Pálfi Szabolcs: Ezeket az élményeket nem lehet megosztani
Ketten egy fészekben - interjú a rendezővel
Pálfi Szabolcs a vetési varjak, a kék vércsék és a természetvédők harcát örökítette meg Ketten egy fészekben című tudományos-ismeretterjesztő filmjében. A rendezőt e-mailben kérdeztük, a 41. Magyar Filmszemle apropóján.
Pálfi Szabolcs: Így alakult. Manapság nem könnyű természetfilmet forgatni. Sok jó téma van, de kevés a pénz, ezért olyat érdemes-lehet-kell forgatni, amiben összeáll mindaz, amiért érdemes (!) feldolgozni egy témát.
Filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
P.Sz.: Tudtam, hogy két operatőrrel kell majd minimum dolgoznunk. De az elején nem tudtam ki lesz az egyik és ki lesz a másik. Gergővel elkezdtünk dolgozni, láttam miben jobb mint a többiek, aztán jött Marcell. Olasz Csaba is csatlakozott, még az első szakaszban, neki nagyon sokat köszönhetünk technikailag. Viszont már az elején tudtam ki csinálja majd a hangot, ez nálam mindig fontos kérdés. Zányi Tamás és Komlodi Gábor végig partnerek voltak a munkában. Melis Lacit pedig az animácios filmemnél ismertem meg és most is vele akartam dolgozni.
Filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
P.Sz.: Sehogy. Megmondták mennyi van rá, és abból forgattunk. De azért nem így történt, csak majdnem. Sokmindenről le kellett mondanunk. A gázolaj a forgatási időszakban volt éppen a legdrágább. Az utazás a költségek majdnem felét felemésztette. Rengetegen segítettek eszközzel, optikákkal, de pénz akkor sem maradt profi légi- és slowmotion felvételekre és néhány fényképezőgépeken alapulo „bullet-time” felvételre.
Filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
P.Sz.: Olyan dolgokat láttunk, amiket még soha azelőtt, és még az is lehet, hogy soha senki előttünk. Sajnos ezeket az élményeket nem lehet megosztani, csak azzal, aki ott volt. Merthogy nem lehet elmondani. Megmutatni pedig sokba kerül.
Filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
P.Sz.: Nagyon hajtós volt a forgatás. Sokezer kilométert autóztunk az országban. Egyszer elaludtam vezetés közben, még jó, hogy beszélgettünk. Gergő kérdezett valamit, és, mert nem válaszoltam, gyorsan megfogta a kormányt. Utána csak akkor utaztam, ha ő is jött velünk.
Filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
P.Sz.: Minden érdekel, amit itthon csinálunk. De nem várok semmit sem.
Filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
P.Sz.: Egy természetfilmnél, ha nem megrendezett a jelenet - márpedig gyakran nem az - akkor sokszor felveszed ugyanazt a mozdulatot, jelenetet, életképet, de egyik sem lesz ugyanaz persze, csak nagyon hasonló. De egyik egyszer csak más lesz, és akkor rögtön elindul a történet, és élni kezd a film előtted, beindul minden, az agy, a szív, szóval beindulsz.
