Tarr Béla esete a bombával
Újra foroghat a Londoni férfi
A sajtótájékoztatón megjelent Téni Gábor producer, és Tarr Béla rendező először az eddig elkészült felvételek forgatásáról mesélt. A munkálatok megkezdése előtt három nappal elhunyt Humbert Balsan, aki francia és német oldalról vállalta a finanszírozás banki hitelezését a párizsi Coficiné Bankon keresztül. A kialakult bizonytalan helyzetben az ARTE és az Eurimages sietett a produkció segítségére, megkezdődött a forgatás, annak ellenére, hogy a francia oldali cash-flow leállt, a Coficiné Bank befagyasztotta a kifizetéseket. Ebben a vákuum helyzetben kilenc napot tudtak forgatni úgy, hogy a T.T.Filmműhely átfinanszírozott a francia oldalra. Ennyi idő alatt próbálták befejezni azokat a felvételeket, amelyek csak és kizárólag a hatalmas, drága (2 millió eurós) díszletek között kivitelezhetőek Ezután a korzikai alvállalkozó, a Tanit – aki szerződéses viszonyban Humbert Balsannal volt – a kifizetések megszűnése miatt abbahagyta a munkát, felbontotta a szerződését és a filmeseket közjegyzői határozatban kötelezte a díszlet elbontására és a forgatás helyszínének elhagyására.
Tarr Béla itt átvette a szót, részletezve az előmunkálatokat. Két éven keresztül kutatott megfelelő helyszín után, így talált rá Korzikán a minden tekintetben, geográfiai szempontból is tökéletes partszakaszra. Eddig jutott, amikor is kénytelen volt félbeszakítani mondandóját, mert az épületet egy „nagyszerűen” időzített bombariadó miatt ki kellett üríteni. A sajtótájékoztató kedden folytatódott. A rendező stílusosan azzal kezdte, hogy egy szimpla bombariadó az ő adrenalinszintjére már egyáltalán nincs hatással, mert az semmi ahhoz képest amin ő és stábja az elmúlt 11 hónapban keresztülment.
Visszatérve az előkészületekre, Tarr elmondta, hogy az az érzés maga volt a földi pokol, amikor tehetetlenül kellett néznie a díszletbontást, anélkül, hogy a forgatás befejeződött volna. A stáb ezután hazatért, majd mindent elkezdtek újra megszervezni, új koprodukciós partnert keresni. A legnagyobb problémát azonban nem is a kiadott pénz jelentette, hanem hogy Humbert Balsan elzálogosította a filmet, így az jogilag a bank tulajdonába került. Egy esztendős egyezkedés után végre 2005. decemberében sikerült visszaszerezni saját filmjét, mostanra pedig a károkat is tudták újrafinanszírozni, természetesen egy kisebb költségvetés kidolgozásával, és a forgatási napok számának csökkentésével. Az új és immár végleges francia partner, Paul Saadoun (13 Production). A Coficiné rendkívül nagy örömmel fogadta Paul Saadoun belépését, és a film befejezése mellett kötelezte el magát.
A film él, a stáb tagjai is túlélték a történteket, így márciusban folytatódnak a forgatások, bár az még nincs tisztázva, hogy az eredeti korzikai, vagy a magyar helyszínen kezdenek, a forgatás egy részét ugyanis áttették hazánkba.
A kérdések idején még információt szerezhettünk néhány konkrét adatról. A főszerepet Miroslav Krobot, egy cseh, a további legfontosabb szerepeket két angol (Tilda Swenton, Lia Williams) és két magyar színész (Derzsi János, Lénárt István) alakítja. A forgatási nyelv vegyes, már csak a történet miatt is, másrészt a CNC előírása miatt, ugyanis egy film akkor minősül franciának, ha a szöveg 51 %- a francia. Tarr egykori tanítványa, akivel már korábban is dolgozott együtt, egy nagyon tehetséges német rendező-operatőr, Fred Kelemen áll a kamera mögött.
Tarr Béla a 2007-es Cannes-i Filmfesztiválig szeretné befejezni filmjét, és a tervek szerint a premier is ott lenne.