogatta, köszönet érte.

Filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)

Sz. P.: Játszik a filmben egy elég magas katonai őrtorony. Naplementétől egészen sötétig forgattunk fenn a magasban. Felmenni sem volt egy életbiztosítás, na de lefelé…

Azt hiszem a hosszú és ingatag létrasoron lefelé (kezünkben a kamera tartozékokkal) néhány pillanatra mindenkiben meghűlt a vér.

Filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

Sz. P.: Az utóbbi öt évben mindig volt versenyben dokumentumfilmem, idén pedig kisjátékfilmmel indulok. Így mindkét kategóriát kiemelten figyelem.
Remélem, lesznek nagy meglepetések…

Filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?

Sz. P.: Egy erőteljes, valóságból építkező történetet szeretnék film-trilógiában elmesélni az adott műfaj sajátosságait kihasználva, mindig más aspektusból:
- dokumentumfilm a történelmi tényekről és az emberi méltóságról (Határeset)
- költői rövidfilm az „itt és most” váratlan drámaiságáról (Odaát)
- országhatárokon átívelő játékfilm a Vasfüggönyről, közelmúltunkról

Kettő már megvan a trilógiából, most teljes gőzzel a játékfilm megvalósításán kell dolgoznunk.


Filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

Sz. P.: A filmben szereplő gyönyörű, fekete, feltuningolt Trabant egyenest Szlovákiából érkezett. Már ekkor is aggódtam a kétütemű hogyléte felől, de a forgatáson többször beadta az unalmast, hiszen poros földutakon forgattunk.
Szlovák barátunk ilyenkor kipattant a Trabiból, és egy egyszerű csavarhúzóval, laposfogóval életre keltette. Egy alkalommal majd teljes motorgenerálra került sor…

"Felmenni sem volt egy életbiztosítás, na de lefelé…"

Filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

Sz. P.: A legnehezebb jelenet egy lassú kocsizással egybekötött kihallgatási szituáció volt, ahol mindenkinek pontosan kellett működnie. Nagyon kevés időnk volt minden jelenetre, de itt különösen időhiányban szenvedtünk.
A hatéves Gerő Bence nehezen hangolódott a szerepére, minduntalan újravettük. Kőszegi Ákos (kihallgató tiszt) végül egészen váratlant játszott, amivel nagyon meglepte Bencét (és minket is), így sikerült a jelenet.

Filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?

Sz. P.:
Évek óta járok filmfesztiválokra, így ismerem a tendenciákat.
Az Odaát egy fontos európai történést dolgoz fel szavak nélkül, így remélem, eljut rangos fesztiválokra.

Filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?

Sz. P.: Alejandro González Inárritu: Bábel



Címkék

filmnévjegy , szemle 39



nka emblema 2012