Papp Gábor Zsigmond: Mi mutattunk példát Európának

Kelet-nyugati átjáró - interjú a rendezővel

Filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?

Papp Gábor Zsigmond: Úgy gondolom, hogy az NDK-s menekültek kiengedése ’89-ben egy olyan történet – sajnos nem sok ilyen van ’56 óta -, amire Magyarország fenntartások nélkül büszke lehet. Amikor mi mutattunk példát Európának demokratikus gondolkodásból. Ez 22 éves egyetemistaként egy nagyon fontos kegyelmi pillanata volt az életemnek, amikor – noha semmi részem nem volt benne -, büszke lehettem arra, hogy magyar vagyok. Azért csináltam a filmet, mert egyrészt sokan elfelejtettük már, hogy ez milyen nagy dolog volt, másrészt – kissé önző módon – szerettem volna némiképp újraélni ezt az érzést.

Filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?

P.G.Zs.: Összeszokott csapat vagyunk már, úgyhogy elég volt egy körtelefon: „Kati/Zoli/Csongor, megyünk forgatni!”

 

Filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?

P.G.Zs.: MMKA szelektív és normatív támogatásból, plusz az önrészből.

Filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?

P.G.Zs.: Az egyik német család vendégszeretete. Aznap már csináltunk két interjút Németország különböző részein, utaztunk 1000 km-t, este tízkor estünk be hozzájuk, és kaptunk két gyönyörű vendégszobát éjszakára, plusz egy fantasztikus vacsorát. Rajtuk tényleg azt éreztük, hogy valamit vissza akarnak adni nekünk abból, amit 20 éve kaptak a magyaroktól.

Filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?

P.G.Zs.: Az előzőnek az ellentéte: az egyik német család szenvtelensége. Ez volt az utolsó nap, már eléggé ki voltunk dögölve. Fél napot forgattunk velük, beleadtunk apait-anyait, hogy minél szimpatikusabbnak tüntessük fel őket, és egy pohár vízzel sem kínáltak meg.

Filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

P.G.Zs.: Mit is várhatnék? Jó filmeket. A játékfilmek közül különösen kíváncsi vagyok Hajdu Szabolcséra, Groó Dianáéra, Molnár Györgyére, Vágvölgyi B.-ére, Zsigmond Dezsőére és Jancsóéra. Kisjátékfilmből és dokuból pedig minden jöhet…

 

Filmhu: Milyen díjra érzed esélyesnek a filmedet?

P.G.Zs.: Passz.

Filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?

P.G.Zs.: Ezt majd inkább döntsék el a nézők.

Filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

P.G.Zs.: Klasszikus dokumentumfilmről van szó, úgyhogy minden jelenetet egyszer vettünk fel.

Filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?

P.G.Zs.: Természetesen valahol Németországban, annak is a keleti felében. Mondjuk Lipcsében.

Filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?

P.G.Zs.: Tv-ben mondjuk 500 ezer.

Filmhu: Mi a legmeghatározóbb élményed a magyar filmszemlével kapcsolatban?

P.G.Zs.: Még mindig az első, amin részt vehettem, a 97-es.