Réz András a terror és a film összefüggéseiről
Ismét beigazolódott a "life is stranger than fiction" (az élet furcsább, mint a képzelet) mondás igazsága. Az amerikai terrorcselekmények valósága minden téren felülmúlta a filmvásznon valaha látott borzalmakat. "Most kénytelenek vagyunk tudatosítani, hogy ez nem számítógépen készült mozi, nincsenek benne különleges effektusok, s a sokkoló jelenetek alatt nem szól Ennio Morricone vagy Jerry Goldsmith zenéje" - mondta lapunknak Réz András esztéta. "Míg a katasztrófát koncentrált kvázi akcióként bemutató, két-három órás borzongást garantáló filmek mindig megadják a lehetőséget a befogadónak, hogy eljusson a nyugodt végkifejletig, a tengerentúlon még csak most kezdődik a mentéssel, az érzelmi feldolgozással és a következmények felismerésével járó iszonyat, melyet a katasztrófa és a terrorcselekmény együttese váltott ki"...
Míg Pearl Harbor az amerikaiak belügye volt, a keddi események már nemcsak az övék. Örökre megváltozik a világ, mert új elemként lép fel a katasztrófa globális hatása, az emberiség biztonságtudatának és hitének megrendülése. A katasztrófafilmek megálmodói a heroikus elemek helyett a következmények áttekinthetetlenségét és a lélektani reakciókat állítják majd a középpontba. Többé a terrorizmusról sem lehet hagyományos tömegfilmet készíteni. "Eljött a pillanat, hogy intelligensebb, új típusú mozi szülessen, mely nem pusztán a forgatókönyvíró agyszüleménye lesz, hanem a katasztrófák szociálpszichológiáján és a jelentések valóságtartalmán is alapul majd" - prognosztizálja Réz András.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban.
