Privát Magyarország - Forgács Péter filmjei
Forgács Péter meglevő amatőrfilmeket rekonstruál. Helyesebb szó azonban az újrateremtés, hiszen Forgács belenyúl, beleavatkozik az anyagba. Újreteremtő folyamata többrétű: egyrészt egy film-archeológus munkájára vállalkozik, amikor feltárja a technikailag gyakran romlott, töredékes képanyagot. Másrészt a restaurátor munkáját vállalja, ugyanis a feltárt kép-emléket nézhetővé teszi. Ez a két feladat talán még csak technikai (bár talán nem is egyértelmű elválasztani egymástól a munka-fázisokat.) Mindezeknél döntőbb és izgalmasabb - s itt Forgács a restaurátorból társalkotóvá válik - azzá kell válnia - történelem- és múltidézővé, környezetfestővé, sőt: világképet kell teremtenie.
Beleavatkozhat-e utólagosan a restaurátor megmentett, feltárt anyagába: Nyilvánvalóan nem. Viszont az alkotó örömmel rákényszerül: ezért nevezzük alkotónak. A dokumentumfilm-rendezőt is. A dokumentumfilm legnagyobbjai: Flaherty, Grierson, Vertov mind beleavatkoztak: szó-szerinti "objektív" dokumentumfilmet nem ismerünk, hiszen efféle csak dogmatikus esztéták prekoncepciójában létezhet - úgy tudom, ma már ott sem létezik: minden dokumentumfilm elhajlik a fikció felé, hiszen a rendező világot teremt anyagából.
A Privát Magyarország már a sorozat címével is utal Bódy Gábor "Privát történelem" című híradófilm-rekonstrukciójára, mellyel - amennyire tudom - Forgács Péter deklaráltan vállalja a belső rokonságot. Vegyük gyorsan sorra a sorozat darabjait, csak felsorolásképp: I. A Bartos-család II. Dusi és Jenő III. Vagy-vagy IV. N. úr naplója V. D-Film VI. Fényképezte Dudás László VII. Polgár szótár VIII. Egy úrinő notesza IX. A semmi országa X. Az örvény XI. OsztálySORSjegy. - A Bartos-család 1988-ban készült, a sorozat záródarabja 96-97-ben. Ne feledjük, hogy Forgács az elmúlt tizenkét évben e munkával párhuzamosan még más, e sorozatba nem illesztett, de hasonló szemléletű rokonfilmeket is készített rekonstruált mozgókép-anyagokból, például a Dunai exodus-t, mely egy hajóskapitány amatőrfelvételein alapulva kísérte nyomon előbb Palesztinába tartó zsidók, majd Németországba kitelepített kelet-európai németek menekülését. Ez - miként sorozatunkból a munkaszolgálattal, zsidótörvényekkel, tömeggyilkossággal fogalalkozó Az örvény - eredendően drámai anyag. A fellelt amatőrfilmek legtöbbje azonban semmiségekből, naiv vagy groteszk, kedves vagy csak bugyuta családi felvételekből áll.
"Hogyan rajzolódhat ki egy élet drámája a banalitások gyűjteményéből?" - tesz fel a Filmvilág interjújában Varga Balázs egy roppant lényeges kérdést. Igen, a Privát Magyarország a mindennapi banalitások kép-emlékeiből (papírsúly, amatőrsúly, celluloid-súly) teremt - hogy zengően mondjam - valami ércnél maradandóbbat.
Kezdettől fogva meghatározóvá vált e múlt-idéző - és talán mondhatjuk: múlt-alakító - filmek zenéje. Szemző Tibor társalkotója a Privát Magyarországnak, és az egész magyar filmtörténet legizgalmasabb filmzeneszerzője. Legnagyobb visszhangot Az örvény váltotta ki. Ebben a magyar zsidótörvényeket recitálja egy képzett énekhang, a gregorián dallamokra emlékeztető zenei texturában: a történelem, sőt az emberi létezés gyilkos abszurdumát hihetetlen hangulati erővel sugározta ez a szinte felfoghatatlan kontraszt. (Színpadon és több filmjében Jeles András használta némileg hasonlóan az énekhangot.)
A sorozat befejező, tizenegyedik része - a jövő héten - már a "szocializmust építő" korszakba lép. Nem először: eddig is átléptünk már az 1945 utáni évekbe, s akkor is érdekes volt látnunk egy teljesen más közegben csak látszólag változatlan naivitással felvett amatőr-anyagot. Persze már ott sem a nyers amatőr-anyagot láttuk. A rendező következetesen él a lassítás álomszerűséget teremtő technikájával. Válogat, ismétel és ellenpontoz. A sorozat időben későbbi darabjaiban egyre inkább felidézi az amatőrfelvételek mellé a korabeli híradókat. Van olyan darab is, amelyben a képekre rákopírozódnak a mai képek. Forgácsra - mondanunk sem kell - legkevésbé a naivság jellemző - de nem jellemző rá az utólagos, (ezért hamis) bölcsesség, a mindentudás éreztetése sem. Nehéz dolog többet, sokkal többet és tragikusabbat tudni a naiv felvételeket készítők sorsáról. A történelem morzsoló erejéről. Erről szenvtelenül csak a történészek beszélhetnek, a képalkotó sohasem. De a képalkotó is csak bizonyos távolságtartással tud érvényeset alkotni. Lehetséges-e, jogos-e a távolságtartás, az olykor látszólagos hűvösség és tárgyilagosság, amikor tömeggyilkosságokról, hallatlan bűnökről van szó - s nem "szó": hallatlan bűnök elevenülnek meg jelen- és múltidőben egyszerre? E dilemma feszítő ereje adja a Privát Magyarország rendkívüli erejét és szépségét.
Bikácsy Gergely
Magyar2., szeptember 14. csütörtök. 20 óra 30 perc - Privát Magyarország 10. (Az örvény)
