Szelíd interface - "What is the Matrix?" - hírek Enyedi Idikó készülő filmjeiről

Enyedi Idikót mostanság a virtuális valóság problémája foglakoztatja leginkább. Mint a rendezőnő a filmhunak elmondta, a témában két nagyszabású filmterve is megvalósulhat az elkövetkező egy évben. A Szelíd interface (Tender Interface) című science-fiction története két idősíkon játszódik: az egyik egy borsodi faluban a jelenben, a másik pedig 1939-ben New Yorkban, az atombomba megalkotását célzó Manhattan-terv beindulása előtt. A napjainkbeli borsodi fiatalok a falusi teleházban játszott online számítógépes játékon keresztül kerülnek kapcsolatba a '30-as évek New Yorkjával. Egy fizikában, matematikában, informatikában vajmi kevéssé jártas, hozzá nem értő kamaszlány csöppen vissza a múltba, Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János és Wigner Jenő társaságába. A muja antihős minden lépésével összeköti a jelent és a múltat, ő lesz az interfész. Neki mindössze egyetlen célja van - rendezni zűrös szerelmi életét -, végül azonban a történelem menetét változtatja meg - mókásra.

A 2-2,5 millió dollár összköltségvetésű Szelíd interface angol-francia koprodukcióban készül, perpillanat magyar pénz nincs a filmben, hisz a kialakult helyzet miatt nem írnak ki pályázatokat. A forgatókönyv Enyedi Ildikó nevéhez fűződik, az operatőr korábbi alkotótársa, Máthé Tibor. A film főszerepeit magyar színészek alakítanák, csak az epizódszerepekben tűnnének fel külföldiek. Külön érdekesség a Szelíd interface mozin kívüli életéhez, hogy a Frutta Elettronica nevű fiatal cég kézműves finomsággal gyárt hozzá egy számítógépes játékot, mely CD-n és online változatban is piacra fog kerülni. A játék egyébként a filmekhez kapcsolódó szokásos komputeres játékoktól eltérően nem a filmbeli poénokra és jelenetekre fog épülni, hanem a filmben szereplő online játék megvalósult formája lesz, s benne nem csak a filmbeli '39-es idősík és a jelen között lehet utazgatni, hanem számos más világot is meglátogathatunk majd rajta keresztül, amelyek a filmben csak egy-egy villanásra tűnnek föl. A Szelíd interface maximum 40 naposra tervezett forgatása remélhetőleg már ez év végén elkezdődhet.

Kicsit többet kell még várnia a rendezőnőnek arra, hogy tizenkét éve dédelgetett álma megvalósuljon, Füst Milán A feleségem története című regényének a filmre vitelével. A legalább 70-80 napot igénylő forgatás leghamarabb jövő év közepén kezdődhet meg. Az 5 millió dolláros produkció nemzetközi partnerek részvételével lépett a reményteli megvalósulás útjára, magyar részről az Eurofilm vesz részt a gyártásban. Az egy éve létező forgatókönyvet ez esetben is Enyedi Ildikó írta, az operatőr újfent Máthé Tibor lenne. Minthogy ilyen drága filmről van szó, a külföldi producerek megkövetelik, hogy ismertebb külföldi színészek kerüljenek a főbb szerepekbe.

A film drágaságát az adja, hogy a '20-as évek Londonát, Párizsát, Hamburgját mind-mind műteremben kell felvenni egyfajta pszeudovilágként, Füst Milán képzeletét követve, minthogy az író a valóságban soha nem járt ezeken a helyeken. A film Enyedi szándékai szerint egyetlen hatalmas makettvároson belül fog játszódni, egy virtuális, csak Füst Milán fejében létező világban, amely hangsúlyozottan nem sci-fi, nem a jövő. Enyedi filmjét a méltatlanul elfeledett és kevéssé olvasott nagyszerű író egyfajta reklámfilmjének szánja, melyen keresztül megismerhetjük Füst Milán felfogását a világról, melyben a valóság mibenlétét és megismerhetőségét vitató filozófiai irányzatok nyíltan tettenérhetők. Ismét visszaérkeztünk hát a virtuális való problémájához, melyet jelen esetben Füst egy szerelmi történeten keresztül vizsgál. A feleségem története tulajdonképpen a Bolygó Hollandi történetének szubjektív feldolgozása, ahol a szerelem, a nő az űzendő s megfejtendő titok, amely végül a világ metaforájává nemesül - minél inkább uralnád, annál jobban kisiklik a kezed közül, s éppen ez a legfőbb vonzereje, az uralhatatlansága. Erre a következtetésre jut hát Enyedi a virtualitást kutatva, s hogy mindez a vásznon hogy jelenik meg, azt remélhetőleg egy-két éven belül megtudjuk.