Országos Független Filmfesztivál

Túl a félszázadikon

Székesfehérvár: Barátságban a filmekkel

A fesztivál versenyprogramjába a három tájegységi szemle díjnyertesei és a 118 nevezett alkotás közül 34 film és egy versenyen kívüli került. Az előzsűri tagjai voltak: Bakács Tibor Settenkedő, Buglya Zsófia, Czabán György, Merza Gábor és Szira Péter. A versenyfilmek vetítését minden nap nyílt és kimerítő zsűri-alkotó-közönség konzultáció követi. A konzultációkon bárki részt vehet, ami egyben a napi programok záróeseménye is.

A rendezvény helyi szervezői fiatal fehérvári filmesek, helyszíne a Barátság Háza, ami egyben a Megyei Művelődési Központ. A fesztivál fővédnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár megyei jogú város polgármestere.

Győri Csilla, a MAFSZ ügyvezetője

Győri Csilla, a fesztivál egyik szervezője elmondta: „Idén azért esett a választás éppen Székesfehérvárra, mert itt találtunk rendkívüli aktivitásra. A képzőművészetekkel, fotózással, filmezéssel foglalkozó Arany „Gold” Zoltán, Garami Richárd és Dudás Miklós huszonéves szervezők mellett a helyi Barátság mozi vezetője, Gyimesi Edit (aki nem mellesleg amatőr focista is!) óriási lelkesedéssel hozták tető alá az 52. Országos Függetlenfilm Fesztivált. Az említett három fiatal alkotó nevéhez fűződik a tavaly Székesfehérvárott megrendezett Fehér Vászon Fesztivál is. A város filmes rendezvényekkel szembeni elkötelezettségét mutatja, hogy idén nyárra már egy újabb nemzetközi mozgóképes fieszta megrendezésén dolgoznak.”

Székesfehérvár önkormányzatának támogatását mutatja, hogy a város 200 ezer forint értékű fődíjat és további 250 ezer forint értékű támogatást nyújt a szervezőknek szálláskedvezményre, és ingyenesen biztosítja közterületeit hirdetési felületek igénybe vételére. A versenyfilmes alkotók részvételét jelentős mértékben támogatja a MAFSZ is, általában 50%-os szálláskedvezménnyel, de a 18 év alatti versenyzők szállásköltségeit 100%-ban a fesztivál költségvetéséből fedezik.

Profik, amatőrök együtt

A MAFSZ 1931 óta rendez Országos Amatőr, majd 1989-től Függetlenfilm Fesztivált. Kihagyás a sorozatban a második világháborút követő több mint két évtizedben volt. A hazai amatőr filmeket bemutató rendezvény 1966-ban folytatódott.

Győri Csilla szerint az 1989-ben történt változással már a profi filmkészítésben is részt vevő alkotók felé kívántak nyitni. „Így az esemény mindenkinek fórumot biztosít, aki mozgókép-készítéssel foglakozik, ami emeli a színvonalat. Természetesen a fesztiválok programjában nem szerepelhetnek megrendelésre készült produkciók, de a profi filmkészítésben jártas alkotók itt teljesen más közegben próbára tehetik kísérletező kedvüket. Például látható volt itt Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc portréfilmje Lajkó Félixről, amely ugyan az akkori zsűri értékelése alapján nem nyert díjat.”

Székesfehérvár belvárosa

Utoljára több mint 25 éve, 1978-ban rendeztek Székesfehérvárott MAFSZ-os szemlét, akkor 44 film volt a versenyprogramban. Az esemény megünneplésére meghívják az akkori díjazottakat, akiknek filmjeit eredeti keskenyfilm- (S8mm, N8mm), illetve 16mm-es kópiákról fogják levetíteni a fesztivál nyitónapján, illetve a többi napokon este 7-től 8 óráig.

Retró a Független Szemlén

„Ebben a műsorblokkban vetítik többek közt Káldy László 70-es években készült Görögország útifilmjét. Tőle másik három frissen készült alkotás is lesz a versenyprogramban: az Agglegény, a Jaj, már megint? és a Ma sincs ötös a lottón - folytatta az esemény MAFSZ-os szervezője. Szintén az idősebb alkotók képviseletében lesz jelen Dr. Oláh Imre hajdúböszörményi állatorvos, akinek Produkció és hétköznapok című filmje forog majd Bogdányi Ferenc szegedi újságíró Kisdobos vagyok c. alkotása mellett. Továbbá ugyanebben a blokkban Kovács Róbert Lelkész másodállásban és Gerócs László Mártír című rövidfilmjét is vetítik. A szervezők ebbe a szekcióba szeretnék meghívni Flórenc Katalint is, akinek Életformáját mutatnák be.

Ezen a fesztiválon bukkant fel az akkor még szinte ismeretlen 16 éves Kern András Mi lesz? című kisjátékfilmjével. A színész-rendezőként ismert művész a filmhunak elmondta, hogy a 13 perces, 16 milliméteres nyersanyagra forgatott szerelmi történetet saját maga rendezte és játszotta a főszerepet. A Mi lesz? 1965-ben megnyerte a XIII. Országos Amatőr Filmfesztivál fődíját.

Részlet a fesztiválon induló egyik filmből, a Khmalariából

A MAFSZ célja, hogy „minden lehetséges eszközzel támogassa a független magyar filmek készítését” – szól a szervezet állásfoglalása. A filmfesztiválok szervezésén kívül évenként kétszer forgatókönyv-pályázattal, vagy a nemrég indult „Kikötéses pályázat” segítségével kívánják mindezt elérni. „Utóbbinál az a kikötésünk, hogy az alkotásokban egyre inkább megszokottá és klisévé vált képi és hanghatások nem szerepelhetnek, például a dokukban megszokott naplemente, templomtorony, Carmina Burana vagy a Négy évszak Vivalditól” – tette hozzá Győri Csilla.

Végül elmondta, hogy a MAFSZ a filmek gyakorlati megvalósításában is képesek segíteni. A technikai eszközök közül kamerát, lámpákat, adott esetben nyersanyagot is biztosítanak. Valamint vágásra is van lehetőség, és konzultációra is alkalom nyílik a MAFSZ dramaturgiai műhelyében, például Bakács Tiborral, Pálos Györggyel, dr. Buglya Sándorral, Czabán Györggyel és másokkal, akik ötleteket adnak akár egy középiskolából kikerült fiatal filmesnek is, hogy miként jusson el a forgatókönyvtől az elkészült munkával egy-egy nemzetközi filmfesztiválig. Például a 2002-es Filmszemlén is szereplő Szafari című kisfilm kapott ugyanebben az évben Golden Orange díjat Törökországban az Antalayai Filmfesztiválon.