Sundance Fesztivál 3.
Ami Bridget Jones-nak sikerült…
Családra vágyó szinglik és egyedüllétre, vagy éppen másféle kapcsolatra vágyó családanyák, és a felnőtté válás problémáit megtapasztaló kamaszok keresik a boldogságot több-kevesebb sikerrel a fesztivál könnyedebb filmjeiben. Sok igazsággal bírnak ezek az alkotások és sok olyan élményt dolgoznak fel, amelyben egy kicsit talán mindenki magára ismerhet, így nem véletlen népszerűségük a fesztivál közönségének a körében.
Egyenruhás képe láttán menekülnek tőle az emberek Expired |
Sokkal kevésbé szerencsés az Expired hősnője, akit már munkája révén is mindenki utál. Hasonlóan a mi BKV ellenőreinkhez az amerikai parkolóőrök is jóformán csak megvetéssel és gorombasággal találkoznak, így aztán hiába próbál Claire (Samantha Morton) az internet segítségével is partnert keresni magának, egyenruhás képe láttán menekülnek tőle az emberek. Így aztán egy kollégájával kell beérnie, aki első látásra nem is lenne rossz, de később kiderül róla jó példája annak a tételnek, hogy a párkeresés olyan, mint a kiárusítás; a java pillanatok alatt elkél, a maradék pedig…, nos akkor talán már inkább az egyedüllét. Vagy mégse? Ezzel a dilemmával kell Claire-nek is szembenéznie és eldöntenie, megéri-e számára elviselni a kellemetlen megjegyzéseket, a megaláztatásokat és Jay (Jason Patric) kiszámíthatatlan hangulatváltozásait, vagy inkább a sivár egyedüllétet választja. Az ember egyik szeme sír, a másik nevet Claire történetén, ami korántsem olyan lila ködös, mint Bridget Jones naplója, ám sokkal jobban tükrözi a valóságot, Samantha Morton pedig ismét remekel a csúnyácska és esetlen, ámde csupa szív Claire szerepében.
Azonnal nyilvánvalóvá, hogy mennyire összeillenének Once |
Ha már a közönség kedvenceknél tartunk, mindenképpen meg kell említeni Adrienne Shelly keserédes történetét a Waitress-t. Shelly filmje azt mutatja, hogy attól, hogy szép és fiatal valaki, ráadásul a férjhez menést és a gyermekvárást is kipiálhatja, még nem lesz feltétlenül boldog. Jenna (Keri Russell) egyenesen csapdának érzi ez utóbbit, mert csak még szorosabban láncolja zsarnokoskodó és erőszakos férjéhez egy isten háta mögötti helyen, ahol érzelmeit egyetlen módon tudja csak kifejezni: csodálatosabbnál, csodálatosabb pitéket süt, amelyeket mindig a hangulatának megfelelően lát el különböző fantázianevekkel. A „Nem akarom Earl gyerekét” nevű pite mindent elmond arról, hogy mi is járt Jenna fejében, amikor megtudja: terhes. Hála a sorsnak és egy sor szerencsés véletlennek a keserű valóságból neonszínű álom kerekedik szívmelengető befejezéssel.
Nem akarom Earl gyerekét -Waitress |
A könnyedebb, szórakoztató filmek között van Gregg Araki legújabb vígjátéka, a Smiley Face, amely az igencsak sokat vitatott Mysterious Skin után, igazi felszabadult nevetést kínáló ’utazás’ egy beszívott lány (Anna Faris) kalauzolásával. Az idei év Nevetséges Napoleon-ja (Napoleon Dynamite), Jeffrey Blitz Rocket Science című filmje, egy komoly beszédgátlásokkal küzdő fiúról, aki az iskolai vitaszónok szeretne lenni. A Son of Rambow Garth Jennings rendezésében, egy kisfiú története, akinek szülei bár megtiltják a tévénézést és a mozizást, mégis a filmezés segítségével válik az iskola és a Sundance közönség kedvencévé. Ezeknek a filmeknek köszönhetően az emberben egy kicsit tompulnak a fesztivál elején látott borzalmak és helyrebillen az egyensúly a programban, amelyben ha igazán sok kiemelkedő film nem is volt, de számos mestermunka akadt kiváló színészek tolmácsolásában.